(Kiemelt kép: Unsplash)
Minden alkalmazási szoftver úgy tekinthető, mint a számítógépek bináris nyelvének lefordítása az emberek – általunk értett – nyelvére. Ha a szoftvereket „közelebb” építjük a számítógéphez, akkor a teher az emberekre hárul, akiknek meg kell tanulniuk a számítógép nyelvét és működését. A szakemberek megpróbálják a megértés igényét, melyet itt az ember és számítógép és egy képzeletbeli vonal közötti szakadék képvisel, közelebb tolni az emberi oldalhoz. Az elmúlt 30 évben a parancssorban beírt 3 betűs kulcsszavaktól az egér használatától kezdve az asztali számítógép metaforáján keresztül az érintőképernyőkön át a „drag and drop”-ig, a „swipe”-on át a beszédig jutottunk el. Minden egyes lökéssel egyre könnyebbé válik a használat. Nem akarjuk, hogy az embernek minden új felületet meg kelljen tanulnia. Azt szeretnénk, hogy a rendszernek kelljen megtanulnia „minket”. Talán most egy halványan nyugtalanító csengőszó cseng az elménkben újra, hiszen a felhasználó felé tolni a vonalat azt jelentené, hogy a számítógép vagy az algoritmusok többet tesznek és több döntést hoz(hat)nak, és az ember kevesebbet tehet majd. A szoftverek használhatóbbá tétele az irányítás feladását is jelenti egyben. Ahogy ezek a rendszerek egyre emberközpontúbbá válnak, számtalan ismerős kérdés merül fel, például, hogy mikor rossz kompromisszum az irányítás feladása a kényelemért, és egy csomó új, például, hogy kinek kell panaszkodni, ha nem úgy működik minden majd, ahogy elvártuk. A legtöbb kérdés inkább filozófiai, etikai és antropológiai, mint technológiai jellegű. Ez egyedülálló lehetőséget jelent. 60 évig készültek sci-fi és „disztópikus” filmek a „gazember” mesterséges intelligenciáról. Van egy olyan közösségi médiagépezetünk, mely a megfontolt vitákat provokatív hangvételű, inkább felháborodást és derültséget, mintsem tájékoztatást szolgáló, hangzatos szavakká változtatja. Talán most egy átgondolt és produktív beszélgetést tudunk majd végre ehhez a diskurzushoz hozzátenni? A mesterséges intelligencia mostani forradalma valójában egy tükörként működik majd, magunkat és a társadalmunkat fogjuk benne látni, mivé változik néhány év alatt. Ez lesz az igazi digitális transzformáció majd.
A hype-on túl: mit kell tudni a mesterséges intelligenciáról?
Az 5G-vezeték nélküli hálózatok csak az elmúlt években kezdtek teret nyerni – de mint mindig, a vezeték nélküli kommunikációs vállalatok továbbra is előre tekintenek, és már az adattechnológia következő generációján gondolkodnak. Néhány évvel ezelőtt talán megbocsátható lett volna, ha azt gondoljuk, hogy ez is csak egy újabb hóbort. A közelmúltbeli előrelépések – például a generatív MI-eszközök, például a ChatGPT megjelenése – azonban a legtöbbünknek nem hagynak kétséget afelől, hogy egy új korszak hajnalának vagyunk tanúi. Egy olyan korszaknak, mely valószínűleg ugyanolyan drámai változásokat hoz az életünkbe, mint amilyeneket a személyi számítógépek, az internet vagy az okostelefonok megjelenésekor láttunk. A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai már 2016-ban elhíresült módon kijelentette, hogy nagyobb hatása lesz, mint a tűznek vagy az elektromosságnak eme találmánynak. De felejtsük el egy pillanatra a túlzásokat (már ha túlzásokról van szó), és koncentráljunk a mostani pillanatra. Mik a legfontosabb dolgok, melyeket ma meg kell értenünk erről a forradalmi technológiáról? Bármennyire is érdekes (vagy ijesztő) lehet azon gondolkodni, hogy vajon az elkövetkező évtizedekben repülő taxikban fogunk-e sofőrködni – vagy akár szerelembe esni és feleségül venni robotokat –, van néhány sürgető aggodalom, mellyel már most foglalkozni kell. Íme tehát azok a tények, melyekkel szerintem 2023-ban mindenkinek tisztában kell lennie ahhoz, hogy eligazodjon a mesterséges intelligencia korszakának e korai napjaiban.
