A közösségi csatornáink egyáltalán nem hasonlítanak a tényleges életünkre. Tökéletesen szűrt fotók, szellemes anekdoták, politikai eszmefuttatások: ez az a műsor, amit akkor adunk elő, amikor tudjuk, hogy közönségünk van. De vajon a reflektorfény állandó ragyogása megváltoztatja a táncot? A közösségi média állandó megfigyelés alá helyezett minket, mint az állatokat az üvegkalitkában. És mint az éhes páviánok, akik aprólékosan ápolják egymást, úgy ápoljuk online személyiségünket, éberen figyelve minden hibára vagy sebezhető pillanatra.
A „garázs-startup” jelenség hivatalosan is halott
A garázs-startup fogalma a Szilícium-völgyi kultúrából származik. Arra utal, hogy a világ néhány, ma már legsikeresebb és legikonikusabb technológiai vállalatának első központja kezdetben innen indult. Eme startupok közé olyan cégek tartoznak, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Hewlett-Packard és a Google. A garázsok nem csak a világ leghíresebb techcégeinek eredetmítoszának a részét képezik. Rengeteg más ismert, nem technológiai vállalkozás is hasonló típusú, pókoktól hemzsegő fészerekre vezethető vissza, köztük olyan cégek, mint a Mattel és a Harley Davidson is.
Adattudomány a mesterséges intelligencia korában
Az elmúlt hat hónapban több ezer alkalommal hallottuk ezt a kérdést: az adattudomány tényleg halott? Érdemes még mindig Pythont tanulni? Most, hogy van MI, még mindig szükség van az adattudományra? Vagy nyilvánítsuk halottá? Még mindig szükségünk van egyáltalán hús és vér adattudósokra?
Az adatkezelés problémája egy tudásalapú gazdaságban
Az évek során az adatkezelés sokat veszített fényéből, mivel nem tudott látványos üzleti hatást felmutatni. De mi is pontosan az adatkezelés? Túllépett-e az adatminőségen és az adathozzáférésen? Hogyan illeszkedik a mesterséges intelligencia megoldások megjelenéséhez?
Hogyan falja fel az MI a szoftverek után a világot?
A szoftverek felfalják a világot. A vállalatoknak minden iparágban fel kell tételezniük, hogy a szoftverforradalom közeleg. Ez még azokra az iparágakra is vonatkozik, melyek ma még nem szoftveralapúak. Az elkövetkező tíz évben az inkumbensek és a szoftveres lázadók közötti csaták epikusak lesznek. Mellesleg megjelent egy új és veszélyesebb ragadozó is közben, a mindenható mesterséges intelligencia.
A mesterséges intelligencia poétikája
A kritikusok szeretik azzal vádolni a nekik nem tetsző művészetet, hogy az giccs vagy hamisítvány. Mindenki számára, aki először próbálkozik a generatív mesterséges intelligenciával, az a koncepció, hogy egy gép néhány kétértelmű szó alapján kiváló minőségű képet készít majd, és ez így ma még „fekete mágia”. Hogyan lehet ezt a tevékenységet valaha is kreatív cselekedetnek tekinteni? A válasz egyszerű: nem az a kreatív, amit létrehoz, hanem a folyamat és a végeredmény mögötti elképzelések.
A CIO dilemmája: a kontroll délibábja a digitális transzformáció közepén
Ahogy egyre több vállalat alkalmazza a generatív mesterséges intelligenciát, különleges óvintézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy folyamatosan megelőzzék, felderítsék, mérsékeljék és reagáljanak a kockázatokra. Az üzleti vezetők kettős kihívással néznek szembe: a generatív MI előnyeinek kihasználása, ugyanakkor a károk megelőzése.
Hogyan (ne) monetizáljuk a mesterséges intelligenciát?
Egy évvel a szenzációs bevezetése után úgy tűnik, hogy az OpenAI még nem találta ki, hogyan tudja a legjobban pénzzé tenni legsikeresebb termékét. Legalábbis nem a legszerencsésebb módon. Pedig leszámítva a Threads-t, melynek elfogadottsága a már létező Facebook és Instagramhoz kötődött, a ChatGPT volt az IT-történelem egyik leggyorsabban növekvő terméke.
Az MI által táplált UX-forradalom
A digitális átalakulás legújabb hullámában a mesterséges intelligencia erőteljes, különböző szektorokat befolyásoló erőként jelent meg, és a felhasználói élmény (UX) tervezése sem maradt le. A tervezők egyre inkább kihasználják az MI képességeit, hogy személyre szabottabb, hatékonyabb és inkluzívabb élményeket alakítsanak ki, melyek soha nem látott módon érik el a különböző felhasználói csoportokat és találnak visszhangra.
Az érzelmileg tudatos gépek kora
Napjaink egyre inkább digitalizált világában a technológia minden eddiginél jobban ráhangolódik az emberi érzelmekre. Az affektív számítástechnika, a mesterséges intelligenciát, a természetes nyelvi feldolgozást, az érzelemelemzést és az érzékszervi bemeneteket egyesítő terület forradalmasítja a gépekkel való interakcióinkat. Célja, hogy a gépek képesek legyenek érzékelni, megérteni és reagálni az emberi érzelmekre, így a technológia empatikusabbá és felhasználó-központúbbá válik.
Az intelligencia demokratizálása
A nagyvállalatok évtizedek óta hatalmas központi adattárházak építésébe fektetnek be az analitikai igények kiszolgálására. Ezek a platformok az összes üzleti funkcióból származó információt egyetlen mega-adatbázisba konszolidálják, melynek célja, hogy „360 fokos képet” nyújtson a szervezetről. Ennek a monolitikus megközelítésnek a hiányosságai azonban egyre nyilvánvalóbbá váltak.
Milyen buborék lesz az MI?
Legyen szó akár tulipánról, gyarmatosító projektekről vagy kriptopénzről, egy újszerű feltevés és a jövőbeli hozam ígérete eleve mindig csak kis tömeget vonz. Amint a hír elterjed, és a spekulánsok a magabiztos marketing és a kimaradástól való félelem által ösztönözve azonnal rákapaszkodnak a tömeg már elkezd zsibongani. A technológiai szektorban gyökerező buborékok esetében a megelőlegezett érték feltételezésének lehet is belső értéke.