A gépek hamarosan elveszik a munkánkat? És ha igen, mit tehetünk ellene? A közhiedelemmel ellentétben ez nem egy új diskurzus. A ludditák az 1800-as évek elején tönkretették a gépeket a textilgyárakban, és most itt vagyunk újra 2023-ban, és arról beszélünk, hogy az olyan mesterséges intelligencia-alkalmazások, mint a ChatGPT, mindannyiunkat feleslegessé tesznek. Nem fognak, de ez a probléma minden bizonnyal rávilágít arra, hogy a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak világszerte szükségük lesz arra, hogy relevánsak maradjanak, és felkészüljenek erre a gépi elmés új jövőre.
Web3 kontra Web 3.0: a decentralizált és a szemantikus web közötti különbség
Az internet, a számítógépeket világszerte összekötő hálózatok hálózata 1969-ben indult el, és azóta számos technológiai és infrastrukturális módosításon ment keresztül, hogy elérje mai állapotát. Eredeti célja, hogy az információmegosztás eszköze legyen, az évek során messze túlmutatott ezen, és életünk alapvető részévé vált. A világháló Tim Berners-Lee általi bevezetése jelentős szerepet játszott életünk újszerű átalakításában. Ma a harmadik iterációjához érkeztünk el, de mit is jelent ez számunkra valójában?
Elérkezett a 3D nyomtatás forradalma?
Mindenki emlékszik a 3D nyomtatásra, más néven additív gyártásra? Valószínűleg olvasott egy-egy cikket 2012 körül róla, mely azt jósolta, hogy hamarosan minden otthonban lesz egy 3D nyomtató, melyet mindenféle zseniális feladatokra fogunk majd használni (hiszen bármire képes). Nos, ez nem történt meg, hiszen senki sem fog alkatrészeket készíteni a mosógépéhez, ha az majd elromlik. A tervezett elévülés korszakában ez nem is lehetne megvalósítható. Egyszerűbben és gyorsabban rendelhetünk meg dolgokat ma az internetről, és másnapra még ki is szállítják. Mégis a pandémia miatt az addiktív gyártás úgy tűnik erőre kapott és talán tényleg forradalmat hozhat az iparban és meglepő új területeken is.
A rózsaszín hidrogén a legígéretesebb jövőtechnológia?
Az atomenergia reneszánszát éli ma. Az energiaárakra nehezedő geopolitikai nyomás és a 2050-re a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló globális erőfeszítések arra kényszerítik az országokat világszerte, hogy felülvizsgálják energiapolitikájukat. Így az alternatív, szén-dioxid-mentes és méretarányosan rendelkezésre álló üzemanyagforrások keresése során a nukleáris energia újra előtérbe került. Ez pedig a 2011-es japán fukusimai reaktorbaleset utáni évtizedes hanyatlás után következik be. A háttérben valójában a nukleáris eredetű rózsaszín hidrogén, a jövő ígéretes technológiája állhat.
Az ingyenes közösségi média vége
Nincs ingyenebéd a digitális világban, ha bármi ingyenesnek látszik, akkor biztosak lehetünk abban, mi magunk leszünk a termék. Azzal hogy figyelünk miközben görgetünk, kattintunk a márkák példátlan pontossággal tudnak becélozni minket a felhasználókat. Ebbe a boldog gazdasági és hellyel-közzel működő (de már recsegő és ropogó) birodalomba Elon Musk, a Twitteres átszervezéssel és Mark Zuckerberg a verifikált felhasználók kísérletével csapott bele. De vajon ez az ingyenes közösségi média végét, és a social media közeli halálát is jelenti?
A digitális iker technológia és a metaverzum
A következő évtizedekben a vállalatok drámai változásokon fognak keresztül menni. Olyan világot képzeljünk el, ahol a fizikai és a digitális környezet közötti határok teljesen elmosódhatnak. Minden eszköz, folyamat vagy személy a vállalaton belül és hozzá kapcsolódóan virtuálisan megismétlődik és összekapcsolódik. Ennek eredményeként a munka szinte minden aspektusa kizárólag digitálisan történhet. A kiterjesztett (AR) és virtuális valóság (VR) által lehetővé tett immerzív élmények lehetővé teszik majd, hogy a berendezések 3D-s digitális másolatait manipulálják. A szimulációk és a mesterséges intelligencia technológiák a vállalati döntéshozatalt fogják totálisan átalakítani így.
