A mesterséges intelligencia hosszú utat tett meg az 1950-es évekbeli kezdete óta. Az évek során a mesterséges intelligencia a tudományos kutatás témájából olyan valós, általunk nap mint nap használt alkalmazásokba került, mint például az arcfelismerés, a nyelvi fordítók és az olyan virtuális asszisztensek, mint a Siri és Alexa.
Az inkluzív vezetés titkai
A sokszínűség és a befogadás több mint divatos szavak a mai dinamikus üzleti életben. Ezek azok a kulcsfontosságú összetevők, melyek az innovációt, a kreativitást és a sikert elősegítik. Ahhoz, hogy a folyamatosan változó világban boldogulni tudjanak, a szervezeteknek el kell fogadniuk a sokszínűséget a középpontban tartó, befogadó vezetői csapat erejét.
B2B platformok és marketing
A B2B marketingesek hatalmas százaléka még csak most ismerkedik az MI helyzetével a marketingtechnológiában. Lehet, hogy ebben a szakaszban még nem nagyon bíznak benne, de mindenképpen azon dolgoznak, hogy minél több ismeretet szerezzenek be eme jövőtechnológiáról.
A mesterséges intelligencia erkölcsi dimenzióinak feltárása
Kevés technológiai fejlesztés váltott ki akkora izgalmat és átalakulási potenciált, mint a mesterséges intelligencia. Etikai kérdések összetett hálóját veti fel, ahogy egyre fejlettebbé válik és beépül mindennapi életünkbe, és arra késztet bennünket, hogy elgondolkodjunk találmányaink erkölcsi következményein.
Radikális bizonytalanság
Mindannyian hallottunk már az „adatvezérelt döntéshozatalról“. Az elmúlt évtizedben egyre több és több adatért folyt a versenyfutás, mintha csak tökéletes információkkal rendelkeznénk, és máris meghozhatnánk a helyes döntéseket. Ezt gyakran úgy jellemezték, hogy adatokban ugyan gazdagok vagyunk, de belátásban mindig szegények.
Márkák és bizalom a mesterséges intelligencia árnyékában
A mesterséges intelligencia átalakítja a körülöttünk lévő világot, a fogyasztók életét igyekszik megkönnyíteni azáltal, hogy segít választani a végtelen számú lehetőség közül, gyorsabbá és könnyebbé teszi a termékválasztást személyre szabott ajánlások révén.
A digitális paradigmaváltás kora
A világ folyamatosan változik, ezek a gyors változások mindig valamilyen paradigmaváltást is hoznak magukkal, az intézmények és a kultúra radikális átalakulását okozzák. A pandémia utáni kor egyik legfontosabb nóvuma lett a távmunka széles körű elterjedése, mely mára egy átmeneti társadalmat hozott létre, és megerősítette a hakni-gazdaságot. Az információhoz való hozzáférés és a tartalom szabad létrehozásának lehetőségének eredményeképpen a divathullámok minden eddiginél gyorsabban jönnek és mennek. Ami ma népszerű, az holnap már egyre kevésbé lesz az. A digitális korszak csendes paradigmaváltása már javában zajlik és nem lehet elmenekülni előle sehova.
A szintetikus adatok előnyei és hátrányai
A gépi úton generált adathalmazok javíthatják a mesterséges intelligencia adatvédelmét és reprezentációját, ha a kutatók megtalálják a megfelelő egyensúlyt a pontosság és a hamisítás között.
Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a hírszakmát?
Ha a mesterséges intelligencia nem maga ír cikkeket, akkor segíthet az emberi riportereknek olyan munkákban is, melyek túl bonyolultak ahhoz, hogy az MI megbirkózzon velük, mint például a hosszú cikkek, a mélyreható elemzések és az oknyomozó újságírás.
Az adat nem az új olaj
Sokan beleesnek abba a csapdába, hogy az adatot csak egy újabb korlátozott erőforrásnak tekintik. Senki nem vitatja fontosságát. De annak ellenére, hogy ez a narratíva elterjedt, az egyik legkevésbé kihasznált és ennek következtében alulértékelt áru.
MI-buborékban élve
Sokan a mesterséges intelligencia boomot csak egy újabb hóbortnak tekintik. Most már mindenhol ez a divat, és a hírügynökségek őrült tempóban adagolják a technológiáról szóló vadabbnál vadabb elképzeléseket.