A fenomenális technológiai változások korában a társadalom lemarad

A mai hiper-kapcsolatos, mindig aktív, azonnali hozzáféréssel rendelkező társadalomban nem ésszerűtlen azt gondolni, hogy a fenomenális technológiai változások idejét éljük. Bizonyos értelemben így is van. A technológiáknak köszönhető társadalmi változások azonban gyakrabban lassabbak, mint gondolnánk. És mindez azzal kezdődik, hogy hogyan is ismerjük meg valójában a minket éltető új technológiákat.

Az elmúlt években a gépi tanulás jelentős fejlődésen ment keresztül, és a különböző iparágak szerves részévé vált. Az egészségügytől a pénzügyekig a tanulási algoritmusok bebizonyították, hogy képesek hatalmas mennyiségű adatot elemezni és pontos előrejelzéseket készíteni. A gépek folyamatos fejlődése során azonban vita alakult ki: vajon végül felülmúlják-e vagy sem az emberi tanulási képességeket?

Tölgyes László András

márc. 29.

Hogyan váljunk digitális nomáddá?

A mai távmunka korszakában egyre többen választják a digitális nomád életmódot, és cserélik az íróasztalukat homokos tengerpartokra, a sarki irodákat pedig hangulatos kávézókra. De mit is jelent pontosan digitális nomádnak lenni, és hogyan csatlakozhatunk a helytől független ICT-szakemberek soraihoz?

Tölgyes László András

márc. 28.

Új technológiák, Szakmapolitika, Címlapsztori, Rövid hírek, Iparági megoldások, Technológia, Energetika, Kormányzati informatika

Címlapsztori

Hogyan gyűjtsünk az űrből napenergiát?

Az éghajlatváltozásra és az energiaválaszra is megoldást jelenthet a Föld körüli pályán keringő naperőművek. Az ötletet Isaac Asimov vetette fel egy 1941-es novellában, és közel száz évvel később valósulhat meg.

Kömlődi Ferenc

márc. 28.

A nagy nyelvi modellek múltja és jövője

Öt nap. Ennyi időbe telt, amíg a ChatGPT elérte az 1 millió aktív felhasználót. A természetes nyelvfeldolgozásban közel 50 évnyi innováció kellett ahhoz, hogy multimodális „érvelő szörnyeket” hozzunk létre. Ezek az eszközök nemcsak elbűvölték, hanem meg is rémítették a közönséget lenyűgöző képességeikkel és hatékonyságukkal, valamint potenciálisan veszélyes következményeikkel, ha nem szabályozzák őket megfelelően. Hol kezdődött tehát mindez, és hová tart ez az egész?

Tölgyes László András

márc. 27.

Az MI-krízis a márkák megítélésében is kárt okozhat

A mesterséges intelligencia és a megélhetési válság a front ellentétes oldalára rendezheti a szolgáltatókat és fogyasztókat. Az elmúlt egy évben már romlott az ügyfélelégedettség az összes vizsgált szempont alapján, derült ki a KPMG globális kutatásából.

ICT Global

márc. 26.

A mesterséges intelligencia poétikája

A kritikusok szeretik azzal vádolni a nekik nem tetsző művészetet, hogy az giccs vagy hamisítvány. Mindenki számára, aki először próbálkozik a generatív mesterséges intelligenciával, az a koncepció, hogy egy gép néhány kétértelmű szó alapján kiváló minőségű képet készít majd, és ez így ma még „fekete mágia”. Hogyan lehet ezt a tevékenységet valaha is kreatív cselekedetnek tekinteni? A válasz egyszerű: nem az a kreatív, amit létrehoz, hanem a folyamat és a végeredmény mögötti elképzelések.

Tölgyes László András

márc. 26.

Az első globális MI-rendeletet fogadta el az ENSZ

Az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló első globális állásfoglalást, amely arra ösztönzi az országokat, hogy biztosítsák az emberi jogokat és a személyes adatok védelmét, illetve felügyeljék a mesterséges intelligencia általi kockázatokat.

Pintér Mónika

márc. 25.

Európa MI-bajnoka és a Microsoft szövetsége megosztja a törvényhozókat

Az OpenAI után a Microsoft egy újabb európai mesterségesintelligencia-fejlesztővel, a francia Mistral AI-jal kötött együttműködési szerződést. Mindkét fél jól jár az ügylettel, az uniós törvényhozók viszont fogást keresnek rajta az európaiak adatainak védelmére hivatkozva. A Mistral nagy nyelvmodelljei eközben egyre jobb teljesítményt érnek el sorra körözve le a versenytársakat világszerte.

Kömlődi Ferenc

márc. 25.

Jövőnk újraértelmezése szükséges az MI felgyorsult fejlődése mellett

A gyors technológiai fejlődéssel jellemezhető mai korszakban a mesterséges intelligencia az üzleti modellek átalakításának középpontjában áll. Az MI hatása a kereskedelem világára tagadhatatlan, és rengeteg lehetőséget kínál azoknak, akik hajlandóak az innovációra és az alkalmazkodásra.

Tölgyes László András

márc. 22.

A közösségi média pszichológiája

A közösségi média mindennapi életünk szerves részévé vált, világszerte emberek milliárdjai használják a különböző platformokat a kapcsolatteremtésre, megosztásra és tartalomfogyasztásra. A Facebooktól az Instagramon át az X avagy Twitter-ig ez a fajta „közösködés” átalakította a kommunikációnkat és az egymással való interakcióinkat. Ahogy azonban ezek a platformok egyre népszerűbbek lettek, úgy merültek fel aggodalmak a mentális egészségünkre és a társadalom egészére gyakorolt hatásukkal kapcsolatban.

Tölgyes László András

márc. 21.

Fognak egyszer a gépek emberi nyelven beszélni?

Ahogy az emberek a beszélgető mesterséges intelligencia rendszerekkel interakcióba lépnek az egyértelmű kommunikáció kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük. Tágabb értelemben milyen nyelvet használjunk a vezérlőrendszer és a gépekkel folytatott beszélgetések során? Érdemes megvizsgálni az emberek és a mesterséges intelligenciák közötti mély, értelmes kommunikáció felé vezető út jelenlegi állását.