Üdvözöljük a IV. ipari forradalomban, ahol a technológiai fejlődés minden iparágat átformál, és új lehetőségeket teremt a növekedéshez. Van azonban egy nagy kihívás, amely a haladás gátlásával fenyeget – a széttagoltság.
Az új technológia összegyűjtötte azoknak a történeteknek a lényegét, amelyeket az ember egy agyszkennerben fekve, hall.
A digitális forradalom megváltoztatta életünket, a vásárlástól a kommunikációig. Tanulmányok tucatjai mutatják ki, hogy milyen elképesztő készséghiánytól szenved a digitalizálódó világ.
Az emberi mozgáselemzés gépi tanulási technológiákkal történő kutatása és fejlesztése dinamikus terület, amely folyamatosan halad előre. A tudomány jelenleg többféle megközelítést alkalmaz, amelyek segítségével pontosan felismerheti, követi és értelmezheti az emberi mozgást.
A kínai fogyasztói techóriás, a Xiaomi kiadta robotkutyájának második iterációját. A CyberDog 2 kevésbé tűnik ipari felhasználásúnak, sokkal inkább családi társnak, tele érzékelőkkel, ami így minden behívásnál engedelmeskedik.
AI FOMO-tól, vagyis a mesterséges intelligenciáról való lemaradástól fél a világ egy része. De egy szakértő azt mondja, hogy csak nyugi és tartsuk az irányt.
A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi, etikai és a biztonsági kockázataitól tartanak leginkább a döntéshozók – közölte az EY nemzetközi tanácsadó cég 1200 vezérigazgató bevonásával készült nemzetközi kutatása alapján. A felmérés során 2023 júniusában és júliusában 1200 vezérigazgatót kérdeztek meg Brazíliában, Kanadában, Mexikóban, az Egyesült Államokban, Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Dániában, Finnországban, Norvégiában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kínában, Indiában, Japánban, Szingapúrban és Dél-Koreában. A válaszadók 65 százaléka úgy vélte, a mesterséges intelligencia legalább annyi munkahelyet fog teremteni, mint ahányat kivált majd. A felmérés rámutatott arra is, hogy az üzleti világnak komolyan foglalkoznia kell az mesterséges intelligencia rosszindulatú alkalmazásának következményeivel. A kibertámadásoktól, a dezinformációtól és a videó-hamisításra alkalmas módszerektől tartanak leginkább a vezérigazgatók. A kutatás szerint tízből kilenc vezérigazgató már elkezdte felmérni, hogy milyen mesterséges intelligencia alapú technológiába érdemes befektetnie. A válaszadók 43 százaléka már aktívan befektet a mesterséges intelligencia területén, míg 45 százalék jelentős beruházást tervez a következő egy évben – írják a közleményben. A válaszadók 65 százaléka úgy tartja, hogy a mesterséges intelligencia használata gördülékenyebbé teszi a cégek működését – közölte az EY. Zala Mihály, az EY IT- és technológiai tanácsadással foglalkozó területének vezetője a közleményben kiemelte, az a paradox helyzet állt elő, amikor a döntéshozóknak egyszerre kell befektetniük a mesterséges intelligenciába, illetve felkészülniük arra, hogyan óvhatják meg tőle szervezetüket. Rámutatott: a mesterséges intelligencia megfelelő alkalmazásával elképesztő hatékonyságnövekedést érhetnek el a vállalatok. A másik oldalon viszont az adathalász kibertámadások szinte felismerhetetlenek lesznek épp úgy, ahogy egy hamisított videó is percek alatt rombolhatja le a cég évek alatt felépített hírnevét.
A kutatók egy mély neurális hálózatot – a mesterséges intelligencia egyik típusát, amely belülről köztudottan rejtélyes – vizsgáltak meg, egy jól megszokott matematikai elemzési módszerrel, amelyet a fizikusok és a mérnökök már száz éve használnak. Ha egy mérnök kíváncsi, akkor előveszi a matematika évszázados eszközét, a Fourier-analízist.
