Tavaly év végére a globális AI-beruházások elérték a nagyságrendileg 500 milliárd dolláros álomhatárt, de ez még csak a kezdet, hiszen a mesterséges intelligencia jó úton halad afelé, hogy minden szektorban alaptechnológiává váljon. Ahogy azonban egyre több területre férkőzik be a mindennapokban, úgy merülnek fel a jogi-etikai kételyek is, így például az AI “fekete doboz” problémája, a diszkrimináció vagy éppen a felelősség kérdése.
Férfiként könnyebb érvényesülni a munkahelyen: a magyarok több mint fele véli így
Nőnap alkalmából készített a munkahelyi sztereotípiákat vizsgáló, országos reprezentatív felmérést a Yettel. Habár mindkét nemnek megvannak a maga kihívásai, a kitöltők több mint fele egyetértett abban, hogy férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon. A szolgáltató az Óbudai Egyetemmel indít ösztöndíj programot, hogy vonzóbbá tegye az IT és mérnöki szektort a nők számára.
A mesterséges intelligencia ugyanúgy hibás, mint az emberek
A mesterséges intelligencia kétségtelenül forradalmasította életünk különböző aspektusait, a hétköznapi feladatok automatizálásától kezdve az innováció ösztönzéséig az egészségügyben, a pénzügyekben és a szórakoztatásban. Azonban mint minden diszruptív technológiának, az MI-nak is megvan a maga sötét oldala.
Az adatgazdaság katarzisa
A mai digitális korban az adatok a globális gazdaság egyik legértékesebb eszközévé váltak. Az internet térhódításával, a közösségi média robbanásszerű terjedésével és a csatlakoztatott eszközök növekvő számával életünk szinte minden területén hatalmas mennyiségű adat keletkezik, melyek elemezhetők és felhasználhatók. Ezek átalakítják a vállalatok működését, új innovációs lehetőségeket teremtenek, és javítják az ügyfelek közötti interakciót is.