Az Egyesült Államokban egy szövetségi bíró köztes ítélete alapján a közösségi média platformok nem lapkiadó vállalatok, így nem hivatkozhatnak az ország alkotmányába foglalt szólásszabadság jogára, abban a persorozatban, amelyet 42 amerikai állam főügyésze indított a Meta – a Facebook és az Instagram tulajdonosa –, valamint a TikTok, a Google és a Snap Inc., a Snapchat tulajdonosa ellen. A per tárgya, hogy a közösségi média platformok tulajdonosai tudatában vannak a termékük káros (addiktív hatásaival), mégis gyerekeket céloznak azok marketing kampányával. Az állami ügyészek mellett több száz család is felperesként vesz részt az októberben indult eljárásban.
Itthon is híre ment az ügynek, de itt egyelőre nem tulajdonítanak neki komolyabb szerepet, pedig a per az eddigi legnagyobb szilícium-völgyi jogi eset lehet. A felperesek így szeretnék felvenni a harcot a tech cégekkel. Tény ugyanis, hogy sokaknak komoly averziói vannak a vállalatokkal, mind adatkezelési, mind pedig üzletszervezési tekintetben. Emlékezetes, hogy négy évvel ezelőtt a Meta tulajdonában lévő Facebook 87 millió felhasználó személyes adataihoz engedett hozzáférést a Cambridge Analytica brit politikai tanácsadó cégnek. Bár a Meta sosem ismerte el a hibáját, mégis hajlandó volt peren kívüli egyezségre és akkor jelezte: hajlandó 725 millió dollár kártérítést fizetni. (Ez rekordösszegnek számít ilyen esetekben.) Az akkori eljárás következménye lett, hogy mind az adatkezelési szabályzatát, mind pedig a tartalmi szerkezetét alaposan megváltoztatta a cég.
Nagy testvér a zsebben
Ez azonban a jelek szerint nem volt elég, hiszen egyre több benfentes információ szivárog ki arról, hogy egyes információtechnológiai eszközök hogyan gyűjtenek adatot a tulajdonosaikról és osztják meg azokat (vagy engednek hozzáférést) a különböző platformokkal. Ráadásul magukat a platformokat is érdeklik a személyes hétköznapi információk, mint például a helymeghatározás, vásárlási és fizetési szokás, illetve szocializációs adatlánc. Ezzel mindaddig nincs probléma (jogilag), amíg ezek az adatsorok a célzott reklám-marketing tevékenység személyre szabására alkalmas, de éppen a Meta adatbázisának hozzáférhetősége mutatta meg, hogy a tárolt információk mennyire lehetnek veszélyesek, ha valaki egészen másra szeretné használni őket.
A techcégek az elmúlt időszakban alaposan levédték magukat az üzletszabályzat és adatkezelési szabályok módosításával, így nehéz lenne tovább „csavarni” ezt az ügyet. Az más kérdés, hogy az átlagos felhasználó egyrészt nem szokta végigolvasni az adatkezelési szabálymódosítások több tízezer karakteres anyagait, másrészt nem igen ért a készülékeinek beállításához, amellyel maga szabályozhatja, hogy a rendszerek, vagy az eszköz mit lásson és mit nem.
Gyermekek védelme
Ettől válik hirtelen érdekessé az októberben teljesen más témában indított jogi eljárás. A helyzet ugyanis az, hogy ebben konkrétan a gyermekek védtelenségét igyekeznek bizonyítani a felperesek és azt, hogy a közösségi média platformok erős függőséget okoznak. No pláne olyan felületekre irányítják a gyerekek figyelmét, amire koruknál fogva nem lenne szükségük és tapasztalatuk, képzettségük nem elégséges ahhoz, hogy az egyes felületeken látottakat megfelelően értelmezzék.
Ezt át lehet ültetni a felnőtt felhasználókra is, hiszen az is bebizonyosodott, hogy nem mindenki alkalmas arra, hogy a felületeken fellelhető tartalmat kellő körültekintéssel kezelje. Ráadásul ezeken a felületeken elég egy kommentet megejteni ahhoz, hogy a rendszer abban a témában koherens tartalmakat dobjon fel számára. Ez alapvetően nem lenne probléma, de a rendszer csak a koherenciát, nem pedig a valós tartalmat tudja kiszűrni – hozzá kell tenni persze, hogy a keresőmotorok egyre intelligensebbé válnak és ma már jó eséllyel szűrik ki a nem kompetens tartalmat, de a tartalom gyártók keresőmotor optimalizálása is meglehetően kifinomult, így a rendszeren gyakran csúsznak át félrevezető információtartalmú anyagok.
A jogi ügy mostani szakaszában egyelőre minden érintett igyekszik a technikai kérdéseket tisztázni, a felperesek a gyermekek pszihéjére gyakorolt hatásokat mutatták be, amire az alperesek egyelőre csak megnyugtató közleményeket adtak ki, a Meta például nyugtatta a szülőket, hogy komoly szűrőmunkát végeznek, hogy tinédzserek biztonságos és támogató tartalomhoz jussanak. A Google ennél pragmatikusabb volt, egyszerűen igaztalannak minősítette a gyermekekre vonatkozó káros hatásokat. Mint írták eddig is és továbbra is központi eleme lesz a munkájuknak a gyermekek védelme. A Snap úgy reagált, hogy minden egyes tartalmat megvizsgálnak és kiszűrik a nem naturális képeket, vagy tartalmakat. A TikTok egyelőre csendben maradt az ügyben.