A Google nemrég megjelent környezetvédelmi jelentése jól mutatja, hogy a globális klímaváltozás hatására az adatközpontok hűtése egyre jelentősebb erőforrásokat emészt fel, ami súlyos vízfelhasználási problémákhoz vezet. Ezt a Microsoft például vízalatti létesítményekkel igyekszik orvosolni, de ezt nem minden cég teheti meg. A szerverek energiahatékonyabb működéséhez többek között az adattárolók is jelentősen hozzájárulhatnak, ha a vállalatok a rendszerüknek megfelelő megoldásokat választanak. Ám a cégek sok esetben még mindig az átlagfelhasználóknak szánt kliensmeghajtók vagy a merevlemezek mellett döntenek, amelyek a Kingston Technology szakemberei szerint nem felelnek meg az ideális IT-infrastruktúra követelményeinek. A memória- és tárológyártó az alábbiakban 6 érvet sorakoztat fel amellett, hogy a szervezetek miért járnak jobban az adatközponti SSD-kkel. Magasabb energiahatékonyság – Az adatközponti SSD-ket kifejezetten adatközpontokhoz és vállalati szintű alkalmazásokhoz tervezték, míg a kliens SSD-ket átlagfelhasználásra. Ezért az adatközponti SSD-k hatékonyabbak adatközponti és szerverkörnyezetben, mivel intelligensebben használják fel az erőforrásokat, mint a kliensmeghajtók. Ez különösen előnyös a több nagy adatközponttal rendelkező szervezetek számára, hiszen az SSD-k által csökkenthető a szerverparkok karbantartása és energiaigénye, és így ezek költségei is. Hosszabb élettartam – Speciális kialakításuknak köszönhetően az adatközponti meghajtók élettartama ezekben a környezetekben tovább is tart, mint a személyi számítógépekben használt kliens SSD-k. Az adatközponti meghajtók több írási/olvasási műveletet tudnak kezelni élettartamuk során, ami azt jelenti, hogy jobban megfelelnek a nagy terheléssel járó és folyamatos adathozzáférést igénylő adatközponti működés követelményeinek, mint a kliens SSD-k. Például a Kingston A400 960 GB belépő szintű kliens SSD élettartama 300 TBW, ami 0,3 DWPD-nek felel meg 3 évre, míg az azonos kapacitású DC600 adatközponti SSD élettartama 1752 TBW, ami 1,66 DWPD -nek felel meg 3 évre és 1 DWPD-nek 5 évre. Jobb megbízhatóság – Az adatközponti meghajtók alkatrészei robusztusabbak és hosszabb élettartamúak a kliens SSD-kénél. 7×24 órás működésre tervezték őket, és olyan, adatvesztést megelőző kiegészítő funkciókkal rendelkeznek, mint az áramkimaradás elleni védelem és az adatútvonal védelme. Fokozott teljesítmény – Az adatközponti SSD-ket az adatközponti környezetekben megkövetelt nagy teljesítményre optimalizálták. Egységes IOP-teljesítményt és kiszámíthatóan alacsony késleltetést (más néven szolgáltatásminőséget) nyújtanak, és jól bírják az intenzív írási/olvasási terhelést. Ez azt jelenti, hogy több I/O-műveletet tudnak kezelni másodpercenként, így ideálisak a nagy sebességű adathozzáférést igénylő alkalmazásokhoz. Fejlett funkciók – Az adatközponti tárolók fejlett funkciói között szerepel a végpontok közötti adatvédelem, amely az adatátviteli folyamat minden szakaszában védi az adatokat. Emellett kulcsfontosságú funkció még a kényes adatokat védő hardveres titkosítás és a biztonságos törlés is. Hatékonyabb tesztelés és kompatibilitás – Az adatközponti SSD-ket harmadik féltől és OEM-gyártóktól származó RAID-vezérlőkkel ellátott szerverplatformokon tesztelik a garantált hardverkompatibilitás érdekében. A Kingstonnál a tesztelés az egyik legfontosabb állomása a gyártási folyamatnak ahhoz, hogy a piacon a legmegbízhatóbb adatközponti SSD-ket szállítsák. Többszintű SSD-tesztelési folyamatuk garantálja, hogy minden adatközponti SSD ugyanolyan magas minőségi színvonalon működjön, mint ami egy olyan megbízható márkától, mint a Kingston, elvárt. Összességében véve tehát jelentős előnyökkel jár, ha a cégek adatközponti SSD-ket használnak a szerverekben kliens SSD-k helyett, ugyanis bár az előbbiek alkalmasak lehetnek fogyasztói szintű alkalmazásokhoz, nem az adatközponti környezet követelményeire tervezték őket. A vállalatok az alkalmazásaikhoz és feladataikhoz megfelelő SSD kiválasztásához pedig bármikor igénybe vehetik a Kingston Ask an Expert szakértői konzultációs szolgáltatását. A Kingston adatközponti SSD megoldásairól itt olvashat bővebben.