A közlekedés jövője: innováció és trendek
A közlekedés folyamatosan fejlődik, hiszen minden évben új technológiák és innovációk jelennek meg az ágazatban. Az önvezető autóktól kezdve a hipervonatokig bezárólag a közlekedés jövője egyre gyorsabbnak, hatékonyabbnak és környezetbarátabbnak ígérkezik. A közlekedési változások eddig vagy fokozatosan, vagy forradalmi módon mentek végre, de jövőjét a fizikai és az információs rendszerek közötti egyre nagyobb fokú integráció fogja a leginkább befolyásolni.
A metaverzum a digitális transzformáció döglött lova
Vajon egy koncepció akkor válik virtuálissá ténylegesen, amikor elveszítjük iránta az érdeklődésünket? A Metaverzum a Facebook Meta névre történő átnevezése nyomán robbant be a köztudatba. Gyorsan, a pillanatok alatt a vállalat divatszava lett, és erre a különböző cégek igyekeztek is rögvest boldog nyilatkozatokat és látványterveket kiadni a saját bejáratú metaverzumukhoz kapcsolódó jövőbeli projektjeikről, mert mindent meg kell ragadni, ami egy digitális világban a túléléshez szükséges. Azóta láttunk ugyan furcsa metaverzum kísérleteket és működőnek kikiáltott prototípusokat, de a technológia még nem mutatta ki oroszlánfogait, sőt láthatólag a feltalálója Mark Zuckerberg sem tudja mit is kezdjen vele.
Miért lehet(ne) a DAO a jövő munkahelye?
Egy hagyományos vállalkozásban a döntéshozatali hatalom egy egyénben vagy egy csoportban összpontosul, míg egy decentralizált autonóm szervezetben, avagy DAO-ban ezeket maga a kollektíva hozza meg. Ez azt jelenti, hogy minden egyes tag aktív szerepet játszik a javaslatok megszavazásában, ami valódi demokratikus rendszert hoz létre, ahol mindenkinek egyenlő beleszólása van. Miért érdemes ma egy cégnek DAO-ban is gondolkoznia? Miért lehet(ne) a DAO a munka jövője?
Így segítheti az ERP a körforgásos gazdaságot
Az 1990-es évektől kezdve az egyik legfontosabb és vissza-visszatérő téma az vállalatok számára az újrahasznosítás kérdése, az ebből fakadó növekvő tudatosságból született meg mára a „körforgásos gazdaság” fogalma is. Központi üzenete a „vegyük, készítsük és használjuk újra”, ami ellentétben áll a hagyományos »vegyük, készítsük és dobjuk el« megközelítéssel. Egy mai magyar vállalkozás is azonnal rendelkezhet már ezen elemek egy részével, ha birtokában van valamilyen ERP (vállalatirányítási) rendszer.
Az adatok jelentik a mezőgazdaság negyedik forradalmát
A teljesítmény mérése és a működési hatékonyság növelése érdekében ma már minden szinten érzékelők vannak beépítve a berendezésekbe, eszközökbe és ellátási láncokba. Az értékes, valós idejű információkhoz való újbóli hozzáférés olyan innovatív új technológiák és üzleti modellek előtt nyitja meg az utat, melyek egész iparágakat alakíthatnak át. A mezőgazdaság az egyik ilyen iparág, mely az adatok által táplált adathalmazok hatalmas üzleti lehetőségét hordozhatja magában.
Milyen lesz a jövő iskolája?
Kétségtelen, hogy az elmúlt évek legnagyobb fejlődését az ICT technológia forradalma jelentette. Míg az oktatás hagyományos modellje az elmúlt mintegy 100 évben nagyjából változatlan maradt, addig a következő évtizedben az új technológiák és a gazdasági, társadalmi változások miatt teljesen át fog alakulni. Amikor az OpenAI tavaly kiadta chatbotját, a ChatGPT-t, a támogatók gyorsan bejelentették az „írással” kapcsolatos különböző szakterületek, a forgatókönyvírás, a számítógépes programozás és a zeneszerzés halálát. Egyetlen terület tűnt ki, mint olyan ágazat, mely szinte azonnal megérezné a ChatGPT valódi értékét: az oktatás.