Képek: Nokia
A kártyákat lyukasztó, vákuumcsöves számítógépek, Alan Turing és Neumann János munkássága óta, folyamatosan foglalkoztatja az emberiséget a gondolat, hogy a fejlettség magasabb szintjeit elérve, mire lesznek képesek ezek a szerkezetek, mit jelenthetnek számunkra. Vonzanak minket az ellentmondások, a kettősség, a világ jóra és rosszra osztása, így a komputerekről is egymással szöges ellentétben álló két lehetőségben gondolkozunk: vagy segítenek megoldani az előttünk álló legnagyobb kihívásokat, szegénységet, éhséget, klímaváltozást, vagy a legsúlyosabb, egzisztenciális veszélyt jelenthetik ránk.
Mainstream lett az MI
Az MI mainstreammé válásával a kérdések megsokszorozódtak, de az ellentétes megközelítések minden korábbinál markánsabbak: az MI vagy csodatévő, vagy halálos fenyegetés. Az első valószínűbb, de az emberi alaptermészetből, a bennünk élő birtoklási és hatalomvágyból kiindulva, a második is lehetséges, de nem a hollywoodi filmekben, sci-fik világvége-változataiban látottak, olvasottak, nem az öntudatra ébredt gépek fogják a Homo sapienset kiirtani, hanem az egyik-másik MI mögött álló sötét erők fordíthatják a technológiát embertársaik ellen.
A Nokia a mesterséges intelligencia jövőjéről tett közzé tanulmányt, amelyben ezeket a kérdéseket is boncolgatják. A következő néhány év kulcsfontosságú lesz szerintük, a technológia sorsa nagy mértékben ekkor fog eldőlni. Az első opció, a masszív potenciál megvalósulásához rengeteg munkát most kell elvégezni, máskülönben a jövőbeli mesterségesintelligencia-fejlesztések nem etikus, felelős módon történnek majd.
Az MI 2022 novembere, az OpenAI ChatGPT-jének nyilvánossá tételével került rivaldafénybe. A generatív mesterséges intelligenciával meglévő, változatos szövegforrásokat használva, új tartalmat létrehozó chatbot megkönnyíti, felgyorsítja vállalatok írásos munkáinak elvégzését, a közös gondolkodást, javít a vevőszolgálatokon. Használatához nem kell már speciális ismeret, nem kell adattudósnak lenni, mert bárki képes alapszintű nyelvi utasításokat (promptokat) megadni inputként a gépnek.
Nemcsak a generatív mesterséges intelligencia mesterséges intelligencia
Ha ma MI-ről beszélünk, szinte mindenki a generatív változatra gondol, holott az csak a jóval nagyobb szakterület egyik, most kétségtelenül a legjelentősebbnek tűnő ága. Óriási a felhajtás körülötte, hisz rengetegen beszélnek róla, és ha már beszélnek, az is felmerül bennük, vajon mi másra képes még.
Nem újdonság, sokaknak mégis meglepő, hogy a vállalatok túlnyomó többsége valamilyen formában már a ChatGPT előtt is használt MI-t. Érzelemelemzéssel vizsgálják potenciális vevők a cég termékeire adott reakcióit, chatbotok természetesnek tűnő emberi nyelven végzik az automatizált vevőszolgálati munkát, ajánlómotorok korábbi vásárlásaink vagy keresés-történetünk alapján javasolnak termékeket. Ezek a szolgáltatások annyira elterjedtek, hogy könnyen elfelejtjük – el is felejtettük –: MI áll a hátterükben.
Speciálisabb esetekben a mesterséges intelligencia hatalmas adatsorokban történő ismeretbányászattal támogat kutatásokat, bírósági tárgyalásokat, egészségügyi munkákat. Különféle szenzorikus és más forrásokból érkező adatok közötti összefüggések kimutatásával, mintázatok feltárásával előrejelzéseket tesz, vagy olyan metaverzum-alkalmazásokban segít, mint a digitális ikrek. Telekom hálózatok energiafogyasztásának kezelésében, a teljesítmény és megbízhatóság megőrzésével történő csökkentésében – optimalizálásában – szintén jó munkát végez.