A közelmúltban az Egyesült Királyság Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsa bejelentett egy új, a kvantumtechnológiákhoz szükséges anyagokkal kapcsolatos innovációs víziót. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a szupravezető qubitek -273°C-n működnek és ezt a működést viszik át most szobahőmérsékletre.
Itt az ideje, hogy foglalkozzunk a személyes adatainak az ellenőrizetlen digitális oldalakról való eltávolításával kapcsolatos növekvő problémával – hoztunk megoldásokat is.
Egyes törvényhozók új szabályokat és előírásokat kértek az AI-eszközökre vonatkozóan, míg egyes technológiai és üzleti vezetők azt javasolták, hogy szüneteltessenek az AI-rendszerek oktatásának biztonságának felmérése érdekében.
Üdvözöljük a IV. ipari forradalomban, ahol a technológiai fejlődés minden iparágat átformál, és új lehetőségeket teremt a növekedéshez. Van azonban egy nagy kihívás, amely a haladás gátlásával fenyeget – a széttagoltság.
Az új technológia összegyűjtötte azoknak a történeteknek a lényegét, amelyeket az ember egy agyszkennerben fekve, hall.
A digitális forradalom megváltoztatta életünket, a vásárlástól a kommunikációig. Tanulmányok tucatjai mutatják ki, hogy milyen elképesztő készséghiánytól szenved a digitalizálódó világ.
Az emberi mozgáselemzés gépi tanulási technológiákkal történő kutatása és fejlesztése dinamikus terület, amely folyamatosan halad előre. A tudomány jelenleg többféle megközelítést alkalmaz, amelyek segítségével pontosan felismerheti, követi és értelmezheti az emberi mozgást.
A kínai fogyasztói techóriás, a Xiaomi kiadta robotkutyájának második iterációját. A CyberDog 2 kevésbé tűnik ipari felhasználásúnak, sokkal inkább családi társnak, tele érzékelőkkel, ami így minden behívásnál engedelmeskedik.
AI FOMO-tól, vagyis a mesterséges intelligenciáról való lemaradástól fél a világ egy része. De egy szakértő azt mondja, hogy csak nyugi és tartsuk az irányt.
