(Kiemelt kép: Unsplash+)
Ebben a korszakban megmaradunk-e Homo Sapiensnek; vagy kénytelenek leszünk Homo Conexusszá (az összekapcsoltakká) fejlődni. Ideális esetben a választás a miénk lesz, nem pedig valami, amit ránk kényszerítenek. A mesterséges intelligencia kibontakozó narratívájában a kétértelműség sűrű ködébe burkolózva találjuk magunkat. Úgy tűnik, hogy minden egyes sarkon újabb kérdéssel találkozunk, nem pedig válasszal, ami egyre mélyebbre vezet bennünket az etikai és társadalmi összetettségben. Számos kiemelkedő elme, mint például a néhai fizikus Stephen Hawking és Elon Musk riadalmat keltett az ellenőrizetlen mesterséges intelligencia potenciálisan katasztrofális következményeivel kapcsolatban, sőt azt is felvetették, hogy az emberiség kihalásához vezethet.
Ez az aggodalom túlmutat a robotlázadásokról szóló sci-fi meséken. Például, ki birtokolja és így ellenőrzi az MI-algoritmusok által elemzett adatokat? Mi történik, ha a mesterséges intelligencia a tudatosság saját formáját ölti? Mi lesz a munkahelyeinkkel, ha az MI szuperintelligenssé válik? Milyen etikai megfontolások merülnek fel, amikor a mesterséges intelligenciát a bűnüldözésben alkalmazzák? Lehet, hogy az MI – szándékosan vagy más módon majd az elnyomás eszközévé válik? A bizonyos célok optimalizálására tervezett MI-rendszerek akaratlanul is kárt okoznak majd az embereknek? A szuperintelligens mesterséges intelligencia felemelkedése elindíthat-e egy kezelhetetlen versenyt a technológiai fegyverekért?
A tudatosan megkonstruált jövő
Az elmúlt 20 év digitális átalakulása, mely egykor világítótoronyként tűnt fel a ködben, most úgy tűnik, hogy éppen az általa generált változások ködével homályosít el mindent. A mesterséges intelligencia kétértelműségének e korszaka még a tapasztalt futuristákat is csodálkozásra és zavart fejvakargatásra készteti. A kétértelműség köde a társadalmi és szabályozási szempontokat is elhomályosítja. Azzal, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan uralni fogja a munkahelyeinket és a közszférát, hogyan fogjuk átalakítani rendszereinket, hogy felkészítsük a következő generációt? Hogyan tudjuk átalakítani oktatásunkat, politikánkat és törvényeinket, hogy relevánsak maradjunk a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia technológiával szemben? Ezek nem csupán tudományos kérdések; a valós világra gyakorolt hatásaik vannak, amelyek azonnali figyelmet igényelnek a világ legokosabb elméitől. Hiszen nincsenek egyszerű megoldások.
Sokszínű megközelítések
Ebben a globális gondolatködben egy dolog világosan kiviláglik: a mesterséges intelligenciát körülvevő sokszínű diskurzus szükségessége. A technológusok, etikusok, jogászok, mérnökök, professzorok, politikusok, filozófusok, futuristák, kreatívok és társadalomtudósok közötti szakadék áthidalása létfontosságúvá válik. E többféle szemüvegen keresztül vizsgálhatjuk meg a mesterséges intelligenciát, hogy panorámaképet kapjunk annak bonyolultságáról, így jobban megérthetjük az MI mindennapi életünkbe való integrálásának (pozitív és negatív) következményeit. A különböző területek nézőpontjainak bevonásával közösen alakíthatjuk ki a lehető legjobb jövőt számunkra, emberek számára.
