(Kiemelt kép: Unsplash)
Az ipari és szervezeti pszichológia az emberi viselkedés megértését alkalmazza a szervezetekre, ami valóban lehetővé teszi az etikus és hatékony változásokat. Miért is lenne fontos, hogy az adattudósok pszichológiát tanuljanak? Az adattudósok fejlett, technikai tudással rendelkeznek a statisztikában és a kódolásban, és a Big Data-t különböző gépi tanulási technikák révén hasznosítják. Bár az adattudomány összetett, az adattudósok legegyszerűbb célja az adatok felhasználása következtetések levonására és döntések meghozatalára, melyek egy-egy iparág vagy szervezet optimalizálására vagy problémamegoldására vonatkoznak. Az ipari és a szervezeti pszichológia a tudományág rokon területei, melyek a szervezetekben és a munkaerőben való emberi viselkedés tanulmányozására összpontosítanak. Egyik átfogó célja, hogy az emberi viselkedés kutatásán keresztül megoldásokat találjon a problémákra a munkavállalók és a szervezetek érdekében. Ez magában foglalja a csapatmunka, a vezetés, a motiváció, a teljesítmény, a hatékonyság és a munkahely szinte minden olyan aspektusának tanulmányozását, mely az emberi viselkedéssel kapcsolatos. E két terület között egyértelmű átfedés van, mivel mindkettő a szervezeti problémák javításának vagy megoldásának céljára törekszik. Mindkét terület nagymértékben jelen van a szervezetekkel való tanácsadásban. Bár a megoldások megtalálásának folyamata viszonylag eltérő, az adattudósok nagy hasznot húzhatnak az pszichológia készségeinek alkalmazásával a cselekvőképes megállapítások optimalizálása érdekében.
A pszichológia segít jobb adattudóssá válni
A pszichológusok széles körű ismeretekkel rendelkeznek a munkahelyi viselkedéssel, a munkavállalók teljesítményével, a szervezetfejlesztéssel és a fogyasztói magatartással kapcsolatos témákban. Bár az adattudósok nyilvánvalóan technikai képességeikről ismertek, a szervezeti pszichológia és az adattudomány készségeinek kombinálása rendkívül hatékony lehet. Például az „emberelemzéssel” foglalkozó adattudósok a munkatársak teljesítményére, a szervezeti eredményekre és a humán erőforrással kapcsolatos adatokkal dolgozhatnak. Az adattudósok az adatok alapján meglátásokat és következtetéseket vonnak le, de azt is tudniuk kell, hogyan válasszák ki a következő döntést. Lehet, hogy az adatok azt jelzik, hogy az alkalmazottak teljesítménye alacsony, és ez hatással van egy vállalat értékesítésére. Az adatvezérelt döntések pontosan ilyenek: adatok által vezéreltek. Ahhoz azonban, hogy hatásos, adatvezérelt döntések szülessenek a javulás érdekében, szükség van az emberek és szervezet pszichológiai megértésére is.
A pszichológusok jó csapatvezetők és csapattársak
A munkahelyi viselkedés és a vezetés fontos kutatási területek a pszichológián belül. A dolgozók elégedettsége és teljesítménye például nagymértékben függhet a szervezet vezetőitől. Számos elmélet és pszichológiai modell foglalkozik a leghatékonyabb csapatmunkával, a konfliktusok kezelésével, a vezetési stílusok adaptálásával, valamint a különböző típusok összes előnyének és hátrányának mérlegelésével. Ezen készségek elsajátításával az adattudósok hatékonyabb vezetők és csapattársak lehetnek, cserébe pedig hosszú távú hatásokat hozhatnak létre a területükön.
A mai adatvezérelt világban az adattudósok szerepe fontosabb, mint valaha. Az adattudósok az értékes „meglátások építészei”, akik hatalmas mennyiségű adatot alakítanak át hasznosítható tudássá. Míg a technikai készségek és a területi szakértelem elengedhetetlenek a sikerhez ezen a területen, az adattudós pszichológiája jelentős szerepet játszik abban, hogy az összetett adathalmazokból hatékonyan nyerjen értelmet. Érdemes megvizsgálni a logikus gondolkodás fontosságát az adattudósok számára, és megvalósítható tippeket adni ennek az alapvető készségnek a fejlesztéséhez.