A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi, etikai és a biztonsági kockázataitól tartanak leginkább a döntéshozók – közölte az EY nemzetközi tanácsadó cég 1200 vezérigazgató bevonásával készült nemzetközi kutatása alapján. A felmérés során 2023 júniusában és júliusában 1200 vezérigazgatót kérdeztek meg Brazíliában, Kanadában, Mexikóban, az Egyesült Államokban, Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Dániában, Finnországban, Norvégiában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kínában, Indiában, Japánban, Szingapúrban és Dél-Koreában. A válaszadók 65 százaléka úgy vélte, a mesterséges intelligencia legalább annyi munkahelyet fog teremteni, mint ahányat kivált majd. A felmérés rámutatott arra is, hogy az üzleti világnak komolyan foglalkoznia kell az mesterséges intelligencia rosszindulatú alkalmazásának következményeivel. A kibertámadásoktól, a dezinformációtól és a videó-hamisításra alkalmas módszerektől tartanak leginkább a vezérigazgatók. A kutatás szerint tízből kilenc vezérigazgató már elkezdte felmérni, hogy milyen mesterséges intelligencia alapú technológiába érdemes befektetnie. A válaszadók 43 százaléka már aktívan befektet a mesterséges intelligencia területén, míg 45 százalék jelentős beruházást tervez a következő egy évben – írják a közleményben. A válaszadók 65 százaléka úgy tartja, hogy a mesterséges intelligencia használata gördülékenyebbé teszi a cégek működését – közölte az EY. Zala Mihály, az EY IT- és technológiai tanácsadással foglalkozó területének vezetője a közleményben kiemelte, az a paradox helyzet állt elő, amikor a döntéshozóknak egyszerre kell befektetniük a mesterséges intelligenciába, illetve felkészülniük arra, hogyan óvhatják meg tőle szervezetüket. Rámutatott: a mesterséges intelligencia megfelelő alkalmazásával elképesztő hatékonyságnövekedést érhetnek el a vállalatok. A másik oldalon viszont az adathalász kibertámadások szinte felismerhetetlenek lesznek épp úgy, ahogy egy hamisított videó is percek alatt rombolhatja le a cég évek alatt felépített hírnevét.
A kutatók egy mély neurális hálózatot – a mesterséges intelligencia egyik típusát, amely belülről köztudottan rejtélyes – vizsgáltak meg, egy jól megszokott matematikai elemzési módszerrel, amelyet a fizikusok és a mérnökök már száz éve használnak. Ha egy mérnök kíváncsi, akkor előveszi a matematika évszázados eszközét, a Fourier-analízist.
A Google nemrég megjelent környezetvédelmi jelentése jól mutatja, hogy a globális klímaváltozás hatására az adatközpontok hűtése egyre jelentősebb erőforrásokat emészt fel, ami súlyos vízfelhasználási problémákhoz vezet. Ezt a Microsoft például vízalatti létesítményekkel igyekszik orvosolni, de ezt nem minden cég teheti meg. A szerverek energiahatékonyabb működéséhez többek között az adattárolók is jelentősen hozzájárulhatnak, ha a vállalatok a rendszerüknek megfelelő megoldásokat választanak. Ám a cégek sok esetben még mindig az átlagfelhasználóknak szánt kliensmeghajtók vagy a merevlemezek mellett döntenek, amelyek a Kingston Technology szakemberei szerint nem felelnek meg az ideális IT-infrastruktúra követelményeinek. A memória- és tárológyártó az alábbiakban 6 érvet sorakoztat fel amellett, hogy a szervezetek miért járnak jobban az adatközponti SSD-kkel. Magasabb energiahatékonyság – Az adatközponti SSD-ket kifejezetten adatközpontokhoz és vállalati szintű alkalmazásokhoz tervezték, míg a kliens SSD-ket átlagfelhasználásra. Ezért az adatközponti SSD-k hatékonyabbak adatközponti és szerverkörnyezetben, mivel intelligensebben használják fel az erőforrásokat, mint a kliensmeghajtók. Ez különösen előnyös a több nagy adatközponttal rendelkező szervezetek számára, hiszen az SSD-k