(Kiemelt kép: Unsplash)
Mark Zuckerberg nemrég jelentette be, hogy a Meta MI-alapú chateléssel kísérletezik a Whatsappon és a Messengeren, bár ezt a „futurisztikus” élményt egyelőre nem osztják meg a felhasználókkal. Vagyis úgy tűnik, ha az MI még nem is foglalta el a világunkat, hamarosan meg fogja azt tenni. Sok vezető pozícióban lévő döntéshozó viszont erősen elkezdett aggódni amiatt, hogy fejjel előre rohanunk egy feltérképezetlen területre anélkül, hogy megfelelő érzelmi eszközöket tartanánk a tarsolyunkban. Az egyik alapvető probléma az emberi agy és saját „intelligenciánk” túlzott leegyszerűsítése. Ez a tendencia azt jelenti, hogy az emberi intellektust csupán egy „számítógépként” próbáljuk leírni, és hogy összemossuk magával a biológiai emberi aggyal. Alexis T. Baria és Keith Cross a „mesterséges intelligencia” kifejezés használatának negatív társadalmi következményeiről szóló tanulmányukban úgy vélekednek, hogy ez a túlságosan leegyszerűsített fogalom lehetővé teszi azt, hogy az emberi agynak kevesebb komplexitást adnak, mint amennyivel rendelkezik, a számítógépnek pedig több bölcsességet, mint amennyi megilletné valójában a valóságban. Az érzelmi intelligenciánkat sokat kell fejlesztenünk még, miközben versenyt futunk a mesterséges intelligencia fejlesztésével és nóvumaival a dolgos hétköznapokban.
Mi is az érzelmi intelligencia?
Az 1990-es években a kutatók elkezdték kimutatni, hogy az érzelmeink megértése és kezelése is kulcsfontosságú a sikeres élethez, miközben addig nagy hangsúlyt fektettek az értelem (IQ) fejlesztésére. Az érzelmi intelligencia (EQ) kifejezést John Mayer és Peter Salovey kutatók alkották meg, akik szerint ez az érzelmek kezelésének egyfajta képessége, valamint a körülöttünk élők érzéseinek megértése és az azokra való megfelelő reagálás. Az azóta eltelt évtizedek alatt megértettük, hogy az érzelmi intelligencia több tényezőből állhat, és túlmutat csupán az érzelmek kezelésén és mások érzelmeinek megértésén. Daniel Goleman pszichológus, még tovább ment a fogalom népszerűsítésében és a meghatározások kibővítésében, ami a 2005-ben megjelent „Érzelmi intelligencia (Miért számít többet, mint az IQ)” című alapvető jelentőségű könyvében csúcsosodott ki. Szerinte az EQ 4 alappilléren nyugszik: Öntudatosság (érzelmi önismeret), önmenedzsment (érzelmi önkontroll, teljesítményorientáltság, pozitív kilátások, alkalmazkodóképesség, érzelmi önkontroll/érzelmi agilitás), társadalmi tudatosság (empátia, szervezeti tudatosság), kapcsolatmenedzsment (befolyásolás, coach és mentor, konfliktuskezelés, csapatmunka, inspiráló vezetés). Annak ellenére, hogy az iparághoz kapcsolódó és abba befektetők izgatottan állítják az MI hatékonyságra gyakorolt hatását, valamint az egészségügyben, az oktatásban, az írásban és így tovább rejlő lehetőségeit (Bill Gates szerint az MI, mint a ChatGPT, jelenleg a legfontosabb innováció), néhány évtized után, amikor az internet és a közösségi média ennyire beépült az életünkbe, kijelenthetjük, hogy az MI elterjedésének valószínűleg forradalmian pozitív és pusztítóan negatív hatásai is egyformán lesznek az életünkre és az általunk ma ismert társadalomra egyaránt.
Miért lesz fontos az érzelmi intelligencia az MI világában?
