(Kiemelt kép: Unsplash)
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan egyesíti az intelligens felhasználói felület (IUI) az MI-t és a UX-et, először is fontos megérteni az IUI célját. Feladata az ember és a számítógép közötti kommunikáció javítása. Az IUI-val a fejlesztők vagy a tervezők célja a rugalmasság, a használhatóság és az interakció relevanciájának növelése. Míg az emberek és a képernyők közötti interakció szinte minden típusában nagy igény mutatkozik a jobb UX iránt, az IUI-ról néha megfeledkeznek, mivel nem csak az UX-et, hanem a mesterséges intelligenciát is képes integrálni az egyenletbe. Az IUI gyakran rendelkezik egy „ügynökkel”, azaz egy intelligens virtuális útmutatóval, mely az ember-gép interakció természetességét hivatott volna javítani. Az „ügynök” ezt emberhez hasonló verbális és nonverbális viselkedéssel teszi. Ezek az ágensek már képesek megérteni a gesztusokat, melyek az emberek nonverbális kommunikációját jelentik. Ha lebontjuk az IUI-t, az három szó összeolvadása: intelligens, felhasználó és interfész. Először 1988-ban használták a kifejezést az intelligens interfészek architektúráival foglalkozó workshopon. Ebből egy teljesen új tudományterület született, sőt az alapítói 1991-re könyvet írtak az IUI-ról. Ez azonban évtizedekkel ezelőtt volt, az okostelefonok és digitális asszisztensek elterjedése előtt. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan terjedt el az IUI, fontos emlékeznünk, hogy a gyökerei jóval azelőtt keletkeztek, hogy az UX és a mesterséges intelligencia az életünk mindennapos részévé vált volna.
Az MI hatása az UX-re
Ahhoz, hogy igazán megértsük, hogyan olvad össze az UX és az MI, meg kell vizsgálnunk az MI hatását az UX-re. Az UX önmagában is megállta a helyét, mielőtt összefonódott volna az intelligenciával. Az UX hamarosan olyan divatszóvá vált, melyet hirtelen minden tervezőnek és fejlesztőnek magáévá kellett tennie. Az MI csak a közelmúltban volt igazán hatással az UX-re. A mesterséges intelligencia most fog éppen szerves részévé válni a mindennapi életnek és a technológiának, miközben az emberek és a számítógépek közötti interakciók hosszú utat tettek már meg. Gondoljunk csak arra a sok dologra, amit ma már megtehetünk, ami néhány évvel ezelőtt még csak fantázia szüleménye lett volna. Ezeknek az interakcióknak a nagy része ma már intelligens felhasználói felület, az MI és az UX együttműködésének köszönhetően.
Az intelligens felhasználói felületek (IUI) célja az ember-számítógép interakció (HCI) fejlesztése, elsősorban a felhasználói felületek felhasználói élményének (UX) vagy használhatóságának javítása a mesterséges intelligencia segítségével. Az évtizedek során a tudományos-fantasztikus filmipar végtelen számú ötletet és koncepciót hozott létre a komplex, mesterséges intelligencia által vezérelt (MI) felhasználói felületekről (UI). A sci-fi azért lenyűgöző, mert megmutatja nekünk, hogy mi lehetséges, ha nem korlátozza a technológia az újszerű, összetett, mesterséges intelligencia-vezérelt felhasználói felületek ötleteinek megtalálásában. A sci-fi ereje azonban nem a szórakoztatásban rejlik, hanem abban, hogy inspirálja az embereket azzal, ami lehetséges, ami ideális és ami meghökkentő. Különösen az informatika és a mesterséges intelligencia számára a filmek rengeteg ötletet szolgáltattak az innovatív, intelligens felhasználói interfész (IUI) megoldások kifejlesztéséhez. Például az 1968-as 