által csökkenthető a szerverparkok karbantartása és energiaigénye, és így ezek költségei is. Hosszabb élettartam – Speciális kialakításuknak köszönhetően az adatközponti meghajtók élettartama ezekben a környezetekben tovább is tart, mint a személyi számítógépekben használt kliens SSD-k. Az adatközponti meghajtók több írási/olvasási műveletet tudnak kezelni élettartamuk során, ami azt jelenti, hogy jobban megfelelnek a nagy terheléssel járó és folyamatos adathozzáférést igénylő adatközponti működés követelményeinek, mint a kliens SSD-k. Például a Kingston A400 960 GB belépő szintű kliens SSD élettartama 300 TBW, ami 0,3 DWPD-nek felel meg 3 évre, míg az azonos kapacitású DC600 adatközponti SSD élettartama 1752 TBW, ami 1,66 DWPD -nek felel meg 3 évre és 1 DWPD-nek 5 évre. Jobb megbízhatóság – Az adatközponti meghajtók alkatrészei robusztusabbak és hosszabb élettartamúak a kliens SSD-kénél. 7×24 órás működésre tervezték őket, és olyan, adatvesztést megelőző kiegészítő funkciókkal rendelkeznek, mint az áramkimaradás elleni védelem és az adatútvonal védelme. Fokozott teljesítmény – Az adatközponti SSD-ket az adatközponti környezetekben megkövetelt nagy teljesítményre optimalizálták. Egységes IOP-teljesítményt és kiszámíthatóan alacsony késleltetést (más néven szolgáltatásminőséget) nyújtanak, és jól bírják az intenzív írási/olvasási terhelést. Ez azt jelenti, hogy több I/O-műveletet tudnak kezelni másodpercenként, így ideálisak a nagy sebességű adathozzáférést igénylő alkalmazásokhoz. Fejlett funkciók – Az adatközponti tárolók fejlett funkciói között szerepel a végpontok közötti adatvédelem, amely az adatátviteli folyamat minden szakaszában védi az adatokat. Emellett kulcsfontosságú funkció még a kényes adatokat védő hardveres titkosítás és a biztonságos törlés is. Hatékonyabb tesztelés és kompatibilitás – Az adatközponti SSD-ket harmadik féltől és OEM-gyártóktól származó RAID-vezérlőkkel ellátott szerverplatformokon tesztelik a garantált hardverkompatibilitás érdekében. A Kingstonnál a tesztelés az egyik legfontosabb állomása a gyártási folyamatnak ahhoz, hogy a piacon a legmegbízhatóbb adatközponti SSD-ket szállítsák. Többszintű SSD-tesztelési folyamatuk garantálja, hogy minden adatközponti SSD ugyanolyan magas minőségi színvonalon működjön, mint ami egy olyan megbízható márkától, mint a Kingston, elvárt. Összességében véve tehát jelentős előnyökkel jár, ha a cégek adatközponti SSD-ket használnak a szerverekben kliens SSD-k helyett, ugyanis bár az előbbiek alkalmasak lehetnek fogyasztói szintű alkalmazásokhoz, nem az adatközponti környezet követelményeire tervezték őket. A vállalatok az alkalmazásaikhoz és feladataikhoz megfelelő SSD kiválasztásához pedig bármikor igénybe vehetik a Kingston Ask an Expert szakértői konzultációs szolgáltatását. A Kingston adatközponti SSD megoldásairól itt olvashat bővebben.
A közelmúltban az Egyesült Királyság Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsa bejelentett egy új, a kvantumtechnológiákhoz szükséges anyagokkal kapcsolatos innovációs víziót. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a szupravezető qubitek -273°C-n működnek és ezt a működést viszik át most szobahőmérsékletre.
Itt az ideje, hogy foglalkozzunk a személyes adatainak az ellenőrizetlen digitális oldalakról való eltávolításával kapcsolatos növekvő problémával – hoztunk megoldásokat is.
Egyes törvényhozók új szabályokat és előírásokat kértek az AI-eszközökre vonatkozóan, míg egyes technológiai és üzleti vezetők azt javasolták, hogy szüneteltessenek az AI-rendszerek oktatásának biztonságának felmérése érdekében.
© ICT Global magazin 2025 | Minden jog fenntartva!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!