Egészséges emberi kapcsolatok építése
Az egymással való kapcsolataink egyre fontosabbak lesznek egészségünk és kiteljesedésünk szempontjából, és meg kell tanulnunk, hogyan lehetünk jobbak ezekben. Az tesz minket emberré, ha arra törekszünk, hogy megértsenek bennünket, hogy érezzük, hogy látnak és meghallgatnak, hogy számítunk, hogy tartozunk valahová, és hogy hozzájárulunk valamihez. Az a képességünk, hogy kifejezzük, megértsük és összefüggéseinket megfelelően kifejezzük, megértsük és egészséges módon reagáljunk egymásra, kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy erős kötelékeket és egészséges kapcsolatokat alakítsunk ki a munkahelyünkön és azon kívül is, egy egyre inkább a technológia által vezérelt világban. Az érzelmi intelligencia nemcsak arról szól, hogy felismerjük és megértjük valaki kommunikációs reakcióit, érzelmi állapotát, testbeszédét, hanem arról is, hogy megértjük a kapcsolataink árnyaltságát is. Példaként említhetjük a szimpátia, az empátia és az együttérzés közötti különbséget. Az érzelmi MI algoritmusok még akkor is, ha nagy és változatos adathalmazokon képzik őket, az arc- és hangkifejezéseket érzelemre redukálják anélkül, hogy figyelembe vennék a személy és a helyzet társadalmi és kulturális kontextusát. Míg például az algoritmusok képesek felismerni és jelenteni, hogy egy személy sír, nem mindig lehet pontosan kikövetkeztetni a könnyek mögött rejlő okot és jelentést. A chatbotokkal való interakció szórakoztató, furcsa és bizonyos kontextusokban várhatóan hasznos is lesz, de nem fog megfelelni a kapcsolatok mélységének, melyre a mesterséges intelligencia világában szükség lesz.
Vezetés, ami összeköt és inspirál
Az emberek ma több emberséget, jövőképet és kapcsolatot várnak azoktól az emberektől, akik a szervezetekben vezetik őket. Amikor a tudás kiszerveződik a mesterséges intelligenciához, és többé nem lesz megkülönböztető tényező, az emberek az emberséget fogják keresni, és azokat, akik a technológia mellett képesek összehozni az embereket, elfogadják a másságot, hajlandóak bátran használni a hatalmukat, és higgadtan és tisztességesen cselekednek a mindennapokban. Egy olyan világban, ahol minden eddiginél nagyobb a sebesség, a „hatékonyság” és a bizonytalanság, és ahol a technológia a szemünk előtt változtatja meg a társadalom szerkezetét, az emberek olyan vezetőket keresnek majd, akik képesek a bizonytalanságban is megőrizve önmagukat a földön maradni, akik jól tudnak figyelni, rendszerszerűen gondolkodnak, tudatában vannak felelősségüknek és hatásuknak a társadalmi, politikai, gazdasági és szervezeti területeken. Az önismeret, a rendszer szemléletűség, valamint a kapcsolatteremtő és inspiráló képesség még inkább felértékelődik és kulcsfontosságú lesz.
Kreatív együttműködés és problémamegoldás
Sokan lelkesen beszélnek az ügyfélszolgálati csapatoknak szánt mesterséges intelligenciáról, mely nyomon követi és elemzi az ügyfelek érzelmi állapotait és reakcióit, és visszajelez az ügyfélszolgálatosoknak, hogy milyen nyelvet használjanak és mit mondjanak, hogy jobban megfeleljenek az ügyfeleik igényeinek. Ha a mesterséges intelligencia meg tudja tanítani, hogyan kell jól figyelni, mire figyeljünk, hogyan figyeljünk egész testünkkel, hogyan hallgassunk, hogy megértsük, hogy ismerjük a kiváltó okokat, hogy gyakoroljuk és fejlesszük fenomenológiai tudatosságunkat, akkor támogathatjuk. De ha a technológiára hagyatkozunk csupán, hogy megmondja, mit mondjunk, az kevesebb érzelmi intelligenciát fog teremteni, nem pedig többet. Tudjuk, milyen érzés, amikor egy munkahelyi problémán törjük a fejünket egy másik emberrel vagy egy csoporttal. Ez nem mindig könnyű, lehetnek konfliktusok és viták, de a gondoskodás és a közös munka iránti elkötelezettség érzésén keresztül jutunk el végül a megoldásokhoz.
Az érzelmek kezelésének megtanulása
Annak megértése, hogyan kezeljük érzelmeinket, kulcsfontosságú az életünkben való eligazodáshoz online és offline egyaránt. A düh, a szorongás, a depresszió, a bizonytalanság, a veszteség, a konfliktus, a magány, az önértékelési problémák, sőt még az unalom is felerősödhet online, vagy ellaposodhat. Tudjuk, hogy a nehéz érzelmek kezeléséhez és az őszinte, bensőséges beszélgetésekhez szükséges eszközök hiánya a betegségektől kezdve a kapcsolati problémákon át az önmagunknak és másoknak okozott károkig mindenhez vezethet. Sherry Turkle, az MIT klinikai pszichológusa három évtizeden át tanulmányozta a technológiával való kapcsolatunkat. A Miért várunk többet a technológiától és kevesebbet egymástól című könyvében azt állítja, hogy az internetet a technológiai tervezők és a technológiai óriások szándékosan úgy alakították ki, hogy „súrlódásmentes érzelmi életet” teremtsen, és hogy az eszközeink megnehezítsék a meghitt, őszinte beszélgetéseket. Sokan azért vonulnak vissza az online virtuális fantáziavilágokba, mert a valós világban egyre nehezebb és bonyolultabb lett ma a tájékozódás. Az online és offline világ továbbra is egyre összetettebb lesz, és az érzelmi intelligencia ezen eszközeinek és gyakorlatának fejlesztése alapvető fontosságú lesz a bonyolultságában és nehézségében való eligazodásban.