A kíváncsiság felkarolása
A kíváncsiság a nagyszerű adattudósok hajtóereje. A „kíváncsi gondolkodásmód” ápolása lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy „éles látó” kérdéseket tegyenek fel, megkérdőjelezzék a feltételezéseket, és különböző perspektívákat tárjanak fel. A kíváncsiság felvállalásával az adattudósok mélyebbre áshatnak az összetett problémákban, rejtett mintákat fedezhetnek fel, és innovatív megoldásokat dolgozhatnak ki. A kíváncsiság a folyamatos tanulási gondolkodásmódot is táplálja, lehetővé téve az adattudósok számára, hogy naprakészek maradjanak a területükön alkalmazott legújabb technikákkal és fejlesztésekkel kapcsolatban.
A kritikus gondolkodás fejlesztése
A kritikus gondolkodás a logikus érvelés alapja. Az adattudósoknak ki kell fejleszteniük az információk objektív elemzésének képességét, értékelniük kell azok hitelességét, és meg kell különböztetniük a releváns adatokat az irrelevánsaktól. A kritikus gondolkodás lehetővé teszi az adattudósok számára, hogy azonosítsák az elfogultságokat, kiszúrják az adatok ellentmondásait, és megalapozott döntéseket hozzanak. A kritikai gondolkodás képességének rendszeres gyakorlása olyan gyakorlatokon keresztül, mint a hipotézisvizsgálat, a problémamegoldás és a vita, javíthatja az adattudósok logikai gondolkodási képességeit.
A mintafelismerés művészete
Az adattudósok gyakran hatalmas adathalmazokkal dolgoznak, ami a minták felismerésének képessége nélkül nyomasztó lehet. A mintafelismerés olyan kognitív folyamat, mely segít az adattudósoknak azonosítani az adatokon belüli trendeket, kiugró értékeket és összefüggéseket. Azáltal, hogy az elméjüket a minták felismerésére képzik, az adattudósok értelmes meglátásokat vonhatnak le, előrejelző modelleket hozhatnak létre, és pontos adatvezérelt ajánlásokat tehetnek. Az olyan tevékenységek, mint a rejtvények, játékok és adatvizualizációs feladatok elvégzése fokozhatja a mintafelismerési képességeket.
A rendszergondolkodás kihangsúlyozása
Az adattudósoknak az adatok elemzésekor a „nagyobb képet” kell figyelembe venniük. A rendszerszemléletű gondolkodás magában foglalja annak megértését, hogy az egyes összetevők hogyan hatnak egymásra egy nagyobb rendszeren belül, és hogy az egyik összetevőben bekövetkező változások hogyan hathatnak az egész rendszerre. A rendszerszemléletű megközelítés elfogadásával az adattudósok azonosítani tudják a kölcsönös függőségeket, előre látják a lehetséges következményeket, és robusztus megoldásokat tervezhetnek. A rendszergondolkodás készségeinek fejlesztése érdekében az adattudósok interdiszciplináris tanulmányokban vehetnek részt, együttműködhetnek különböző területek szakembereivel, és komplex valós forgatókönyveket elemezhetnek.
A kommunikációs készségek fejlesztése
A logikus gondolkodás nem korlátozódik az egyéni megismerésre; a hatékony kommunikáció ugyanolyan fontos. Az adattudósoknak képesnek kell lenniük arra, hogy összetett fogalmakat, megállapításokat és ajánlásokat világos és tömör módon fogalmazzanak meg. A kommunikációs készségek javítása, mind írásban, mind szóban, lehetővé teszi az adattudósok számára, hogy logikai érvelésüket hatékonyan közvetítsék az érdekelt felek, ügyfelek és kollégák felé. Az olyan tevékenységek, mint a nyilvános beszéd, a technikai írás és az adattudományi közösségekben való részvétel segíthet a kommunikációs képességek fejlesztésében.