2001: Űrodüsszeia című filmben szereplő HAL 9000 egy heurisztikusan programozott ALgoritmikus számítógép volt, mely képes volt a Discovery One űrhajó rendszereit irányítani és a hajó legénységével interakcióba is lépni. Egy jelenetben, amikor Dave visszatér az űrhajóra a HAL által a legénységgel okozott incidens után, HAL így szólt Dave-hez: „Nézd Dave, látom, hogy nagyon feldúlt vagy emiatt. Őszintén szólva úgy gondolom, hogy le kellene ülnöd nyugodtan, bevenni egy stressztablettát, és átgondolni a dolgokat. Tudom, hogy mostanában hoztam néhány nagyon rossz döntést, de teljes mértékben biztosíthatlak, hogy a munkám újra a régi lesz. Még mindig a legnagyobb lelkesedéssel és bizalommal vagyok a küldetés iránt. És segíteni akarok neked.” Ebben a sci-fi filmben HAL képes volt felismerni Dave-et, elemezni a beszédét és felismerni az érzelmeit. A filmben bemutatott HAL képességei különböző neves tudósok és a befolyásos kutatók ötletein alapultak, például az informatika, a beszédfelismerés, a nyelvi megértés, a számítógépes látás, az arckifejezésből történő érzelemfelismerés, a mesterséges intelligencia területéről. Többek között valószínűleg a HAL is inspirálta és befolyásolta a következő évtizedek kutatásait, és olyan képességeket hozott a mai gépeknek, melyek még a filmben bemutatottaknál is sokkal kifinomultabbak lettek. Az érzékelési és mesterséges intelligencia-technológiák jelentős fejlődésének köszönhetően több évtizeddel később a HAL képességei így ma már nem is számítanak sci-finek.
A mesterséges intelligenciát széles körben használják a különböző iparágakban a rutinfeladatok automatizálására, valamint az üzleti stratégiák termelékenységének és hatékonyságának növelésére. Még egy terület, ahol a mesterséges intelligencia rendkívül hasznosnak bizonyul, a felhasználói élmény és a felhasználói felület (UX/UI) tervezése. Míg az MI időt takaríthat meg a tervezőknek, és rutinfeladatokat, például képkivágást végezhet, a tervezők a komplexebb, nagy fokú kreativitást igénylő feladatokra koncentrálhatnak. A mesterséges intelligenciának azonban nem ez az egyetlen előnye. Az ML-modellek egyre „okosabbak” lesznek, és jobb UI/UX-tervezést eredményezhetnek.
UX/UI tervezés
Mielőtt megvizsgálnánk a mesterséges intelligencia jelentőségét a tervezésben, röviden foglaljuk össze, mi is az UX/UI tervezés. A felhasználói élménytervezés (UX) egy olyan termék vagy szolgáltatás létrehozása, mely megfelel a felhasználók általános igényeinek és elvárásainak. Hogyan lép kapcsolatba a felhasználó a termékkel? Hogyan érzi magát a felhasználó az interakció után? Ezek és más kérdések kulcsfontosságúak a UX-tervezésben. Az UX-tervezők feladata a fontos termékelemek elemzése, a termék vázlatterveinek és prototípusainak elkészítése, a felhasználói tesztek elvégzése és még sok minden más is. A UX elsődleges célja, hogy a terméket vagy szolgáltatást kényelmessé, élvezetessé és elérhetővé tegyék a végfelhasználók számára. A felhasználói felület tervezése magában foglalja a felület megjelenésének és funkcionalitásának kialakítását. A tervezői arra törekednek, hogy a dizájn egyértelmű, hozzáférhető és befogadó legyen, ami segíti a felhasználót a felületen való navigálásban. A felhasználói felület tervezői felelősek a megfelelő színpaletta, betűtípusok, elrendezés és egyéb elemek kiválasztásáért is. Összességében a UX/UI tervező munkája számos feladatban kreativitást és rugalmasságot igényel.
