Hollandiában számítógépes üzemzavarokat jelentett több kormányhivatal szerdán, Eindhoven repülőterén leállították a forgalmat, a fennakadások a parti őrséget és a katasztrófavédelmet is érintik.
Tudatossá válhatnak-e a laboratóriumokban fejlesztett agyak?
A szilíciumalapú számítások előbb-utóbb, most úgy tűnik, inkább utóbb, mint előbb, egyszer viszont mindenképpen elérik korlátaikat. Nem véletlenül merülnek fel mind gyakrabban alternatívák, köztük az úgynevezett élő komputerek. De tudatossá válhatnak-e valamikor ezek az organikus gépek?
Áttörés a kétezer éve talált hajótörött számítógép kutatásában
Az antiküthérai mechanizmus bő évszázada foglalkoztatja a világ tudományos közvéleményét. Csak találgattunk, mire is használták, hogyan készítették a legősibb ismert „számítógépet.” A legfrissebb kutatásokból kiderült, hogy a holdévet tanulmányozhatták vele az ókori Hellászban.
A kódolás jövője: ember kontra mesterséges intelligencia
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia jelentős előrelépést ért el a programozás területén. Az MI-vel működő eszközök ma már képesek olyan kódokat írni, melyek ugyanolyan jók vagy még jobbak, mint az emberek által írtak. Ez forradalmasíthatja a szoftverfejlesztés módját, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá téve azt.
A mesterséges intelligencia és a nyílt forráskód kérdése
A generatív mesterséges intelligencia, melyet olyan korszerű modellek hajtanak, mint a GPT és a Claude az innováció és az átalakulás új korszakát nyitotta meg. Ezek az MI-rendszerek figyelemre méltó képességgel rendelkeznek az emberhez hasonló szövegek generálására, forradalmasítva a különböző iparágakat a tartalomkészítéstől a virtuális asszisztensekig. Azonban, mint minden úttörő technológiánál, itt is vannak mélyreható kérdések, melyek figyelmet követelnek. A nyílt forráskód és zárt rendszer dilemmája és a centralizáció vs. decentralizáció problémája.
A nagy nyelvi modellek múltja és jövője
Öt nap. Ennyi időbe telt, amíg a ChatGPT elérte az 1 millió aktív felhasználót. A természetes nyelvfeldolgozásban közel 50 évnyi innováció kellett ahhoz, hogy multimodális „érvelő szörnyeket” hozzunk létre. Ezek az eszközök nemcsak elbűvölték, hanem meg is rémítették a közönséget lenyűgöző képességeikkel és hatékonyságukkal, valamint potenciálisan veszélyes következményeikkel, ha nem szabályozzák őket megfelelően. Hol kezdődött tehát mindez, és hová tart ez az egész?
A jövő számítógépeinek kódolása
Nem tudjuk még, milyen lesz a jövő ideális számítógépe, számítógépes architektúrája, viszont a mai komputerekkel kezelhetetlen problémákra legalábbis elméletileg, laboratóriumi környezetben van már megoldás.
Átalakítja-e az MI a munka értékét és természetét?
Az ember és a technológia közötti, folyamatosan fejlődő táncban a mesterséges intelligencia nem egyszerű résztvevőként, hanem vezető koreográfusként lép már színpadra, és befolyásolja szakmai életünk igazi ritmusát. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a gépek nem csak végrehajtják az utasításainkat, hanem kreatív kollégákká is válnak, és inkább fokozzák képességeinket, mintsem veszélyeztetik munkánkat.
A mesterséges intelligencia szép új világának rejtett fenyegetései
A technológiai fejlődéssel folyamatosan fejlődő világban a mesterséges intelligencia jövője áll a figyelem középpontjában, megragadva az elménket és felkeltve a kíváncsiságunkat. Olyan paradigmaváltás tanúi vagyunk, mely nemcsak az iparágakat változtatja meg, hanem társadalmunk szerkezetét is gyökeresen formálja.
Mesterséges intelligencia vagy csupán „intelligens matematika”?
A mesterséges intelligencia számos alkotója habozik, hogy találmányát MI-nek nevezze, és néhányan egyenesen elutasítják ezt a kifejezést. Ez a felfedezés legalább annyira zavarba ejtő, mint amennyire lenyűgöző. Vajon mi lakozik a névben kérdezhetnénk. Nyilvánvaló, hogy a szemantikai preferenciák mélyebbre hatolnak a szavaknál, de felvetődik akkor a kérdés: ha nem “mesterséges” és nem is „intelligencia” akkor mi is pontosan ez a nóvum ami már a közeljövőnket radikálisan átformálja?
Elménk felszabadítása: úton a neurointernet felé
Az internet forradalmasította az emberi kapcsolatok, a kommunikáció és az információhoz való hozzáférés módjait. De mi lenne, ha a következő szintre emelnénk a csatlakoztathatóságot azzal, hogy az agyunkat közvetlenül összekapcsoljuk az internettel és akár így egymással? Lépjünk be a neurointernetbe, egy olyan javasolt jövőbeli hálózatba, mely közvetlenül az emberi agyhoz kapcsolódik.
A mesterséges intelligencia demisztifikálása
Mostanában körülvesznek a mesterséges intelligenciáról szóló viták minket. A végtelen diskurzusok a következményekről, a felmerülő etikai kérdésekről, az érvekről és ellenérvekről szólnak. Mégis, a nem műszaki beállítottságú emberek körében kevés szó esik arról, hogy mindezek a dolgok valójában hogyan is működnek a valóságban.