A grafikus feldolgozóegységgel működtetett mesterségesintelligencia-rendszerek tanítása nemcsak sok pénzt igényel, hanem a nekik otthont adó adatközpontok energiafogyasztása is drasztikusan nő. Mi a teendő, hogyan lehet olcsóbb energiaforrásokra váltani?
A közösségi média nem lapkiadó vállalat
Nem hivatkozhatnak Amerikában a szólásszabadság jogára a beperelt közösségi média cégek, abban az eljárásban, amelyet októberben 42 államban indítottak ellenük. A per nagyobb hatással lehet a cégekre, mint azt korábban az elemzők gondolták.
Mesterséges intelligenciával turbózza fel közösségi platformjait a Meta
A mesterségesintelligencia-versenyben lemaradt Meta az utóbbi hónapokban komoly lépéseket tett a versenyhátrány csökkentésére. Nagy nyelvmodellt fejlesztett, és közösségimédia-platformjait is hamarosan ellepik az MI-alkalmazások.
Nem szeretik a Facebook-felhasználók a kormánypropagandát
Nehéz helyzetben van a Facebook-felhasználó, hogy a rázúduló tartalmak közül eldöntse, melyik félretájékoztatás, dezinformáció, kormánypropaganda. A közösségi médium címkéi azonban sokat segíthetnek.
Zuckerberg: A Meta minden termékébe beépül a mesterségi intelligencia
A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy belső vállalati megbeszélésen mutatta be a vállalat mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásainak mértékét.
A közösségi média halott?
Az általános mítosz mellett, miszerint a közösségi média „haldoklik”, rengeteg téves információ is kering az egyes közösségi platformok népszerűségéről (vagy annak hiányáról). A félretájékoztatás egy része megalapozatlan feltételezésekből és a tények hiányos ellenőrzéséből ered.
Kihagyott ziccer az EU techóriásokat megzabolázó új rendelkezése
Augusztus végén élesedett az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagja (DSA) azzal a nem titkolt céllal, hogy a globális techóriások egyeduralmát megtörje, és hatékonyabb fellépésre kötelezze őket a platformokon terjedő valótlan és káros tartalmak ellen. Az érintettek egyelőre vakarják a fejüket vagy éppen hivatalos úton támadják az új szabályozást, szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a DSA valójában nem nyúl vissza a probléma gyökeréig. Percenként ugyanis mintegy 500 órányi videóanyag kerül ki csak a YouTube-ra és naponta közel 5 milliárd posztot tesznek közzé a Facebookon, miközben a tinédzserek 46%-a találkozott már nem neki való, felnőtt tartalmakkal a platformokon. A felfoghatatlan mennyiségű tartalom káros elemeinek kiszűrése így gyakorlatilag szélmalomharc, amit csak akkor nyerhetünk meg, ha a felhasználók szintjén foglalkozunk a kérdéssel – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.
A digitális nyomaink szerepe a munkavállalói életünkben
Mi köze a munkáltatónak a magánszféránkhoz, és van-e joga a digitális magánéletünkben kutakodni? Munkáltatói jogok kontra munkavállalói kötelezettségek – vajon kinek mi az érdeke?
Mi lesz a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciával?
Amikor az OpenAI áprilisban bejelentette a GPT-4 új változatát, azt is közölte, hogy a verseny és a biztonság miatt az ismertetőben nem részletezik a nyelvmodell architektúráját, méretét, hardvert, gyakorlóadatokat, szinte semmit, amiből hasonlót lehetne fejleszteni. Az egyik társalapító szerint a nyíltság a múlt hibás gyakorlata, mások viszont a nyílt forrású MI-ben látják a jövőt.
Miért számít még mindig a hagyományos média a mai digitális korban?
A közösségi média elterjedését övező örökös felhajtás miatt a hagyományos média gyakran úgy tűnik, hogy a mai gyorsan fejlődő mobil, digitális és virtuális hírfogyasztási világban a mostohagyerekek közé szorul. A 21. századi információs korszak által a médiatérben bekövetkezett szembetűnő változás ellenére azonban emberek tízmilliói még mindig olyan híreket fogyasztanak, melyekről eredetileg a hagyományos média számolt be és állított elő, beleértve az állami híreket és a kisebb médiapiacok hiperlokalizált híreit országszerte.
A közösségi média árnyoldala
Világszerte mintegy 4,7 milliárd ember, a világ népességének több mint fele használja ma a közösségi médiát. A szakértők szerint a social media használók száma még évekig növekedni fog. Az olyan alkalmazások, mint az Instagram, a TikTok, a Facebook és a Twitter megváltoztatták az egymással való kapcsolattartásunk módját. De sokan nem értenek egyet abban, hogy mi is az általános hatása. Vajon egészséges-e az a sok idő, amit a számítógépek előtt és a telefonjainkon töltünk állítólag egy virtuális közösségben?
Az ingyenes közösségi média vége
Nincs ingyenebéd a digitális világban, ha bármi ingyenesnek látszik, akkor biztosak lehetünk abban, mi magunk leszünk a termék. Azzal hogy figyelünk miközben görgetünk, kattintunk a márkák példátlan pontossággal tudnak becélozni minket a felhasználókat. Ebbe a boldog gazdasági és hellyel-közzel működő (de már recsegő és ropogó) birodalomba Elon Musk, a Twitteres átszervezéssel és Mark Zuckerberg a verifikált felhasználók kísérletével csapott bele. De vajon ez az ingyenes közösségi média végét, és a social media közeli halálát is jelenti?