A nemzetközi nőnap apropójából egy országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Yettel, hogy milyen nemi sztereotípiákkal találkozhatnak a magyarok a munkavégzésük során.
Habár a kutatásból kiderül, hogy mindkét nemnek vannak kihívásai a munkaerőpiacon, a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy könnyebb férfiként érvényesülni egy munkahelyen, illetve közel felük (47%) gondolja ugyanezt az álláskeresés terén.
Kettős mérce
Az eredményekből kiderült, hogy a kitöltők több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív előítéletekkel a munkahelyükön. A kérdőívet kitöltő nők azt jelezték, hogy rendszeresen találkoznak olyan negatív sztereotípiákkal, ami
- a külsejükre (36%),
- személyiségükre (33%)
- értelmi képességükre (36%) vagy
- szülői szerepükre (36%)
vonatkozik.
Nemtől függetlenül általánosságban elmondható, hogy főleg a fiatalabb korosztály (18-35 év) érzi úgy, hogy a nők rendszeresen találkoznak ilyen és ehhez hasonló előítéletekkel a munkahelyen. Ugyanakkor a kitöltők több mint fele (nemtől függetlenül) legalább egyszer szembesült már azzal, hogy a nemük miatt elvárják tőlük bizonyos feladatok elvégzését.
A női munkavállalók viszont láthatóan több akadállyal szembesülnek a munkahelyükön: 59% érezte már azt az elvárást, hogy minden helyzetben kedvesnek, megértőnek kell lennie, míg a férfiak csupán 31%-nál jellemző ugyanez. Jelentősen több nő kapott megjegyzést a külsejére, a műszaki képességére, vagy éreztették azt vele, hogy a neme miatt nem érthet bizonyos dolgokhoz.
Érdekesség, hogy a kitöltőknek csak 38%-a teszi szóvá, ha kollégáját éri negatív előítélet, ezzel szemben 60% reagálna akkor határozottan, ha barátját vagy családtagját érinti a diszkrimináció.
A kutatásból továbbá az is kiderült, hogy minden második nő tapasztalta már legalább egyszer, hogy a neme miatt kevésbé tartják relevánsnak a véleményét vagy hagyják szóhoz jutni. Emellett sokan jelezték, hogy volt már olyan, amikor nem találták alkalmasnak egy pozíció betöltésére (44%), esetleg azt éreztették vele, hogy nem tud olyan minőségben elvégezni valamit, mint a másik nem képviselője (41%).
Ezt teheti a munkaadó
10-ből 6 munkavállaló úgy látja, hogy a jelenlegi munkahelye tehetne többet a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért. A kitöltők szerint ezt lehetne javítani többek között azzal, ha a férfiak és a nők azonos fizetést kapnának, de az olyan intézkedések is fontosnak bizonyultak, mint a férfi és női szülési szabadság biztosítása – utóbbi kapcsán a férfiak közel fele vélekedett úgy, hogy a munkáltató ezzel tehet az egyenlőség megvalósulásáért.
“A reprezentatív kutatással egyidőben megkérdeztük saját munkavállalóinkat is a témában. Régóta úgy gondoljuk, hogy az egyenlőség kérdése egyformán fontos a nők és a férfiak számára, és ezt kollégáink is visszaigazolták, és megerősítették, hogy nálunk nagyon alacsony arányban találkoznak bármilyen fajta megkülönböztetéssel. A válaszadók kétharmada szerint ugyanolyan könnyű érvényesülni nőként, mint férfiként a cégnél, illetve több mint 80%-uk véli úgy, hogy sokat teszünk a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulásáért”
– mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.
A Yettel nőnap apropóján bejelentette, hogy az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramot hirdet, amelynek célja a mobiltechnológia, valamint a műszaki területek vonzóbbá tétele a fiatal nők számára. Az ösztöndíj keretösszege egy évre összesen 5 millió forint, amelyet szemeszterenként 4 diák nyerhet el, akiket egy szakmai zsűri választ ki.
Az ösztöndíj segítségével a Yettel hozzájárul az egyetemisták egy, már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervük megvalósulásához, illetve a kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően szakmai konzultációt biztosít a vállalat szakembereivel.
Első évben pilot projektként indul a program, a folytatásról pedig az eredményeket kiértékelve döntenek. A kiírás részletei hamarosan az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán jelennek meg.
(Az Ipsos Instant Research felületén készült kutatás 1 044 fő megkérdezésével 2024. február 9. és 14. között zajlott. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar lakosságra kor, nem, régió és településtípus szerint.)
(Kiemelt kép: Unsplash)