Az MI nem a jövő, hanem a jelen
Igen, ez még a korai időszak, és a ma elképesztő MI-eszközök és alkalmazások „mulatságosan” furcsának fognak tűnni ahhoz képest, amivel öt év múlva fogunk „játszani”. De ne tévedjünk, a mesterséges intelligencia ma már itt van, és mindenhol jelen van a minket körülvevő világban. Lehet, hogy Ön is azok közé tartozik, akik még csak észre sem veszik – egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint 84 százalékunk napi szinten használja az MI-t, de csak 34 százalékunk tudta, hogy ezt teszi. De amikor online vásárolunk, keresünk az interneten, ételszállítást rendelünk, fuvart hívunk, navigálunk egyik helyről a másikra, vagy zenét és filmeket hallgatunk, valószínűleg használjuk a mesterséges intelligenciát. Még mindig csábító úgy gondolni a mesterséges intelligenciára, mint valami olyan dologra, ami a sci-fi világából származik, és valamikor a jövőben fog megjelenni – mert a ma élő felnőttek számára ez a helyzet életük nagy részében. A mai mesterséges intelligencia pedig nem éppen úgy néz ki és viselkedik, mint amire számíthattunk volna, ha a Dr. Who, a Star Trek vagy a Mátrix című filmeken nőttünk volna fel. De ha a mesterséges intelligencia kifejezés alatt olyan gépeket értünk, melyek képesek a biológiai agyak kognitív funkcióinak legalább egy részét szimulálni – különösen ma a tanulási és fejlődési képességet –, akkor egyértelműen ez az, amivel rendelkezünk. Az elmúlt tíz évben a világ legnagyobb vállalatai közül néhányan arra összpontosították erőfeszítéseiket, hogy ezeket a képességeket beépítsék a mindennapi termékekbe és szolgáltatásokba, és ez vezetett el minket a mai helyzethez.
A mesterséges intelligencia nem fogja Önt feleslegessé tenni
Az egyik legnagyobb aggodalom az MI-val kapcsolatban az, hogy feleslegessé teszi majd az embert. Végül is, ha a munkánkhoz az információk elemzése és értelmezése, valamint azok felhasználása döntések meghozatalához szükséges, akkor nagyon valószínű, hogy a gépek ma már legalább olyan pontosan, és minden bizonnyal sokkal gyorsabban képesek erre, mint mi! Az igazság azonban az, hogy bár egyes mesterséges intelligencia-rendszerek jól végeznek bizonyos munkákat, az MI általában véve még nem elég jó ahhoz, hogy a legtöbb munka elvégzéséhez szükséges teljes készségkészletet teljesen leképezze. Az önvezető járműveket még nem sikerült teljesen bevezetni – a milliárdos befektetések és a kísérleti szakaszba jutott számos vállalat ellenére még nem tartunk ott, hogy a busz- vagy taxisofőrök azonnali kiváltásának veszélye fenyegetne. Ez még inkább igaz a tudásalapú munkavállalókra vagy az olyan munkakörökben dolgozókra, ahol az ember-ember közötti interakcióra helyezik a hangsúlyt, mint például az ápolás vagy a tanítás. Világos, hogy egyes munkaköröket automatizálás vált fel – a manuális gyártási munkák, a kiskereskedelmi pénztárosok és a banki ügyintézők esetében például a gépek már azelőtt is átvették a munkájuk nagy részét, hogy a mesterséges intelligencia olyannyira elterjedt volna, mint ma. Ugyanakkor azonban új munkahelyeket teremt a technológia és a mesterséges intelligencia tervezésének, bevezetésének, értékesítésének, irányításának és felügyeletének szükségessége. Általában ezek jobban fizető, biztonságosabb, kényelmesebb és kifizetődőbb munkahelyek, mint azok, melyeket felváltanak.
Az MI hatással lesz a munkánkra, vállalkozásunkra és az iparágunkra is
Egy másik dolog, amit ma már fontos megérteni, hogy az MI megjelenésének figyelmen kívül hagyása és annak a hitnek a reménye, hogy az nem lesz hatással a munkánkra, vállalkozásunkra vagy iparágunkra, a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk! Bármit is csinálunk, az MI valószínűleg érinteni fogja, és az egyének és a vállalkozások számára létfontosságú, hogy átgondolják, milyen hatással lesz majd rájuk. Ha ezt elmulasztjuk, akkor valószínűleg megelőznek minket a versenytársaink vagy a startupok, akik gyorsabban alkalmazkodtak a változó világhoz. Senki sem akarja úgy végezni, mint a Blockbuster Video a Netflix megjelenése után, vagy a Kodak a digitális fényképezőgépek megjelenése után. Mindkettő olyan vállalkozás volt, mely azt hitte, hogy az alapvető üzleti modelljüket fenyegető egzisztenciális veszélyek egyszerűen csak hóbortok, melyek majd elmúlnak gyorsan. A mesterséges intelligencia nem hóbort, és hatása valószínűleg sokkal messzebbre fog hatni, mint a streaming videóé vagy a digitális fényképezőgépeké, ezért már most el kell kezdenünk tervezni rá!