A mesterséges intelligencia szerepe az UX/UI-tervezésben
Vannak tehát bizonyos feladatok, melyekben a mesterséges intelligencia segíthet a tervezőknek: automatizálhatja az időigényes kézi munkát (képátméretezés); a tervek lokalizációja elvégezhető MI-alapú fordítással; a közönség szegmentálása és a megfelelő termék felületének biztosítása is kivitelezhető vele. Az MI által betekintést lehet nyújtani abba, hogy a felhasználók milyen elemekkel lépnének leginkább interakcióba, és melyek igénylik a legnagyobb figyelmet. Biztosíthatja a rendszerkonzisztenciát a felhasználók és a termékek között a drótvázlat- és prototípus készítő eszközök használatával is. A mesterséges intelligencia tehát segíti a tervezőket a felhasználói élmény javításában, és különböző módokon (adatelemzés, tervdokumentáció készítése) csökkenti az emberi munkaerő szükségességét. Az MI és a tervezők közötti interakció a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez, valamint a vásárlói elégedettség növekedéséhez vezet, ami hatással van a márkahűségre is.
Hogyan segít az MI?
Most, hogy áttekintést kaptunk a mesterséges intelligencia értékéről a tervezésben, térjünk át a konkrét példákra. Íme néhány fontos felhasználási eset arra vonatkozóan, hogyan javíthatja az MI a UX/UI-tervezést.
Rutinfeladatok automatizálása
Gyakran előfordul, hogy egy tervező munkája rutinfeladatokat tartalmaz, melyek időigényesek lehetnek. A képvágás, a fényképek méretének módosítása és a színkorrekció néhány példa arra, hogy a tervezők mivel töltik az idejüket. A tervezők nem tudják automatizálni az egyszerű feladatokat az Affinity Photo-ban (vagy más képszerkesztőben), mert a feladatok emberi „kurátori munkát” és gyors döntések meghozatalának képességét igénylik. Mi lenne, ha a tervezők helyett a mesterséges intelligencia végezné ezt a munkát? Az MI leválthatná a tervezőket az időigényes feladatokról, ezáltal növelve a hatékonyságot. Az MI számos megoldást kínál, például az Scene Stitch technológiát, mely azonosítja a képen található mintákat, és segít a tervezőknek korrigálni, szerkeszteni vagy újragondolni egy-egy adott jelenetet. Ily módon az ismétlődő, rutinszerű feladatok mesterséges intelligenciával történő optimalizálása felszabadíthatja a tervezők idejét, hogy más stratégiai terméktervezési döntéseken gondolkodjanak.
Emberinek tűnő chatbotok
A digitális világban a chatbotok remek lehetőséget kínálnak az UX/UI-tervezők számára az ügyfélélmény javítására és új közönség bevonzására. Az MI-alapú chatbotok természetes nyelvi feldolgozással javítják a felhasználói élményt. A gépi tanuláson alapuló chatbotok úgy vannak programozva, hogy az új párbeszédekkel és szavakkal való megismerkedés során öntanulásra képesek. Valójában, ha egy chatbot ismeretlen hang- vagy szöveges párbeszédeket kap, válaszainak száma és pontossága növekszik. A mesterséges intelligencia segít kényelmesebbé és emberibbé tenni az UX/UI chatbotokkal való interakciókat, javítva a felhasználói élményt egyben.
Hatékony adatelemzés
A gépi tanulás a technológia fejlődésének és a legtöbb adatgyűjtésnek köszönhetően egyre eredményesebb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy vállalatnak kevesebb elemző szakemberre lesz a jövőben is szüksége. Több elemző pontosabb és mélyebb elemzést tud végezni a márkával való felhasználói interakciókról az UI/UX tesztek, például az A/B tesztek vagy a használhatósági tesztek elvégzésével, hogy növeljék a felhasználók elkötelezettségét a termékeikkel szemben. Az MI segítségével a tervezők számos kritikus UX-mérőszámot nyomon követhetnek, mint például: meglátogatott oldalak; munkamenet ideje; megtekintett termékek; visszalépési arány; és kilépő oldalak. A hatalmas mennyiségű adat összegyűjtése lehetővé teszi a tervezők számára, hogy felhasználó központú dizájnt hozzanak létre. A felhasználó központú tervezés, UCD, egy olyan tervezési folyamat, mely a felhasználók igényeire (viselkedésére, értékeire, elvárásaira) összpontosít a márka interakciójának minden szakaszában. A mesterséges intelligencia modellek adatokat gyűjtenek a célközönségről, és különböző csatornákon azonosítják a felhasználói igényeket és célokat. Emellett az MI-eszközök lehetővé teszik a tervezők számára, hogy új ötletekkel és koncepciókkal kísérletezzenek.
