Az évek során az adatkezelés sokat veszített fényéből, mivel nem tudott látványos üzleti hatást felmutatni. De mi is pontosan az adatkezelés? Túllépett-e az adatminőségen és az adathozzáférésen? Hogyan illeszkedik a mesterséges intelligencia megoldások megjelenéséhez?
A szoftverek felfalják a világot. A vállalatoknak minden iparágban fel kell tételezniük, hogy a szoftverforradalom közeleg. Ez még azokra az iparágakra is vonatkozik, melyek ma még nem szoftveralapúak. Az elkövetkező tíz évben az inkumbensek és a szoftveres lázadók közötti csaták epikusak lesznek. Mellesleg megjelent egy új és veszélyesebb ragadozó is közben, a mindenható mesterséges intelligencia.
A mai hiper-kapcsolatos, mindig aktív, azonnali hozzáféréssel rendelkező társadalomban nem ésszerűtlen azt gondolni, hogy a fenomenális technológiai változások idejét éljük. Bizonyos értelemben így is van. A technológiáknak köszönhető társadalmi változások azonban gyakrabban lassabbak, mint gondolnánk. És mindez azzal kezdődik, hogy hogyan is ismerjük meg valójában a minket éltető új technológiákat.
Az elmúlt években a gépi tanulás jelentős fejlődésen ment keresztül, és a különböző iparágak szerves részévé vált. Az egészségügytől a pénzügyekig a tanulási algoritmusok bebizonyították, hogy képesek hatalmas mennyiségű adatot elemezni és pontos előrejelzéseket készíteni. A gépek folyamatos fejlődése során azonban vita alakult ki: vajon végül felülmúlják-e vagy sem az emberi tanulási képességeket?
A mai távmunka korszakában egyre többen választják a digitális nomád életmódot, és cserélik az íróasztalukat homokos tengerpartokra, a sarki irodákat pedig hangulatos kávézókra. De mit is jelent pontosan digitális nomádnak lenni, és hogyan csatlakozhatunk a helytől független ICT-szakemberek soraihoz?
Öt nap. Ennyi időbe telt, amíg a ChatGPT elérte az 1 millió aktív felhasználót. A természetes nyelvfeldolgozásban közel 50 évnyi innováció kellett ahhoz, hogy multimodális „érvelő szörnyeket” hozzunk létre. Ezek az eszközök nemcsak elbűvölték, hanem meg is rémítették a közönséget lenyűgöző képességeikkel és hatékonyságukkal, valamint potenciálisan veszélyes következményeikkel, ha nem szabályozzák őket megfelelően. Hol kezdődött tehát mindez, és hová tart ez az egész?
A kritikusok szeretik azzal vádolni a nekik nem tetsző művészetet, hogy az giccs vagy hamisítvány. Mindenki számára, aki először próbálkozik a generatív mesterséges intelligenciával, az a koncepció, hogy egy gép néhány kétértelmű szó alapján kiváló minőségű képet készít majd, és ez így ma még „fekete mágia”. Hogyan lehet ezt a tevékenységet valaha is kreatív cselekedetnek tekinteni? A válasz egyszerű: nem az a kreatív, amit létrehoz, hanem a folyamat és a végeredmény mögötti elképzelések.
A mesterséges intelligencia számos iparágat forradalmasított, és ez alól a művészeti világ sem kivétel. Az MI által generált digitális művészet egyre népszerűbb, és néhány alkotó és intézmény felkarolja ezt az új digitális formát. Mások azonban szkeptikusak a Gépi Elme művészeti világban betöltött szerepével kapcsolatban, és ódzkodnak attól, hogy beépítsék azt a szervezetükbe.
A gyors technológiai fejlődéssel jellemezhető mai korszakban a mesterséges intelligencia az üzleti modellek átalakításának középpontjában áll. Az MI hatása a kereskedelem világára tagadhatatlan, és rengeteg lehetőséget kínál azoknak, akik hajlandóak az innovációra és az alkalmazkodásra.
A közösségi média mindennapi életünk szerves részévé vált, világszerte emberek milliárdjai használják a különböző platformokat a kapcsolatteremtésre, megosztásra és tartalomfogyasztásra. A Facebooktól az Instagramon át az X avagy Twitter-ig ez a fajta „közösködés” átalakította a kommunikációnkat és az egymással való interakcióinkat. Ahogy azonban ezek a platformok egyre népszerűbbek lettek, úgy merültek fel aggodalmak a mentális egészségünkre és a társadalom egészére gyakorolt hatásukkal kapcsolatban.
Ahogy az emberek a beszélgető mesterséges intelligencia rendszerekkel interakcióba lépnek az egyértelmű kommunikáció kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük. Tágabb értelemben milyen nyelvet használjunk a vezérlőrendszer és a gépekkel folytatott beszélgetések során? Érdemes megvizsgálni az emberek és a mesterséges intelligenciák közötti mély, értelmes kommunikáció felé vezető út jelenlegi állását.
Az ember és a technológia közötti, folyamatosan fejlődő táncban a mesterséges intelligencia nem egyszerű résztvevőként, hanem vezető koreográfusként lép már színpadra, és befolyásolja szakmai életünk igazi ritmusát. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a gépek nem csak végrehajtják az utasításainkat, hanem kreatív kollégákká is válnak, és inkább fokozzák képességeinket, mintsem veszélyeztetik munkánkat.
