A mesterséges intelligencia viharszerűen meghódította a világot, és hatása az élet minden területén érezhető. Forradalmasítja a munkánkat, a tanulásunkat és a körülöttünk lévő világgal való interakcióinkat. Azonban egyre nagyobb az aggodalom, hogy ahogy az MI egyre fejlettebbé és mindenütt jelenlévővé válik, bizonyos szempontból korlátozhatja az emberi kritikai gondolkodást és kreativitást.
Mesterséges intelligencia vagy csupán „intelligens matematika”?
A mesterséges intelligencia számos alkotója habozik, hogy találmányát MI-nek nevezze, és néhányan egyenesen elutasítják ezt a kifejezést. Ez a felfedezés legalább annyira zavarba ejtő, mint amennyire lenyűgöző. Vajon mi lakozik a névben kérdezhetnénk. Nyilvánvaló, hogy a szemantikai preferenciák mélyebbre hatolnak a szavaknál, de felvetődik akkor a kérdés: ha nem “mesterséges” és nem is „intelligencia” akkor mi is pontosan ez a nóvum ami már a közeljövőnket radikálisan átformálja?
Intelligenssé tehetjük-e a számítógépeket?
Míg a mesterséges intelligencia rendszerek kiválóan elemzik az adatmintákat és meglátásokat generálnak, gyakran alulmaradnak, amikor az emberi kreativitás határtalan birodalmáról van szó. Az a képességünk, hogy a dobozon kívül gondolkodunk, elképzelhetetlent képzelünk el, és látszólag egymástól független ötleteket kapcsolunk össze, úttörő innovációkat eredményez.
A generatív MI hiperszonalizál(hat)ja az oktatást
A mesterséges intelligencia integrációjának köszönhetően az oktatásban monumentális változás zajlik. Ez a fejlődő technológia nem csupán egy eszköz; alapvető részévé válik annak, ahogyan tanulunk, tanítunk és az információkkal interakcióba lépünk.
Filozófia és adattudomány
A tudás hatalmas birodalmában, ahol a tudomány és a filozófia területe összeütközik érdekes szinergiák jönnek létre. Az adattudomány és a filozófia házassága valószínűtlennek tűnhet, de kapcsolatuk nemcsak lenyűgöző, de posztmodern világunkban alapvető fontosságú is.
Az MI megváltoztatja az intelligencia jelentését
A mesterséges intelligencia hosszú utat tett meg az 1950-es évekbeli kezdete óta. Az évek során a mesterséges intelligencia a tudományos kutatás témájából olyan valós, általunk nap mint nap használt alkalmazásokba került, mint például az arcfelismerés, a nyelvi fordítók és az olyan virtuális asszisztensek, mint a Siri és Alexa.
Kényelmetlen igazságok
Mielőtt a mesterséges intelligencia mindennapi életünk részévé vált, az „egyéni gondolkodás“ korszakában éltünk. Ebben a fázisban az emberi intelligencia és találékonyság egyedül állt, algoritmusok vagy gépi tanulás nélkül. Most az „elszigeteltség szigete“ és a „megnövelt szimbiózis új világa“ közötti alkonyati vizeken evezünk.
Utópiához vagy disztópiához vezet az MI-technológia?
Az MI jövője ma forró téma. Egyesek úgy vélik, hogy utópiához vezet(het), a gépek megoldják minden problémánkat, és mindenki életét jobbá teszik. Mások szerint disztópiához, a gépek az uraink lesznek, és elveszítjük emberi mivoltunkat.
A szintetikus adatok forradalma
Az adatok a legtöbb mesterséges intelligencia projektben problémát jelentenek. Több vállalkozás is elbukott már a „jó” adatok hiánya miatt. Erre szolgál egy viszonylag új megközelítés, a szintetikus adatokra való támaszkodás.
Újságírás a mesterséges intelligencia korában
Az újságírás története évszázadokra nyúlik vissza, az ókori Rómáig. Napjainkban digitális eszközök és médiumok segítségével is lehet híreket olvasni és írni. A szakma jelentős változásokon ment keresztül az évek során, de mi várható a jövőben?
Az emberek szellemileg nem állnak készen az MI-val telített „igazság utáni“ világra
A mesterséges intelligencia korszaka dezinformációk, mély hamisítványok és „hallucinált tények” áradatát ígéri. A pszichológusok még csak most kezdenek megbirkózni a következményekkel. 2016-ban egy úgynevezett „igazság utáni” világ alakult ki, ahol az objektív tényeknek látszólag kisebb súlya van, mint a személyes meggyőződésekre apelláló véleményeknek.
Deepfake technológia a marketingben
A deepfake technológia segíthet abban, hogy több ügyfelet vonzzunk be vállalkozásunk számára vagy sem? Az már tény, radikálisan megváltoztatta a digitális marketing kortárs megítélését. Bár a marketingesek még csak a kezdeti szakaszban kísérleteznek a „digitális doppelgängerekkel” és a mögötte dolgozó technológiával, ezek a videók a történetmesélésen keresztül sokkal magával ragadóbb marketingélményt közvetít(het)nek. Érdemes viszont megnézni az etikai aggályokat, valamint a marketingben már használt „alteregó” példákat, hogy megismerjük a technológia előnyeit és hátrányait is.