Az átlagnál mélyebb informatikai alaptudás, ami proaktív önálló munkavégzéssel társul? Ezt kínálja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) BPROF üzemmérnök-informatikus képzése, ami olyan magasan képzett, jó affinitású fiatalokat ad a munkaerőpiacnak, akik felvértezve a modern technológiák és a legfrissebb ipari trendek ismeretével, az interdiszciplináris problémákra is megoldást találnak.
Mesterséges intelligencia vagy csupán „intelligens matematika”?
A mesterséges intelligencia számos alkotója habozik, hogy találmányát MI-nek nevezze, és néhányan egyenesen elutasítják ezt a kifejezést. Ez a felfedezés legalább annyira zavarba ejtő, mint amennyire lenyűgöző. Vajon mi lakozik a névben kérdezhetnénk. Nyilvánvaló, hogy a szemantikai preferenciák mélyebbre hatolnak a szavaknál, de felvetődik akkor a kérdés: ha nem “mesterséges” és nem is „intelligencia” akkor mi is pontosan ez a nóvum ami már a közeljövőnket radikálisan átformálja?
Férfiként könnyebb érvényesülni a munkahelyen: a magyarok több mint fele véli így
Nőnap alkalmából készített a munkahelyi sztereotípiákat vizsgáló, országos reprezentatív felmérést a Yettel. Habár mindkét nemnek megvannak a maga kihívásai, a kitöltők több mint fele egyetértett abban, hogy férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon. A szolgáltató az Óbudai Egyetemmel indít ösztöndíj programot, hogy vonzóbbá tegye az IT és mérnöki szektort a nők számára.
Egy szinergikus jövő kapujában a termékmenedzsment
A termékmenedzsment (ami egy dinamikus és összetett terület) jelentős változásnak lehet most tanúja, melyet a mesterséges intelligencia megjelenése idézett elő. Bár nem újdonság, hogy az MI megváltoztatja a különböző iparágak dinamikáját, a termékgazdálkodásra gyakorolt hatása nem kevesebb, mint átalakító erejű.
Túlságosan rászorul(t)unk a technológiára?
Az, hogy az emberiség túlzottan rászorul-e vagy sem a technológiára kínzó kérdés. Érdemes ezért egy kicsit mélyebben megvizsgálni ezt a problémát. A válasz, ahogy az várható, bonyolultnak fog tűnni. És árnyaltabb mint gondolnánk. Egy olyan időszakban, amikor úgy látszik, olyan világban élünk, ahol a válaszoknak mindig binárisoknak kell lennie, amikor a polarizáció tűnik a normának, és amikor a technológiák áradata érkezik társadalmainkba, nem lehetséges egyetlen és kielégítő választ adni már.
Jövő Prompt Mérnökök nélkül?
A generatív mesterséges intelligencia körüli felhajtásban van egy szikár, de gyakran figyelmen kívül hagyott hős: a prompt mérnök. Ő a bábjátékos a függöny mögött, ő mozgatja a szálakat, és teszi az MI-t nem csak működőképessé, hanem kivételessé. De mi van akkor, ha a prompt engineering bimbózó területét maga a mesterséges intelligencia helyettesítheti hamarosan?
Újra feltalálni a digitális keresést
A mesterséges intelligencia térhódításával könnyű azt feltételezni, hogy a hagyományos keresőmotorok elavulnak. Az árnyékból előbukkannak a következő generációs keresők, melyeket új, csúcstechnológiás MI-architektúrák táplálnak. Ezek a platformok azt ígérik, hogy nem csupán szindikálják az internet tudását, hanem intuitívabb, elfogulatlanabb és az emberi kíváncsiságra hangolt módon teszik ezt elérhetővé.
Miért (ne) legyen adatelemző 2024-ben?
Az adatelemzésben, ahogy az adatok egyre bőségesebbé és változatosabbá válnak, az MI képessége, hogy feldolgozza és pontosan elemezze azokat, egyre értékesebbé válik. Ez különösen igaz volt az elmúlt években, mivel az adatgyűjtés és -elemzés jelentősen megnövekedett a robusztus IoT-kapcsolatok, az összekapcsolt eszközök növekedése és az egyre gyorsabb számítógépes feldolgozás miatt.
A digitális transzformáció következő kötelező lépése
Az elmúlt évtizedben a vállalkozások olyan technológiákat használtak ki, mint a nagy méretű adatok, a közösségi média, a mobileszközök és a felhőalapú számítástechnika, melyek gyökeresen megváltoztatták működésüket. A technológia gyors fejlődésével a digitális átalakulás hagyományos útjai már nem elegendőek. Ma az előremutató szervezetek az MI-transzformáció felé fordulnak.
Az adattudomány egy haldokló terület?
Az adattudományi állás a legígéretesebb és legkeresettebb karrierlehetőség a XXI. században. Az adatok jelentősége nőtt a digitalizációval, és sok vállalat az adattudomány segítségével oldja meg üzleti problémáit. Az előrejelzések szerint a gépi tanulási mérnökök az adattudósok helyett válnak domináns szereplővé a következő években.
Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a szoftverfejlesztést
A hatékonyság divatos szó mai világunkban. A mérnöki csapatok erőforrásaira nagyobb nyomás nehezedik már egy jó ideje. Az automatizálás iránti igény a szoftverfejlesztésben az egekbe szökött, és a mesterséges intelligencia által vezérelt kódgenerálás egyre nagyobb teret nyer. Az ismétlődő feladatokra fordított idő csökkentésével és a kódminőség javításával az MI-kódgeneráló eszközök lehetővé teszik a mérnökök számára, hogy összetettebb és magas szintű munkára koncentráljanak.
Az elektromobilitás jövőjét építik a BME-n
Járműtechnológiai kompetencia központot hozott létre a BME-n a Bosch, amelynek célja olyan kutatás-fejlesztési projektek megvalósítása, melyek az elektromobilitás jövőjét szolgálják és az innovatív ipari gyakorlatba is átültethetők.