A mesterséges intelligencia kettős természete
A mesterséges intelligencia fejlődésének sebessége talán nyomasztó, de egyben páratlan lehetőséget is nyújt számunkra, hogy tudatosan alakítsuk a fejlődési pályáját. Az MI kettősségének felismerése (az egyszerre forradalmasító és destabilizáló ereje) kritikus fontosságú a tudatos fejlődéshez. És a kétértelműség e sűrű köde valójában ébresztő hívás is lehet(ne). Arra kényszerít bennünket, hogy megálljunk, elgondolkodjunk és újraértékeljük a technológiához való viszonyunkat, ami már régóta esedékes lépés lenne. Vajon csak utasokká vál(t)unk ebben az utazásban, vagy mi ragadjuk meg a kormánykereket, és mi diktáljuk az igazi útvonalunkat? Ez az egzisztenciális újragondolás egyedülálló lehetőséget biztosít számunkra, hogy a technológia minket szolgáljon, és ne fordítva.
Íratlan jövőnk alakítása
Ez az alkonyati korszak, melyben élünk, több mint egy egyszerű átmeneti szakasz; ez a jövő alakításának remek időszaka. A minket jelenleg foglalkoztató etikai, társadalmi és egzisztenciális kérdések előbb-utóbb meghatározzák majd azokat az elveket, melyek a mesterséges intelligencia társadalomba való integrációját irányítják. Miközben mindannyian a bizonytalanságok útvesztőjében járunk, ne úgy tekintsünk rá, mint egy csapdára, melyből ki kell menekülnünk, hanem mint egy komplex vászonra, mely tele van lehetőségekkel, melyeket gondosan meg kell alakítanunk. „Homo Conexus“ néven potenciálisan új identitásunkban egyedülálló képességünk van arra, hogy az emberi bölcsességet a gépi képességekkel ötvözzük, és közös utunkat egy olyan jövő felé irányítsuk, mely mindenki számára előnyös.
Egy újabb kényelmetlen igazság
Az Egyesült Államokban egy Andrew Yang nevű üzletember azzal az ígérettel indult 2020-ban az elnökválasztáson, hogy minden amerikai felnőttnek havi 1000 dolláros egyetemes alapjövedelmet biztosít. Ez évi 12.000 dollár, készpénzben, kérdés nélkül. Yang nem szocialista, aki csak a vagyont akarja újraosztani. Felismerte, hogy Amerikában a leggyakoribb munkahelyeket automatizálják, és hogy az ezektől az iparágaktól függő emberek és közösségek küzdeni fognak. Felismerte, hogy a mesterséges intelligencia egész iparágakat fog átalakítani, és automatizálni fogja mind a munkás-, mind a hivatalnoki munkát. Erről A normális emberek elleni háború című könyvében beszélt.
Yang azt tervezte, hogy bizonyos árukra és szolgáltatásokra, például az Amazon eladásaira, a Facebook-hirdetésekre és a robot teherautók által megtett kilométerekre „hozzáadott-érték-adót“ vet ki, hogy ezzel segítsen kifizetni az 1000 dolláros „szabadságosztalékot“. Nem vagyunk alkalmasak (és abban a helyzetben), hogy kommentáljuk, mennyire volt jó a politikája, de Yang helyesen ismerte fel, hogy az MI és az automatizálás drasztikusan ki fog hatni sok népszerű munkahelyre. Ez a folyamat már most is zajlik a gyártásban, és hamarosan a legtöbb kékgalléros és fehérgalléros iparágra is átterjed.
Miközben az MI és az automatizálás kétségtelenül növelni fogja a termelékenységet, számos hétköznapi munkát is célba vesz: a középiskolai végzettséget igénylő rutinmunkákat (raktári vagy call center feladatok), a fehérgalléros adatfeldolgozói munkaköröket (elemzők), sőt még néhány orvosi és vezetői szintű pozíciót is. Minden olyan munka, mely többnyire logikus, ismétlődő és rutinszerű, nagyszerű „jelölt“ az automatizálásra. Most pedig vegyük figyelembe, hogy az amerikai jegybank körülbelül 62 millió munkahelyet minősít rutinmunkának – vagyis az összes munkahely 44%-át. Ez rengeteg potenciálisan automatizálható munkahely egyetlen országban. A McKinsey előrejelzése szerint 2030-ra az amerikai munkavállalók egyharmadát „automatizálhatják el“, és világszerte 400-800 millió ember veszítheti el állását az automatizálás miatt.