A mentális egészség fenntartása és a túlterheltség kezelése
A mentális és fizikai egészség már most is „csikorog” a modern élet nyomása és tempója alatt. Az új technológiával ez csak még gyorsabb lesz. A mesterséges intelligencia sokat emlegetett előnyei a hatékonysága körül forognak. Az Instacart vezető építészmérnöke, JJ Zhuang szerint az integrált MI-rendszerek az élelmiszer vásárlást „szórakoztatóvá” fogják tenni azáltal, hogy átveszik a mentális terhelést tőlünk. Ez valóban vonzóan hangzik, hiszen rengeteg időt töltünk azzal, hogy azon gondolkodunk, mit főzzünk, mit együnk és mit vegyünk be, de emlékeztet arra is, amikor a 60-as és 70-es években az új háztartási technológiák, például a mosógépek és az elektromos porszívók megjelenése az akkori háziasszonyok számára több szabad hely és szabadidő ígéretével járt. Ami valójában a tisztasággal és a háztartással kapcsolatos elvárások növekedéséhez vezetett, és a szabad időt és helyet több „elvégzendő” dologgal és az otthoni és családi élet más területein elérendő tökéletességgel töltötték ki. Azzal az ígérettel, hogy a mesterséges intelligencia megírja esszéinket, beszédeinket, önéletrajzainkat és prezentációinkat, elvégzi kutatásainkat, elemzi adatainkat, üzeneteket küld a barátainknak (és még nem tudjuk, hogy mi minden mással), vajon ez több szabad teret és szabadidőt fog eredményezni, vagy a magasabb elvárások és a több elvégzendő feladat fogja kitölteni a feladatok hiányát? Az érzelmi intelligencia magában foglalja, hogy tudjuk, hogyan tartsunk szünetet, pihenjünk és kapcsolódjunk azokhoz a dolgokhoz, melyek megnyugtatnak és táplálnak minket mentálisan, érzelmileg, fizikailag és spirituálisan. Ismerjük azokat a gyakorlatokat, melyek segítenek szabályozni az érzelmeinket és az idegrendszerünket az önszabályozás (pl. alvás, táplálkozás, mozgás, légzés, tánc), a társszabályozás (társaságban lenni másokkal emberekkel és állatokkal, szociális és közösségi kapcsolat) és az öko-reguláció (a természetben lenni, kapcsolódni a minket körülvevő természeti környezethez) révén.
Az emberi lét szépségének és fájdalmának része, hogy képesek vagyunk megérteni az árnyalatokat és a paradoxonokat, vagyis egyszerre több igazságot is meg tudunk tartani, és megértjük a komplexitást egy-egy kontextusban. Az egészséges érzelmi intelligencia megajándékoz minket ezzel. Tudjuk, hogy valami lehet igaz, de ez nem jelenti azt, hogy helyes, vagy hogy valami lehet törvényes, de árthat. Egyszerre lehetünk mély gyászban és tapasztalhatunk örömöt is, mert meg tudjuk érteni mindkettőt. Az érzelmi intelligencia segít megtartani a feszültséget és a nehézséget, amit ez a megélt tapasztalatainkban okoz, és bölcsességet meríteni belőle. Ma az az igény, hogy folyamatosan fejlesszük a technológiánkat, hogy lássuk, meddig mehetünk el, a folyamatos vágyat a többre, jobbra, gyorsabbra. Hogy lássuk, valóban meg tudjuk-e építeni a gyermekkorunk filmjeiből ismert „intelligens gépeket”, hogy megpróbáljunk válaszokat találni a legnagyobb egyetemes rejtélyeinkre. Lehet, hogy emögött semmi más nem rejtekezik, mint az unalom elől való menekülés, mely az önmagunkkal szembeni eredendő kényelmetlenségben gyökeredzik, és az egyik legkevésbé elviselhető mentális állapot?