Mivel az adattudomány továbbra is átformálja az iparágakat és ösztönzi az innovációt, az adattudósok pszichológiája döntő szerepet játszik az adatok erejének kihasználásában. A kíváncsiság felkarolásával, a kritikus gondolkodás fejlesztésével, a mintafelismerés ápolásával, a rendszergondolkodás hangsúlyozásával és a kommunikációs készségek fejlesztésével az adattudósok felszabadíthatják logikai gondolkodási potenciáljukat, és hatásos eredményeket érhetnek el. Azzal, hogy folyamatosan törekszenek pszichológiai készségeik fejlesztésére, az adattudósok értékes közreműködőként pozicionálhatják magukat a folyamatosan fejlődő adatvezérelt környezetben.
Minden adattudósnak tanulnia kell(ene) szervezeti pszichológiát
Az emberi elemek megértése és a velük való együttműködés fontos aspektusa az adattudománynak. A szervezeti pszichológia területe számos olyan betekintést nyújtott az emberi viselkedésbe, motivációkba, félelmekbe és értékekbe, melyek segíthetnek az adattudósoknak abban, hogy jobban megértsék ügyfeleiket. Négy okot fogunk tárgyalni, amiért minden adattudósnak tanulmányoznia kell(ene) a szervezeti pszichológiát, hogy megalapozottabb döntéseket hozhasson termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatban, hogy olyasmit hozzon létre, ami nemcsak hatékony, hanem vonzó is.
Az adattudósok nem csak statisztikusok
Lássuk be, könnyű hozzáadni egy csomó bemeneti adatot, és megnézni, hogy valamelyik jó prediktor-e a felügyelt modellekhez, vagy szép klaszterhalmaz a felügyelet nélküli modellekhez. Ha a modellt „elfogadható” szintre tudjuk hozni, gyakran az emberek (vagyis az ügyfelek) viselkedése és motivációja alapján folytatjuk az eredmények értelmezését. Vannak azonban olyan esetek, amikor a modellünk utólagos magyarázatához a pszichológiát használjuk, nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb módszer. Azért vagyunk adattudósok, mert rendelkezünk azokkal a technikai készségekkel, melyekkel egy terméket építhetünk vagy üzleti kérdésekre adhatunk választ az adatok felhasználásával, még akkor is, ha ezek az adatok hiányosak és hibákat tartalmaznak. Amikor azonban olyan eredményt próbálunk megjósolni, mely az emberek viselkedését és motivációját érinti, az adattudósoknak képesnek kell lenniük megérteni, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a döntéseiket, lehetőleg még az adatgyűjtés és a tesztelés megkezdése előtt.
Más szóval, az adattudósoknak nem csak az adatokat kell használniuk egy termék megalkotásakor, hanem a pszichológiát is figyelembe kell venniük annak érdekében, hogy valami valóban hatékonyat alkossanak az ügyfeleik számára. Itt jön a képbe a szervezeti pszichológia, mely számos meglátással rendelkezik a munkavégzés, a döntéshozatal, valamint a motiváció és a félelmek körüli emberi természetről. A szervezeti pszichológia révén az adattudósok jobban megérthetik, hogy az emberek hogyan és miért hoznak bizonyos döntéseket vagy viselkednek bizonyos módon, ami segíthet abban, hogy valami informatívat hozzanak létre ügyfeleik számára, nem pedig csak egy újabb terméket, mely esetleg nem találta el az óhajtott és várva várt üzleti célt.