Ez egy globális kérdés. Meglepő módon a világ vezetői és oktatási intézményei közül nagyon kevesen tesznek lépéseket a munkaerőre gyakorolt hatás mérséklésére vagy a munka radikálisan megváltozott jövőjére való felkészítésre. A jó hír az, hogy egyénként mi magunk is felkészülhetünk a mesterséges intelligencia és az automatizálás hullámára. Nem kell kódolókká válnunk. Azonban mindannyian megerősíthetünk bizonyos természetes készségeket, és olyan lépéseket tehetünk, melyek kevésbé helyettesíthetővé és értékesebbé tesznek minket. Az első lépés annak megértése, hogy az automatizálás hogyan befolyásolhatja a munkánkat és a karrierutunkat. Azok a munkakörök és karrierek, amelyeket korábban „biztonságosnak“ és „jövedelmezőnek“ tartottunk a pénzügyek, a jog, sőt az orvostudomány területén, a közeljövőben csökkenni fognak.
MI és automatizálás
Az MI és az automatizálás már most is számos kék- és fehérgalléros állást vált ki. Ez magában foglalja az irodai és a nem irodai munkát, az alacsony és a magasan képzett munkát egyaránt. Az automatizálás növekedni fog, ahogy a vállalkozások elfogadják a költség- és termelékenységi előnyöket, és ezt jól is teszik. A rutinmunkákat veszélyezteti leginkább az MI és az automatizálás. A rutinszerű tevékenységeket végző orvosok, ügyvédek, könyvelők, elemzők, kereskedők és újságírók potenciálisan automatizálhatók. A felsőfokú végzettséget és szakképzettséget igénylő munkakörök meglepően nagy veszélynek vannak kitéve az automatizálás szempontjából. Ezek a munkakörök nem fognak egyik napról a másikra eltűnni. Azonban hamarosan sokkal kevesebb keresletet láthatunk ezekre a munkakörökre jelenlegi formájukban, különösen a fejlett országokban. Fontos, hogy az automatizálás a vezetői szintű munkaköröket is érinteni fogja. Ha kevesebb munkavállalót kell irányítani, a vállalatoknak kevesebb vezetőre lesz szükségük, és a vezetők fizetése is csökkenhet, mivel kevesebb közvetlen beosztottjuk lesz.
Gyártás és raktári munka
Érintett munkahelyek: Gyári, futószalagos és raktári munka. Egy 2019 októberében Ohioban tartott demokrata vita során Yang megemlítette, hogy az amerikai gyártási munkahelyek csökkenésének nagy részét a gyári automatizálás okozta. Az AP tényellenőrzői egyetértettek ezzel, és egy kutatásra hivatkoztak, mely szerint a 2000 és 2010 közötti munkahelyek megszűnésének 88%-a az automatizálásnak volt köszönhető. Az Amazon a legjelentősebb példa a nagy raktárak automatizálására, de a nagy raktárak és logisztikai központok világszerte szintén követik a példát. A Boston Dynamicsnak már vannak mesterséges intelligenciával rendelkező robotjai, melyek raktári munkát végeznek. Ezek a raktárrobotok számítógépes látástechnológiát használnak, hogy tudják, hova mennek, és azonosítsák a kezelendő dobozokat. Emellett nem vesztegetik az idejüket alvásra, betegségre vagy szakszervezetek létrehozására. Biztosan nincs szükségük bérekre vagy egészségbiztosításra sem.
Call Centerek és ügyfélszolgálatok
Érintett munkakörök: call center ügynökök, ügyfélszolgálatosok, telemarketingesek, egyes értékesítési ügynökök. A call center munkák megérettek az automatizálásra, és már folyamatban van a kiváltásuk a gépi elmével. A mesterséges intelligenciát támogató chatbotokat és a társalgási felületeket a lekérdezések szélesebb körének kezelésére használják. A Statista szerint a globális call centerek 66%-a Amerikában található. India és a Fülöp-szigetek a kiszervezésnek köszönhetően szintén vezető szereplők. A bankok, a távközlési és a fogyasztói szolgáltatásokat nyújtó vállalatok rendelkeznek általában a legnagyobb call centerekkel.
