Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Kihagyott ziccer az EU techóriásokat megzabolázó új rendelkezése

MEGOSZTÁS

Augusztus végén élesedett az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagja (DSA) azzal a nem titkolt céllal, hogy a globális techóriások egyeduralmát megtörje, és hatékonyabb fellépésre kötelezze őket a platformokon terjedő valótlan és káros tartalmak ellen. Az érintettek egyelőre vakarják a fejüket vagy éppen hivatalos úton támadják az új szabályozást, szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a DSA valójában nem nyúl vissza a probléma gyökeréig. Percenként ugyanis mintegy 500 órányi videóanyag kerül ki csak a YouTube-ra és naponta közel 5 milliárd posztot tesznek közzé a Facebookon, miközben a tinédzserek 46%-a találkozott már nem neki való, felnőtt tartalmakkal a platformokon. A felfoghatatlan mennyiségű tartalom káros elemeinek kiszűrése így gyakorlatilag szélmalomharc, amit csak akkor nyerhetünk meg, ha a felhasználók szintjén foglalkozunk a kérdéssel – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

(Forrás: Hortobágyi Ágoston hivatalos oldala)

Világszerte 4,8 milliárd ember használja a közösségi médiát, ami a Föld népességének közel 60%-át és az összes internetező mintegy 93%-át teszi ki – a globális techcégek tehát valóban felfoghatatlan befolyással bírnak a mindennapjainkra, legyen szó a gondolkodásunkról, a szórakozási- vagy éppen a fogyasztási szokásainkról. Nem csoda, hogy az európai döntéshozók hosszú ideje fontolgatják az online világ szereplőinek megregulázását, amely az augusztus 25-én életbe lépett digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag (DSA) formájában valósult meg. A rendelkezés egyébként a kisebb és nagyobb, az online térben tevékenykedő szolgáltatókat egyaránt érinti azzal a céllal, hogy lehetőséget adjon az induló vállalkozásoknak a techóriásokkal szemben, átláthatóbb és az EU egész területén kikényszeríthető szabályrendszert hozzon létre a fogyasztói- és alapvető emberi jogok védelmében, illetve a szinte korlátlanul terjedő valótlan és káros tartalmakkal szemben is felvegye a kesztyűt.

 

A digitalizáció egy evolúciós lépés, mégsem úgy kezeljük

A DSA természetesen külön foglalkozik az olyan piaci óriásokkal, mint a Google, a Facebookot és az Instagramot működtető Meta, de az olyan vállalatokkal is, mint a Booking.com, az Alibaba és az Amazon Store – ezek legalább havi 45 millió aktív felhasználóval bírnak csak az EU-ban. Számukra további kötelezettségeket ír elő a szabályozás, így például, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások használata során felmerülő online veszélyekkel kapcsolatban éves kockázatelemzést kell végezniük, átláthatóbbá kell tenniük az algoritmusok és botok működését, de a gyermekek felé irányuló, profilalkotáson alapuló célzott reklámozást is fel kell függeszteniük. Mindez a felhasználók érdekeit és biztonságát hivatott szolgálni, ugyanakkor szakértői vélemények szerint a szabálycsomag megalkotói félmunkát végeztek azzal, hogy nem veszik figyelembe az online tér alappillérét: magát, az embert.

„Fontos látni, hogy a digitalizáció alapjaiban véve nem idegen jelenség, szinte az emberi alaptermészetbe kódolt igény ugyanis, hogy valahogy könnyítsünk a mindennapi feladatainkon, vagy ha lehet, valaki vagy valami más végezze el ezeket helyettünk. Ezért kezdtünk el eszközöket, például kőbaltát használni, ezért találtuk fel a kereket, és most ezért bízzuk szoftverekre vagy éppen a mesterséges intelligenciára, hogy számoljon helyettünk vagy írjon szöveget nekünk. Csakhogy ameddig döntően a fizikai térben zajlottak ezek a tevékenységek, addig egyértelműek voltak a szabályok: nem szabad lopni, rongálni, mások testi épségét veszélyeztetni, rágalmazni. Hiába fejlődik villámléptekkel a technológia, valahogy még mindig nem tudjuk elfogadni, hogy ezeket a kötöttségeket a digitális térbe is át kell vinnünk, ott is egyénként kell felelnünk a tetteinkért. Támogatható törekvés az óriási adatvagyonnal bíró techóriások szigorúbb szabályozása, de ez csupán félmunka: az ember szintjén kell szabályozni a tömegplatformokat” – javasolja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

 

Élesedő macska-egér harcot hoz az új szabályozás a kibertérben

A szakértő szerint a jogalkotók tehát éppen a digitális világ legalapvetőbb szabályait hagyták figyelmen kívül a DSA létrehozásakor, így a törekvés hasonló sorsra juthat majd, mint az adatvédelemre fókuszáló GDPR-szabályozás: az internetes oldalak többsége egyszerűen beleegyező nyilatkozatot kér a felhasználóktól, hogy kezelhesse adatait – a valódi felelősséget tehát továbbra sem vállalja senki. A közvetítő szerepét betöltő platformok megregulázása ezért korántsem elegendő, a korlátozások alól könnyű lesz kibújni, miközben várhatóan dollármilliók égnek majd el a káros vagy megtévesztő tartalmak ellen folytatott küzdelemben. A megoldás a digitális személyazonosság bevezetésében rejlik, mely lehetővé tenné, hogy mindenki egyénként feleljen az általa előállított tartalmakért, és már a platformokra történő regisztráció során beazonosítható, megvédhető, illetve felelősségre vonható lenne.

„Jelen formájában ez a jogszabálycsomag arra lesz jó, hogy az óriásplatformoknál újabb erőforrásokat mozgassanak meg a törvényi megfeleléshez, és hatalmas összegekért fejlesszenek olyan algoritmusokat, melyekkel kiszűrhetik a nem kívánt tartalmakat. Erre pedig lép majd a másik oldal, hogy kijátssza ezt a védelmi rendszert. Az ördögi körből csak az jelenthet kiutat, ha a digitális teret nem egyfajta elvont világként kezeljük, hanem elfogadjuk, hogy minden mögött, ami ott történik, az egyéni felhasználó áll. Úgy gondolom, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek feloldásához is ezt kellene rendezni, hiszen az algoritmus csak az ember által megadott információkból alkothat új tartalmakat. A digitális személyazonosság kérdése egyre forróbb és aktuálisabb téma, és valójában nem is kellene olyan sokat gondolkodnunk rajta, elegendő lenne a most is létező állampolgárságunkhoz kapcsolni és nemzeti szinten kezelni, globálisan elfogadott szabályok mentén. Ahogyan például itthon ezt a kormány Magyarország Nemzeti Digitális Állampolgárság Programja is célozza  – teszi hozzá Hortobágyi Ágoston.

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!