Társadalmi megismerés és az önmegfigyelés elmélete
A szociális kognitív elmélet például az emberek, a környezet és a viselkedés közötti kapcsolatot magyarázza. Ezt az elméletet gyakran használják a viselkedésbeli változásokat kezdeményező programok kidolgozására. Az adattudósok számára, amikor olyan modellt terveznek, mely valamilyen beavatkozást igényel a viselkedésváltozás kiváltásához, ennek az elméletnek a jó megértése jelentős hatást gyakorolna a megközelítésre. Az önmegítélés elmélete egy másik példa egy olyan gyakori kifejezésre, mely a szervezeti pszichológiában gyökerezik. Ez az elmélet azt állítja, hogy az emberek inkább saját gondolataikra, érzéseikre vagy szándékaikra következtetnek a cselekedeteik alapján, minthogy közvetlenül megfigyelnék tényleges viselkedésüket. Ez azt jelenti, hogy az adattudósoknak gondosan meg kell tervezniük az adatgyűjtést, hogy a lehető legpontosabb információkat kapják a viselkedésről vagy tevékenységről. Emellett az észlelési változók rögzítése is kritikus része lehet ennek a folyamatnak.
Hogyan lehetünk jobban tudatában saját elfogultságainknak
Ezek a szervezeti pszichológiai fogalmak segítenek az adattudósoknak megérteni, hogyan gondolkodnak és hoznak döntéseket az emberek. Például tisztában kell lennünk a kognitív elfogultságokkal, melyek nagymértékben befolyásolhatják az adattudományi projekteket (és melyekre mindannyian hajlamosak vagyunk). A megerősítési torzítás például az, amikor hajlamosak vagyunk olyan információkat keresni, melyek megerősítik az előítéleteinket, és figyelmen kívül hagyjuk azokat az adatpontokat, melyek nem felelnek meg ezeknek az előítéleteinknek. Biztosak lehetünk benne, hogy tudatában vagyunk ennek az elfogultságnak, de nehéz kordában tartani. Az előítélet másik típusa, mellyel az adattudósoknak tisztában kell lenniük, a „lehorgonyzási” előítélet. Ez akkor fordul elő, amikor az adatpontokat túlságosan befolyásolják azok az adatok, melyeket a döntéshozatali folyamat során korábban megnéztünk (például, hogy milyen adatokat használjunk az elemzésünkhöz). Káros lehet a csoportgondolkodás is, mely akkor fordul elő, amikor mindenki egyetért egy ötlettel, és senki sem gondolkodik róla kritikusan, vagy hoz fel ellentétes nézőpontokat. Minden adattudósnak tisztában kell lennie ezekkel az elfogultságokkal és azzal, hogy hogyan befolyásolhatják az adattudományi projekteket.
Vezetési stílusok, csoportdinamika, motiváció és konfliktuskezelés
Ezek mind fontosak minden olyan adattudós számára, aki sikeres csapatokat szeretne létrehozni vagy másokat vezetni. Adattudósként meg kell értenünk az adathalmazaink pszichológiáját ahhoz, hogy hatékonyan dolgozhassunk az adatokkal. Motiválnunk kell magunkat és másokat is, hogy mindenki azt tegye, ami ahhoz szükséges, hogy időben és a költségvetés keretein belül eredményeket érjünk el. Kedves olvasó, Ön éppen lehet egy csapatvezető vagy irányító szerepben is, egy adattudományi csapatot vezetve. Számos olyan adattudományi szerepkör van, melyhez szükség van arra, hogy valaki másokat vezessen. Ha Ön adattudós ebben a szerepkörben, az adattudósok pszichológiájának megértése elengedhetetlen a vezetői sikerhez.
A szervezeti pszichológusok olyan témákat tanulmányoznak, mint a vezetési stílusok, a csoportdinamika, a motiváció és a konfliktusmegoldás. Ezek mind fontosak minden olyan adattudós számára, aki egy csapatot szeretne vezetni. A jól meghatározott célok kitűzése, melyeket a közvetlen beosztottak megértenek, és annak lehetővé tétele, hogy magukénak érezzék a munkájukat, az erős vezetés példái. Ha tehát mélyebben megérti ezeket a pszichológiai alapú fogalmakat, és ezeket a napi munkájában alkalmazza, az sokkal produktívabb és teljesebb munkatapasztalatot eredményezhet az Ön és a csapat számára is.