Az évek során az adatkezelés sokat veszített fényéből, mivel nem tudott látványos üzleti hatást felmutatni. De mi is pontosan az adatkezelés? Túllépett-e az adatminőségen és az adathozzáférésen? Hogyan illeszkedik a mesterséges intelligencia megoldások megjelenéséhez?
A szoftverek felfalják a világot. A vállalatoknak minden iparágban fel kell tételezniük, hogy a szoftverforradalom közeleg. Ez még azokra az iparágakra is vonatkozik, melyek ma még nem szoftveralapúak. Az elkövetkező tíz évben az inkumbensek és a szoftveres lázadók közötti csaták epikusak lesznek. Mellesleg megjelent egy új és veszélyesebb ragadozó is közben, a mindenható mesterséges intelligencia.
A mai hiper-kapcsolatos, mindig aktív, azonnali hozzáféréssel rendelkező társadalomban nem ésszerűtlen azt gondolni, hogy a fenomenális technológiai változások idejét éljük. Bizonyos értelemben így is van. A technológiáknak köszönhető társadalmi változások azonban gyakrabban lassabbak, mint gondolnánk. És mindez azzal kezdődik, hogy hogyan is ismerjük meg valójában a minket éltető új technológiákat.
Az elmúlt években a gépi tanulás jelentős fejlődésen ment keresztül, és a különböző iparágak szerves részévé vált. Az egészségügytől a pénzügyekig a tanulási algoritmusok bebizonyították, hogy képesek hatalmas mennyiségű adatot elemezni és pontos előrejelzéseket készíteni. A gépek folyamatos fejlődése során azonban vita alakult ki: vajon végül felülmúlják-e vagy sem az emberi tanulási képességeket?
A mai távmunka korszakában egyre többen választják a digitális nomád életmódot, és cserélik az íróasztalukat homokos tengerpartokra, a sarki irodákat pedig hangulatos kávézókra. De mit is jelent pontosan digitális nomádnak lenni, és hogyan csatlakozhatunk a helytől független ICT-szakemberek soraihoz?
Öt nap. Ennyi időbe telt, amíg a ChatGPT elérte az 1 millió aktív felhasználót. A természetes nyelvfeldolgozásban közel 50 évnyi innováció kellett ahhoz, hogy multimodális „érvelő szörnyeket” hozzunk létre. Ezek az eszközök nemcsak elbűvölték, hanem meg is rémítették a közönséget lenyűgöző képességeikkel és hatékonyságukkal, valamint potenciálisan veszélyes következményeikkel, ha nem szabályozzák őket megfelelően. Hol kezdődött tehát mindez, és hová tart ez az egész?
A kritikusok szeretik azzal vádolni a nekik nem tetsző művészetet, hogy az giccs vagy hamisítvány. Mindenki számára, aki először próbálkozik a generatív mesterséges intelligenciával, az a koncepció, hogy egy gép néhány kétértelmű szó alapján kiváló minőségű képet készít majd, és ez így ma még „fekete mágia”. Hogyan lehet ezt a tevékenységet valaha is kreatív cselekedetnek tekinteni? A válasz egyszerű: nem az a kreatív, amit létrehoz, hanem a folyamat és a végeredmény mögötti elképzelések.
A mesterséges intelligencia számos iparágat forradalmasított, és ez alól a művészeti világ sem kivétel. Az MI által generált digitális művészet egyre népszerűbb, és néhány alkotó és intézmény felkarolja ezt az új digitális formát. Mások azonban szkeptikusak a Gépi Elme művészeti világban betöltött szerepével kapcsolatban, és ódzkodnak attól, hogy beépítsék azt a szervezetükbe.
A gyors technológiai fejlődéssel jellemezhető mai korszakban a mesterséges intelligencia az üzleti modellek átalakításának középpontjában áll. Az MI hatása a kereskedelem világára tagadhatatlan, és rengeteg lehetőséget kínál azoknak, akik hajlandóak az innovációra és az alkalmazkodásra.
A közösségi média mindennapi életünk szerves részévé vált, világszerte emberek milliárdjai használják a különböző platformokat a kapcsolatteremtésre, megosztásra és tartalomfogyasztásra. A Facebooktól az Instagramon át az X avagy Twitter-ig ez a fajta „közösködés” átalakította a kommunikációnkat és az egymással való interakcióinkat. Ahogy azonban ezek a platformok egyre népszerűbbek lettek, úgy merültek fel aggodalmak a mentális egészségünkre és a társadalom egészére gyakorolt hatásukkal kapcsolatban.
Ahogy az emberek a beszélgető mesterséges intelligencia rendszerekkel interakcióba lépnek az egyértelmű kommunikáció kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük. Tágabb értelemben milyen nyelvet használjunk a vezérlőrendszer és a gépekkel folytatott beszélgetések során? Érdemes megvizsgálni az emberek és a mesterséges intelligenciák közötti mély, értelmes kommunikáció felé vezető út jelenlegi állását.
Az ember és a technológia közötti, folyamatosan fejlődő táncban a mesterséges intelligencia nem egyszerű résztvevőként, hanem vezető koreográfusként lép már színpadra, és befolyásolja szakmai életünk igazi ritmusát. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a gépek nem csak végrehajtják az utasításainkat, hanem kreatív kollégákká is válnak, és inkább fokozzák képességeinket, mintsem veszélyeztetik munkánkat.
© ICT Global magazin 2024 | Minden jog fenntartva!