Ugyanakkor a Deloitte megállapította, hogy a call centerek 56%-a tervez beruházást a mesterséges intelligenciába a következő két évben, 33% pedig a robotikába és automatizálásba. A költségcsökkentés csak az egyik ok (a vállalatok évente 75 milliárd dollárt veszítenek a rossz ügyfélszolgálatuk miatt). Az ügyfelek elégedetlensége drága mulatság. A chatbotok és a társalgási MI azonnal válaszolnak a rutinkérdésekre, csökkentve a hívásidőt és növelve az ügyfelek elégedettségét. A technológia egyre jobban kezeli az összetettebb kérdéseket (az MI-robotok idővel tanulnak) és megértik az emberi beszélgetés árnyalatait. Az Amazon Lex eszközöket biztosít a call centerek számára, hogy hang és szöveg használatával társalgási chatbotokat hozzanak létre. A Kasisto egy másik chatbot-szolgáltató, mely a pénzügyi szolgáltatásokat célozza meg.
Viszont rövid távon valóban előfordulhat, hogy a call centerek foglalkoztatottsága növekedni fog. A chatbotok sokkal nagyobb hívásmennyiséget kezdenek majd kezelni, de az összetett problémák továbbra is emberi beavatkozást igényelnek. Ez rövid távon keresletet teremthet a call center dolgozók iránt. Ahogy azonban a technológia egyre jobb lesz, úgy fogjuk látni, hogy sok call center állást automatizálnak majd. Ez aggodalomra ad okot például Ázsiában, ahol jelenleg bőséges a call center munkalehetőség és viszonylag még jól is fizet. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre jobban képes emberi beszélgetéseket folytatni, ez elvehet bizonyos állásokat például az értékesítés és a telemarketing területén.
Szállítás
Érintett munkahelyek: teherautó-, taxi, Uber- és buszvezetők. Az önvezető teherautók már itt vannak, és hamarosan számos teherautó-vezetői állást fognak automatizálni a fejlett országokban. Több mint 3 millió amerikai teherautó-vezetőként keresi kenyerét, és 7 millióan dolgoznak a teherautózással kapcsolatos tevékenységekben. Nem is beszélve a kamionozás köré épülő közösségekről. Az átlagos amerikai kamionsofőr általában egy 49 éves érettségizett férfi. Hogyan találnak hasonló béreket főiskolai diploma nélkül ebben a korban? Az önvezető járművek általánosságban egyre kifinomultabbak, és hamarosan veszélyeztetni fogják a taxisokat, az Uber és a buszsofőröket. Igen, a taxis szakszervezetek és a szabályozók addig fognak harcolni az autonóm járművek ellen, amíg csak lehet, de nem minden országban tudják ezt majd megtenni.
Titkárok és személyi asszisztensek
A Bureau of Labor Statistics (BLS) szerint nagyjából 4 millió titkárnő és adminisztrációs asszisztens van az Egyesült Államokban. A BLS 2014 és 2024 között lassú, 3%-os munkahely növekedést is jósol e funkcióban. Ez azért van, mert már most is olyan mesterséges intelligencia-eszközöket használnak, mint a virtuális asszisztensek és a pénzügyi, e-mail- és naptárkezelő szoftverek. Ha bizonyítékra van szükség arra, hogy a virtuális asszisztensek mennyire jó munkaerővé váltak nézzük meg, ahogy a Google virtuális asszisztense telefonál egy fodrászszalonba, és beszél egy valódi emberrel, hogy időpontot foglaljon. A legmegdöbbentőbb dolog az, hogy a beszélgetés természetesnek hangzik, és az ember nem is sejti, hogy egy mesterséges intelligenciával beszélt.
