A generatív mesterséges intelligencia, melyet olyan korszerű modellek hajtanak, mint a GPT és a Claude az innováció és az átalakulás új korszakát nyitotta meg. Ezek az MI-rendszerek figyelemre méltó képességgel rendelkeznek az emberhez hasonló szövegek generálására, forradalmasítva a különböző iparágakat a tartalomkészítéstől a virtuális asszisztensekig. Azonban, mint minden úttörő technológiánál, itt is vannak mélyreható kérdések, melyek figyelmet követelnek. A nyílt forráskód és zárt rendszer dilemmája és a centralizáció vs. decentralizáció problémája.
Új modalitások, avagy virtualizáció a médiában
A virtualizáció a fizikai és a virtuális közötti, folyamatosan elmosódó határokat jelenti. Ez a média szempontjából a legreményteljesebb trend, de egyben a legbizonytalanabb és legtávolabbi is. A szimuláció ígérete az, hogy ahogy életünk egyre digitálisabbá válik, a médiával való interakció új módozatai (új modalitások) fognak megjelenni, melyek növelik a médiával töltött időt és a fogyasztók által ezeknek az élményeknek tulajdonított értéket.
Túlságosan rászorul(t)unk a technológiára?
Az, hogy az emberiség túlzottan rászorul-e vagy sem a technológiára kínzó kérdés. Érdemes ezért egy kicsit mélyebben megvizsgálni ezt a problémát. A válasz, ahogy az várható, bonyolultnak fog tűnni. És árnyaltabb mint gondolnánk. Egy olyan időszakban, amikor úgy látszik, olyan világban élünk, ahol a válaszoknak mindig binárisoknak kell lennie, amikor a polarizáció tűnik a normának, és amikor a technológiák áradata érkezik társadalmainkba, nem lehetséges egyetlen és kielégítő választ adni már.
Hogyan (ne) monetizáljuk a mesterséges intelligenciát?
Egy évvel a szenzációs bevezetése után úgy tűnik, hogy az OpenAI még nem találta ki, hogyan tudja a legjobban pénzzé tenni legsikeresebb termékét. Legalábbis nem a legszerencsésebb módon. Pedig leszámítva a Threads-t, melynek elfogadottsága a már létező Facebook és Instagramhoz kötődött, a ChatGPT volt az IT-történelem egyik leggyorsabban növekvő terméke.
Emberi augmentáció és kontextustudatos MI
A mesterséges intelligencia következményeiről heves viták folynak közgazdászok, politikusok és filozófusok között is egyaránt. Az MI ma már olyan munkavállalókat fenyeget, akiknek a munkáját korábban lehetetlennek tűnt automatizálni, a pénzügyi elemzőktől kezdve az ügyvédeken át az újságírókig. Hogyan fog reagálni a társadalom? És hogyan fog idővel megváltozni az életünk?
A holnap gazdasága
A gyorsan fejlődő világban gazdaságunk jövőjét az MI forradalma alakítja át. A mesterséges intelligencia, mely egykor a jövőkutatók záloga volt, mára mindennapi életünk és a globális üzleti élet szerves részévé vált. Érdemes megvizsgálni a jövő gazdaságára gyakorolt mélyreható hatását, kiemelve a legfontosabb fejleményeket, kihívásokat és lehetőségeket.
Digitális Panoptikum, avagy a kiégés társadalma
Teljesítményorientált társadalmunkban a kudarc felelőssége teljes egészében az egyénre hárul, elterelve a felelősséget a társadalmi struktúrákról és egyenlőtlenségekről. Az internet megjelenésével a tudás általánosan hozzáférhetővé vált, ami a meritokrácia hívei szerint azt jelenti, hogy a motiváció és a fegyelem elegendő az álmok megvalósításához és a siker eléréséhez.
A szabad internet korszaka véget ért
Az internet kellemetlen metamorfózison megy keresztül. Olyan ez, mint Nyugat-Európa átalakulása a Nyugat-Római Birodalom katonai erejének összeomlása után. A központi hatalom hanyatlása hatalmi vákuumot hagyott maga után, melyet évszázadokig senki sem töltött be, amíg Nagy Károly birodalmat nem épített.
Az MI megváltoztatja az intelligencia jelentését
A mesterséges intelligencia hosszú utat tett meg az 1950-es évekbeli kezdete óta. Az évek során a mesterséges intelligencia a tudományos kutatás témájából olyan valós, általunk nap mint nap használt alkalmazásokba került, mint például az arcfelismerés, a nyelvi fordítók és az olyan virtuális asszisztensek, mint a Siri és Alexa.
A mesterséges intelligencia pszichológiája
Az emberi kognitív folyamatok szimulált változata segíthet megérteni az intelligencia és a tudatosság természetét. Az emberi elmét mintázó rendszerekkel rendelkező intelligens gépek releváns alakjai a modern társadalomnak, akár tetszik nekünk, akár nem.
Újságírás a mesterséges intelligencia korában
Az újságírás története évszázadokra nyúlik vissza, az ókori Rómáig. Napjainkban digitális eszközök és médiumok segítségével is lehet híreket olvasni és írni. A szakma jelentős változásokon ment keresztül az évek során, de mi várható a jövőben?
Harminc éves a World Wide Web
Mai életünket el sem tudjuk képzelni a web nélkül, pedig a mindennapjainkat meghatározó kommunikációs platform csak harminc esztendős. Egy angol kutató, a ma már Sir, Tim Berners-Lee találmánya megváltoztatta az egész világot.