Az összes iparágban a hatékonyságot hivatott növelni, és még rutinfolyamatok megszüntetésével is fokozza az automatizációt, amellyel visszacsatolásként, a hatékonyság is javul.
A terület egyszerre gyorsan és lassan is fejlődik. Azért lassan, mert az általános mesterséges intelligenciától (AGI) felelőtlen jóslatok ellenére is messze járunk még, és azért gyorsan, mert naponta jönnek ki új appok, a modellek multimodálissá válnak, folyamatosan bővülnek a lehetőségeik, például 3D modell vagy zene is készíthető már generatív MI-vel.
Szinte bármi elképzelhető jövőbeli felhasználási esetként. Egyes pilot vagy előkészületi állapotban lévő projektek viszont hamarosan tényleg valósággá válhatnak, és meghatározhatják a következő néhány évet.
Felhasználási esetek
A Nokia öt ilyen esetet mutat be: önvezető laboratóriumokat, eredményes döntéstámogató algoritmusokat, gyógyszeripari felfedezéseket, személyre szabott oktatást, autonóm alkotást és tervezést.
Az önvezető laboroknál tudományos kutatások robotok által könnyen elvégezhető, ismétlődő feladataiból indulnak ki. Az Argonne Nemzeti Labor Gyors Prototípuskészítés Laboratóriuma már dolgozik a robotika munkájukba integrálásán. Az MI tanulmányokat nézhet át, a kutatás aktuális helyzetéről készíthet összefoglaló anyagokat, új témákat javasolhat további tanulmányozásra, sőt, minimális humán felügyelet mellett, a soron következő lépésekről szintén dönthet.
Az emberi lét tele van döntésekkel, egy csomó nagyon komplex. Jól jönnek majd hozzájuk a lehetőségek sokaságát átvizsgáló, azokat speciális kritériumok figyelembe vételével rövid listára szűkítő döntéstámogató algoritmusok. Több szempontot, gyakran ellentéteseket (például költséghatékonyság kontra környezeti fenntarthatóság) mérlegelnek, kiegyensúlyozottságra törekednek. Az egészségügytől ipari folyamatokig, számos területen alkalmazhatók.
Speciális egészségügyi feltételeknek megfelelő új gyógyszerek fejlesztésének felgyorsításában, járványok elleni oltóanyagok kikísérletezésében szintén sokat segíthetnek a mesterségesintelligencia-algoritmusok. Munkájuknak a teljesen egyedi gyógyszerek az egyénre – minden egyes betegre – kialakított, személyre szabott medicina lehet a végeredménye.
Személyek tanításában már ma, a hagyományos oktatásban is használják a mesterséges intelligenciát, még több gépi tanulással viszont az oktató teljesen alkalmazkodik majd a diák tanulási stílusához. Így pedig jobb, személyesebb tanácsokat ad neki.
A mesterséges intelligencia által generált műalkotások az autonóm gépi alkotásnak és tervezésnek csak a kezdete. A jövőben meglévő termékekhez készíthetnek teljesen új terveket, és ha kihozzuk belőlük a maximumot, ez a terület lehet az MI egyik leginnovatívabb alkalmazása. Például, ha a kritériumok elég sokrétűek, akár úgy is dönthet, hogy jobb autó helyett teljesen új közlekedési megoldást javasol.
A döntéshozók felelőssége
A felhasználási esetek száma folyamatosan nőni fog, és az MI tevékenysége diszruptív lesz. Tíz éven belül bármi, egyesek szerint AGI és szuperintelligencia is lehet, de a jóval szerényebb prognózisok szintén komoly változásokat vázolnak fel.
A sikerhez azonban kötelező érvénnyel biztosítani kell, hogy a technológia fejlődésével az előnyei kidomborodjanak, kockázatai pedig háttérbe szoruljanak, és a modellek eredményesen tanuljanak. Iparáganként felelős szervezetekre, a rendelkezésükre álló adatok megfelelő kezelésére, adatsorok szigorú kritériumok alapján történő kidolgozására és megfelelő, egyben megbecsült szakemberekre lesz szükségük hozzá.
A szilárd etikai és jogi alapokat viszont a szervezetek, vállalatok mellett a kormányoknak kell lerakniuk. Kérdés, mennyire sikerül nekik, mennyi kompetenciájuk van hozzá.