Könyvelés és adatbevitel
Érintett munkakörök: junior könyvelők, hivatalnokok, adatelemzők, jelentéskészítő szakemberek. A munkakörök címétől függetlenül az ilyen típusú munkakörök rutinszerű, logikus és ismétlődő adatfeldolgozási feladatokkal, például adatbevitellel, feldolgozással, átalakítással és elemzéssel foglalkoznak. Ide tartoznak többek között a könyvelési bejegyzések, számlázási tevékenységek, fizetési műveletek, adatérvényesítés és vezetői jelentések. Az olyan könyvelési szoftverek, mint a QuickBooks, már egy ideje léteznek, ami azt jelenti, hogy a kis- és középvállalkozásoknak kevesebb okuk van könyvelők alkalmazására. Amint ezek az eszközök jobbá válnak, lehet, hogy a nagyobb vállalatoknál is kevesebb igény lesz ezekre a szerepkörökre.
A mesterséges intelligenciával támogatott szoftverek és a robotizált folyamatautomatizálási (RPA) eszközök automatizálják az adatbevitelt és a dokumentumfeldolgozást. Ezek a szoftverek képesek a beszkennelt dokumentumok (pl. számlák, szerződések) szövegét gépileg olvasható szöveggé alakítani Word vagy Excel formátumban. Képesek automatikusan feltölteni a dokumentumsablonokat vagy adatbázisokat a beolvasott dokumentumokból kinyert információkkal, és akár jelentéseket is készíthetnek. Ezek a feladatok jelenleg sok munkaerőt igényelnek, de ez a helyzet hamarosan meg fog változni.
Jogi pálya
Érintett munkakörök: ügyvédek, jogi asszisztensek, jegyzőkönyvvezetők és megfelelési szakemberek. A Deloitte 2016-ban azt jósolta, hogy a jogi szektorban a munkahelyek 39%-a automatizálódik, ami a fiatal ügyvédeket, ügyvédi asszisztenseket és jogi titkárokat érinti elsősorban. A jogi és megfelelési területen végzett munka nagy (és nem túl fényes) része a dokumentumelemzés. Ez magában foglalja a jogi precedensek vagy konkrét záradékok keresését a dokumentumok hegyei között. A JP Morgan Chase elindított egy COIN (Contract Intelligence) nevű eszközt az intelligens dokumentumkereséshez. Ez lehetővé teszi a bank jogi csapatának, hogy nagy mennyiségű jogi dokumentumot vizsgáljon át, és másodpercek alatt kivonjon belőle konkrét záradékokat. A COIN természetes nyelvi feldolgozást (NLP) használ, és évente akár 360.000 órát (15.000 napot) takarít meg a bank jogi csapatának. Amint ezek az eszközök széles körben elterjednek, a vállalatoknak és az ügyvédi irodáknak kevesebb szükségük lesz jogi egyetemet végzettek seregeinek vagy akár néhány tapasztalt szakembernek a felvételére.
Egészségügy
Számos példa van arra, hogy a mesterséges intelligencia jobban azonosítja a rákos megbetegedéseket és daganatokat, mint az emberi radiológusok. Kiderült, hogy az MI olyan szürke árnyalatokat is „lát“ a CT-felvételeken, melyek az emberi szem számára láthatatlanok. A robotsebészet is egyre kifinomultabbá válik, és szükség lehet arra, hogy az emberi sebészek inkább felügyelőként szolgáljanak, mint tényleges hús és vér sebészként. Bár ez nagyszerű hír az egészségügy számára és lehetővé teszi az orvosok számára, hogy több időt szenteljenek a betegeknek az orvosi folyamatok helyett, a jövőben csökkenhet a kereslet egyes speciális orvosi szakmák iránt.
Írástudók és zsurnaliszták
A Bloomberg News által közzétett tartalmak mintegy harmada valamilyen formában automatizált tudósítást használ. A technológia képes másodpercek alatt elemezni egy százoldalas vállalati éves jelentést, és azonnali híradást készíteni releváns összefoglaló elemzéssel. Más hírügynökségek, köztük az Associated Press és a Washington Post is hasonló módszereket alkalmaznak. Az újságíró hallgatók vigyázzanak tehát. Ami azt illeti, a szerzők is vigyázzanak. Egy mesterséges intelligencia és emberi asszisztensek által közösen írt novella majdnem elnyerte a japán irodalmi díjat, ami azt mutatja, hogy csak idő kérdése, hogy az MI kreatívabban tudjon írni mint egy Homo Sapiens. Vajon mikor írhat egy Ember a Gépi Elménél sokkal jobb blogokat a mesterséges intelligenciáról? Nem sokáig. Az olyan emberek, mint én és Ön eme cikk olvasója halálra vagyunk ítélve.