Információs Architektúra (IA)
Az UX-tervezés világában a felhasználók olyan digitális termékeket használnak, melyek jól strukturáltak és könnyen kezelhetők. Ez nem véletlen, hanem a jó információs architektúra eredménye. Ez segít megszervezni és strukturálni az információt vagy tartalmat, beleértve a szöveget, a fényképeket és a videókat is, egy digitális termékben a felhasználói igényeknek megfelelően. Amikor például a tervezők alkalmazásokat és weboldalakat készítenek, úgy tervezik meg a képernyőt, hogy a felhasználó könnyen megtalálja a kívánt információt, és könnyen navigáljon a képernyők között. A tervezők az információs architektúra segítségével tervezik meg a navigációs rendszert, hogy a felhasználók kényelmesen használhassák a majdani terméket. A mesterséges intelligencia segíthet egy MI-modellnek az adatok jobb értelmezésében, a minták megtalálásában, és végső soron a tervezés felhasználó központú megközelítésében. Jó információs struktúra nélkül egy gépi tanulási modell nem jár sikerrel, mert nem lesznek adatok, melyeket megtanulhatna. Így a mesterséges intelligencia és az információs architektúra kombinálása segít a szervezeteknek az ügyfél igényeire összpontosítani azáltal, hogy strukturáltabb tartalmat és könnyen érthető felületet biztosít.
A prototípus készítő eszközök és a drótvázlat
Egy ötlet értékének kommunikálása az érdeklődőkkel, mielőtt a tervezők létrehozzák a terméket vagy a dizájnt, nehéz lehet. Ezért a tervezők gyors és fejlett prototípus készítő eszközöket használnak, melyekkel egy új terméket vagy tervezést értékelhetnek a további fejlesztés érdekében. A tervezőknek csak néhány vázlatra van szükségük, így a mesterséges intelligencia rendszer gyorsan át tudja ültetni az ötleteket a vázlatokról a valós életbe. Ily módon a mesterséges intelligenciával működő prototípus készítő eszközök segítik a tervezőket: megadni a végső terv szándékát; felhasználó központú tervezést nyújtanak; védik a tervezési megoldásokat a vásárlói visszajelzésekkel szemben; így időt és pénzt takarítanak meg a korai változtatások révén. A tervezők azonban nem csak eszközként használhatják a mesterséges intelligenciát, hogy a nyers rajzokat rendkívül pontos prototípusokká alakítsák, hanem a drótvázas ötletek feltárására is. A felhasználói élménytervezők gyakran használnak drótvázakat arra, hogy az ügyfeleknek már előre megmutassák, hogyan fog kinézni és működni egy-egy felhasználói felület, ha megvalósul. A mesterséges intelligencia alkalmazásával a tervezők meghatározhatják a tervezési irányt, a gépek pedig megtanulják a lehetséges tervezési lehetőségeket, majd javaslatot tesznek a legjobb megoldásokra. Így a prototípus tervező eszközök és a drótvázlatok egyszerűsítik a UX-tervezési folyamatot, csökkentik az időt, és lehetővé teszik a tervezők számára, hogy a projekt fontosabb szempontjaira összpontosítsanak.
Átveheti a mesterséges intelligencia a UX/UI-tervezők munkáját?
A mesterséges intelligencia segít az UX/UI-tervezőknek a felhasználó központú termékek létrehozásában és fejlesztésében, időt és energiát megtakarítva. Míg az MI képes tanulni az emberi tapasztalatokból, javítani és jobb eredményeket produkálni, a kreatív alternatívák bevetésének képességét a gépek még mindig nem tudják tökéletesen elsajátítani. Ezért a terméktervezési munka oroszlánrésze még mindig a tervezők vállára hárul. Az emberi igények megértése és a tervezésben való alkalmazása a siker kulcsa marad így mindig az UX/UI-tervezők számára.