A generatív mesterséges inteligenciát szinte bárki felhasználhatja arra, hogy okosabbá és hatékonyabbá tegye magát
Már most is sokféleképpen használhatjuk a mesterséges intelligencia eszközeit és alkalmazásait saját munkánk kiegészítésére és javítására. Ha jelentések készítésével vagy információk összegzésével foglalkozunk, akkor az olyan eszközök, mint a ChatGPT, segíthetnek a vázlatok és a fontos pontok listáinak elkészítésében. Más generatív MI-eszközök videók, zenék és képek létrehozására is rendelkezésre állnak, és ezeket ma már bárki használhatja, aki kreatív területen dolgozik, vagy akinek egyszerűen csak gyorsan és hatékonyan kell ötleteket kommunikálnia. Az általuk előállított munka színvonala valószínűleg sok esetben nem elég jó ahhoz, hogy kész művek létrehozásához támaszkodjunk rá, de az ötletelés, a tervezés és a vázlatkészítés korai szakaszának felgyorsítására használhatók. Azonnali válaszokat és tanácsokat adhat szinte bármilyen témában, amit meg kell fontolnunk, mielőtt döntést hoznánk, menedzselheti az időbeosztásunkat, hogy ne foglaljuk le magunkat kétszer, vagy ne mulasszuk el a fontos találkozókat, és óriási mértékben felgyorsíthatja a mindennapi rutinfeladatokat, például az e-mailek elküldését.
Az etikus és megmagyarázható MI kifejlesztése alapvető fontosságú
Nagyon egyszerű oka van annak, hogy a mesterséges intelligenciának etikusnak és megmagyarázhatónak kell lennie és mindez a bizalomra vezethető vissza. A mesterséges intelligenciát az adatok hajtják – minél többet tud, annál hatékonyabban dolgozik. A legértékesebb adat az „emberi adat”, mely arról árulkodik, hogy kik vagyunk, hogyan éljük az életünket, és mire van szükségünk ahhoz, hogy biztonságban, kényelmesen, egészségesen és boldogan éljünk. Ha a mesterséges intelligencia rendelkezik ezekkel az információkkal, akkor csodálatos dolgokra képes, többek között segíthet megoldani az emberiség előtt álló legégetőbb problémákat. Ilyen lehet az éghajlatváltozás kezelése, az olyan betegségek kiküszöbölése, mint a rák és az Alzheimer-kór, vagy a szegénység csökkentése. Ahhoz azonban, hogy ezeket a dolgokat megtehesse, az embereknek meg kell bízniuk benne és rendelkezésére kell bocsátaniuk az adataikat. Sokan közülünk nem szívesen adnak át érzékeny információkat az egészségükről vagy a szokásaikról, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mi történik velük. Ezért olyan fontos a „megmagyarázható” mesterséges intelligencia koncepciója. Tudnunk kell, hogy miért hozza meg a döntéseket, melyeket meghoz, és milyen információkra alapozza azokat, ha megbízunk benne, hogy olyan fontos döntéseket hozzon, melyek hatással lehetnek az életünkre. Ráadásul biztosnak kell lennünk abban, hogy a mesterséges intelligencia döntései és működése összhangban van az etikai értékeinkkel. Kimutatták, hogy a mesterséges intelligencia elfogultsághoz és diszkriminációhoz vezethet, különösen akkor, ha az adatok, melyeken az MI kiképzésre került, elfogultságot tartalmaznak. Ennek oka lehet a hiányos adathalmazok vagy az elfogult módon gyűjtött adatok. Ha nem sikerül kimutatni, hogy az etikai és elfogultsági problémákat kezelik, az további nehézségekhez vezet az emberek és a mesterséges intelligencia közötti bizalom kiépítésében, ami potenciálisan korlátozhatja annak hasznosságát és az elérhető pozitív eredményeket. A mesterséges intelligencia egy tükör, amiben a társadalmunk és benne a mi emberi gyarlóságaink köszönnek vissza.