Ellenérv: az MI javítani fogja a munkahelyeket
Annak ellenére, hogy bizonyított, hogy az MI munkahelyeket fog elvenni, naivitás lenne azt feltételezni, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizálás azonnali és nagyarányú munkahely vesztéshez fog vezetni. Az igazság, mint a legtöbb dolog az életben, ennél bonyolultabb. A kamionosokat és az adatelemzőket valószínűleg nem fogják egyik napról a másikra helyettesíteni. A fuvarozó cégek nem tudják olyan gyorsan lecserélni flottájukat önvezető teherautókra. Az emberi sofőröknek továbbra is legalább a teherautóban kell ülniük, mert az emberek és a szabályozók még nem bíznak az önvezető technológiákban. A vállalatoknak bonyolult és fejlődő adatfolyamatai vannak, melyek emberi elemzőket igényelnek az MI-eszközökkel való együttműködéshez. Mielőtt automatizálhatják az adatfeldolgozást és az elemzést, a vállalatoknak vállalniuk kell az adataik rendszerezésének és tisztításának hosszadalmas feladatait. Ezen adatok nagy része régi rendszerekben és inkompatibilis fájlformátumokban oszlik meg.
Lesz egy átmeneti időszak ezekben a munkákban. Az új technológiák mindig hibákkal járnak, és időbe telik, amíg beilleszkednek a munkába és az életbe. Nem minden cégnek van pénze az automatizálás felgyorsítására. Az is jogos érv, hogy az automatizálási eszközök kevésbé teszik a munkát unalmasabbá, de lehetővé teszik, hogy produktívabbak legyünk, és értelmet találjunk a munkánkban. Az alkalmazottak és a vezetők számára a mesterséges intelligencia által támogatott elemzések jobb döntéshozatalt, jobb munkateljesítményt és jobb jutalmazást eredményezhetnek. Az alkalmazottak értelmesebb és hatásosabb munkára összpontosíthatnak, ami jótékony hatással van a mentális egészségre és az önértékelésre.
Társadalmi szempontból az MI-eszközök javíthatják az átlagemberek életét. Ez lehet olyan egyszerű, mint a Google Translate, mely javítja az utazási élményt, vagy egy olyan mobil MI-eszköz, mely segít az afrikai gazdáknak a beteg termények felismerésében, csupán egy okostelefon kamerája segítségével. Az MI-alapú orvosi képalkotás már most is jobban felismeri a daganatokat és más betegségeket, mint az emberi orvosok, ami nagyszerű hír a betegek számára. A mesterséges intelligencia támogatói azzal érvelnek, hogy a technológia különböző módon fog beépülni a különböző szakmákba. Egyes munkahelyek megszűnnek, miközben teljesen új munkahelyek jönnek létre. Összességében a mesterséges intelligencia a termelékenységet fogja segíteni. De miközben új munkahelyek jönnek létre, az automatizálás miatt kiszoruló munkavállalók nem biztos, hogy megfelelnek ezeknek az új munkahelyeknek.
Egyesek azt is felvetik, hogy a nagykereskedelmi automatizálási munkahelyek még nem tükröződnek az említett adatokban. Ezek az adatmérések azonban késleltetett mutatók. Mire az adatok a széles körű automatizálást tükrözik, már túl késő lesz. Összességében, ha csak a mesterséges intelligencia előnyeit népszerűsítjük, akkor nem látjuk a tágabb összefüggést soha. Igen, az MI és az automatizálás javítani fogja a munkahelyeket és az életeket. Ugyanakkor egy fájdalmas Átmeneti Időszakot fog eredményezni, amikor sok hétköznapi munkahely megszűnik. Ez pedig azokat a munkavállalókat fogja a leginkább érinteni, akik nehezen tudják majd átképezni magukat. Erre az eredményre pedig már ma fel kell felkészülnünk.
