Az FPV drónok egyre népszerűbbek Magyarországon, nemcsak a profi pilóták, de a lakosság körében is.
Mesterséges intelligencia és biztonság
A kreatív iparágak mélyreható átalakuláson mentek keresztül, melyet nagyrészt a mesterséges intelligencia fejlődése hajtott. A kezdetleges algoritmusoktól a mai kifinomult generatív modellekig az MI fokozatosan a kreatív munkafolyamatok szerves részévé vált. Hatása számos ágazatra kiterjed, forradalmasítva a hagyományos folyamatokat és új utakat nyitva az innováció előtt. Ez a fejlődés jelentős változást jelent a kreatív tartalmak koncepciójának, előállításának és megtapasztalásának módjában, ami kiemeli a mesterséges intelligencia növekvő jelentőségét ezen iparágak jövőjének alakításában.
NIS2: a kiberellenálló képesség fokozása, avagy az EU új irányelve
Egy olyan korszakban, amikor a digitális biztonság éppoly fontos, mint a fizikai megfelelője, az Európai Unió monumentális lépést tett a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló felülvizsgált irányelv (NIS2) bevezetésével. Ez a kezdeményezés nem csupán az eredeti NIS kiberbiztonsági megbízatásait erősíti meg, hanem kiterjeszti annak hatályát is, és így különböző ágazatokra és digitális szolgáltatókra is hatással lesz.
A kis nyelvi modellek felemelkedése
Karrier, Pénzügy, Új technológiák, Szakmapolitika, Adatgazdaság, ICT-vezetők, Ipar, Közigazgatás, Címlapsztori, Rövid hírek, Felhő, HR-technológia, Egészségügy, Közbeszerzés, Biztonság, Iparági megoldások, Oktatás, Közlekedés, Tendergyőzelmek, Fejvadászat, Agrárium, Technológia, Telco, Energetika, Kormányzati informatika, Ingatlan, Startup, HR
Az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia képességeinek robbanásszerű fejlődését láthattuk, melynek nagy részét a nagy nyelvi modellek (LLM) fejlődése okozta. Az olyan modellek, mint a GPT-3 megmutatták, hogy képesek emberhez hasonló szövegek generálására, kérdések megválaszolására, dokumentumok összegzésére és még sok másra. Miközben azonban az LLM-ek képességei lenyűgözőek, hatalmas méretük a hatékonyság, a költségek és a testreszabhatóság hátrányaihoz vezet. Ez megnyitotta az utat a modellek egy új osztálya, az úgynevezett kis nyelvi modellek (SLM) előtt.
Férfiként könnyebb érvényesülni a munkahelyen: a magyarok több mint fele véli így
Nőnap alkalmából készített a munkahelyi sztereotípiákat vizsgáló, országos reprezentatív felmérést a Yettel. Habár mindkét nemnek megvannak a maga kihívásai, a kitöltők több mint fele egyetértett abban, hogy férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon. A szolgáltató az Óbudai Egyetemmel indít ösztöndíj programot, hogy vonzóbbá tegye az IT és mérnöki szektort a nők számára.
Ipar 5.0: az emberi tőke felszabadítása
Karrier, Pénzügy, Új technológiák, Szakmapolitika, Adatgazdaság, ICT-vezetők, Ipar, Közigazgatás, Közbeszerzés, Rövid hírek, Felhő, HR-technológia, Egészségügy, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Oktatás, Közlekedés, Technológia, Fejvadászat, Agrárium, Energetika, Telco, Ingatlan, Kormányzati informatika, Startup, HR
Az Ipar 5.0 megjelenése soha nem látott lehetőségeket és kihívásokat egyaránt jelent a vállalatok számára. Ahogy a világ a dolgok internetéről (IoT) a viselkedések internetére (IoB) vált át, a vállalkozásoknak meg kell fordulniuk és alkalmazkodniuk kell ehhez a szép új korszakhoz. Bár az Ipar 4.0 lefektette az adatvezérelt gyártás és működés alapjait, az Ipar 5.0 továbbviszi azt az ember és a gépek közötti együttműködés hangsúlyozásával.
Huszonötmillió euróval támogatja a Google az MI-képzést Európában
A Google egy új támogatási alapot nyitott 25 millió euró értékben, melynek célja, hogy támogassa a mesterséges intelligenciás készségek elsajátítását Európában. A techóriás pályázataival elsősorban a szociális és nonprofit szervezeteket célozza, ugyanakkor a cégeket is segíti az MI általi növekedésben, ahogy ingyenes online MI-képzését is bővítette.
Egy mindenkit érintő MI-forradalom küszöbén
Karrier, Pénzügy, Új technológiák, Szakmapolitika, Adatgazdaság, ICT-vezetők, Ipar, Közigazgatás, Közbeszerzés, Rövid hírek, Felhő, HR-technológia, Egészségügy, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Oktatás, Közlekedés, Technológia, Fejvadászat, Agrárium, Energetika, Telco, Ingatlan, Kormányzati informatika, Startup, HR
A következő évtized elejére a mesterséges intelligenciára való átállás a globális jólét egyik vezető hajtóerejévé válhat. A világgazdaság várható előnyei az MI gyors fejlődéséből erednek, melyet most tovább bővít a generatív változata, vagyis az új tartalmakat létrehozni képes gépi elme, és annak lehetséges alkalmazásai az emberi és gazdasági tevékenységek szinte minden területén.
Hogyan (ne) monetizáljuk a mesterséges intelligenciát?
Szakmapolitika, Karrier, Pénzügy, Új technológiák, Közigazgatás, Adatgazdaság, ICT-vezetők, Ipar, Közbeszerzés, Rövid hírek, Felhő, HR-technológia, Egészségügy, Közlekedés, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Oktatás, Fejvadászat, Agrárium, Technológia, Energetika, Telco, Kormányzati informatika, Ingatlan, Startup, HR
Egy évvel a szenzációs bevezetése után úgy tűnik, hogy az OpenAI még nem találta ki, hogyan tudja a legjobban pénzzé tenni legsikeresebb termékét. Legalábbis nem a legszerencsésebb módon. Pedig leszámítva a Threads-t, melynek elfogadottsága a már létező Facebook és Instagramhoz kötődött, a ChatGPT volt az IT-történelem egyik leggyorsabban növekvő terméke.
Mit jelent, ha a gépi tanulás hibázik?
A mesterséges intelligencia az utóbbi időben szinte bármilyen mércével mérve nagyot lépett előre. Csendben a világunk részévé vált, működtetve a piacokat, weboldalakat, gyárakat, üzleti folyamatokat, és hamarosan a házainkat, az autónkat és mindent, ami körülvesz minket. A közelmúlt legnagyobb sikerei azonban meglepő kudarcokkal is jártak.
A mesterséges intelligencia erkölcsi dimenzióinak feltárása
Kevés technológiai fejlesztés váltott ki akkora izgalmat és átalakulási potenciált, mint a mesterséges intelligencia. Etikai kérdések összetett hálóját veti fel, ahogy egyre fejlettebbé válik és beépül mindennapi életünkbe, és arra késztet bennünket, hogy elgondolkodjunk találmányaink erkölcsi következményein.
Radikális bizonytalanság
Mindannyian hallottunk már az „adatvezérelt döntéshozatalról“. Az elmúlt évtizedben egyre több és több adatért folyt a versenyfutás, mintha csak tökéletes információkkal rendelkeznénk, és máris meghozhatnánk a helyes döntéseket. Ezt gyakran úgy jellemezték, hogy adatokban ugyan gazdagok vagyunk, de belátásban mindig szegények.
