A Twitter-versenytársa 12 óra alatt több millió felhasználóval debütált, de az EU digitális piaci törvényének való megfeleléssel kapcsolatos aggályok egyelőre elodázták a páneurópai bevezetését.
Sokan a mesterséges intelligencia boomot csak egy újabb hóbortnak tekintik. Most már mindenhol ez a divat, és a hírügynökségek őrült tempóban adagolják a technológiáról szóló vadabbnál vadabb elképzeléseket.
A mesterséges intelligencia fontos szerepet játszik a közlekedésben, segítve a biztonságot és hatékonyságot a nagy adatmennyiség és gépi tanulás felhasználásával. Az intelligens városokban csökkenthetőek a balesetek és javulhat a forgalom áramlása.
Az ember és az MI együttműködése új lehetőségeket nyit meg a megismerés és a problémamegoldás terén. Képes kiegészíteni az emberi képességeket, automatizálva a rutinfeladatokat, hogy az emberek a nagyobb értékű munkára tudjanak koncentrálni.
Az MI „zöldebbé” tétele érdekében fel kell ismernünk, hogy a rendszerek létrehozásának és használatának nagy energiaköltségei vannak. Az OpenAI GPT-4 modellje például jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátást eredményezett a képzése során.
Az emberek és az MI egyaránt processzorok, különböző képességekkel. Hogy megértsük, hogyan lehet mindkettőt a legjobban kihasználni, hasznos áttekinteni a saját biológiai evolúciónkat, és azt, hogyan fejlődött a döntéshozatal az idők során.
Jelentős szakadék tátong aközött, ahogyan a szervezetek beszélnek az MI-ról, és azt a gyakorlatban használják. Annak ellenére, hogy a jól ismert vállalatok 90 százaléka befektet a jövőtechnológiába, csak a 35 százalékuk használja is azt ténylegesen.
A jelenlegi gazdasági bizonytalanság arra ösztönzi a szervezeteket, hogy agilis IT-infrastruktúrába fektessenek be. Az előrejelzések szerint a banki és befektetési szolgáltatások IT-kiadásai 2023-ban elérik a 652 milliárd dollárt.
A mesterséges intelligencia új és innovatív funkciói további kérdéseket és számos nyílt és rejtett etikai megfontolást hoznak magukkal. A Big Data térhódításával együtt sokan úgy vélik, hogy túlléptünk a legrosszabb félelmeinken a magáninformációink feletti ellenőrzés átadásával és manipulálásával kapcsolatban. Vajon a technológiák felhatalmaznak-e minket, vagy alávetnek?
Bár a kvantumszámítógépek már bizonyítottan gyorsabbak a hagyományos számítógépeknél, a tudományos újságírók erősen eltúlozzák e technológia jelenlegi helyzetét és alkalmazását. Hogyan néznek ki a kvantumszámítógépek ma, és vajon megfelelnek-e az előfeltételezéseknek?
A mesterséges intelligencia korszaka dezinformációk, mély hamisítványok és „hallucinált tények” áradatát ígéri. A pszichológusok még csak most kezdenek megbirkózni a következményekkel. 2016-ban egy úgynevezett „igazság utáni” világ alakult ki, ahol az objektív tényeknek látszólag kisebb súlya van, mint a személyes meggyőződésekre apelláló véleményeknek.
