(Kiemelt kép: Unsplash+)
Az ipari forradalom kifejezést Arnold Toynbee XIX. századi gazdaságtörténész használta Nagy-Britannia 1760 és 1840 közötti gazdasági fejlődésének leírására. Kezdjük talán először azzal, hogy mit is értünk az ipari forradalom fogalma alatt pontosan. Az ipari forradalomnak két összetevője van. Az első egy új technológia létrehozása – például a gőzgép feltalálása. A második a termelésben a technológia által előidézett változás – például a gőzzel hajtott szövőszékek. Minden egyes alkalommal, amikor új technológia jön létre, a gyártási folyamat egy fokozattal feljebb lép. Ahogy a „forradalmak” egyre bonyolultabbá válnak, több új technológiát fedeznek fel, és ez a folyamat egyre inkább felgyorsul. Az első forradalom gépesítette a textilipart. A második ipari forradalom hozta el a futószalagot, a nagy volumenű ipari termelést és a tömegfogyasztást. A harmadik lehetővé tette az információ digitális formában történő rögzítését, valamint költséghatékony átalakítását, manipulálását és továbbítását. A negyedik ipari forradalom biztosította számunkra a robotikát, a mesterséges intelligenciát, a kiterjesztett és a virtuális valóságot. Nem szabad viszont elfelejteni, az első és a második ipari forradalom között közel két évszázad telt el.
Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója a 2016-os davosi WEF-találkozón alkotta meg a negyedik ipari forradalom kifejezést tulajdonképpen. A legtöbbünk, akik ezt a cikket olvassuk, az utolsó három ipari forradalmat már életünk során megtapasztaltuk – és még továbbiak következnek. Útközben felszedtük a globalizációt, az éghajlatváltozást, a környezetkárosodást és a multinacionális konglomerátumokat, melyek éves bevételei meghaladják sok ország GDP-jét. Ám a hatékonyabb termelés fokozott szennyezést, a nem megújuló erőforrások meggondolatlan fogyasztását és egyre javuló negyedéves profitkimutatásokat is jelentett egyben. Az ötödik ipari forradalom (5IR) úgy foglalható össze, mint az ember és a gép kombinációja a munkahelyeken. Ez azonban erősen leegyszerűsítő, és még csak meg sem magyarázza az eljövendő változás nagyságrendjét és összetettségét. Marc Benioff, a Salesforce alapítója úgy látja: „A technológiába vetett bizalom válságát látom. Így az ötödik ipari forradalomban szükségünk lesz egy etikai és humánus felhasználásért felelős vezetőre. A világ javára használjuk-e ezeket a technológiákat? A negyedik ipari forradalomban nem lehet üzletet kötni az alkalmazottak, az ügyfelek és a partnerek bizalma nélkül már”. A harmadik és a negyedik forradalom kivitelezése nehéz feladat volt az embereknek és kihívássá vált a környezetnek is. Az előző generációknak hozzá kellett igazítaniuk életmódjukat ahhoz, amit már a gépek tudtak. Az ötödik ipari forradalom más. Az ember most már a termelési folyamat középpontjában fog állni. Jelenleg számos országban nagy vita folyik az „ötödik ipari forradalomról”, mely a negyedik ipari forradalmat követi majd. Az új ipari forradalom olyan fogalmakat foglal magába, mint a „fenntarthatóság”, az „emberközpontúság” és a „környezetvédelem” az ipari struktúra átalakítása mellett az MI, az IoT, a Big Data stb. hasznosítása révén, melyekről a negyedik ipari forradalomban még vitáztak.
A negyedik ipari forradalom megválaszolandó kérdései
A negyedik ipari forradalomban a Dolgok Internete kényelmet hozott az emberek életébe, a mesterséges intelligencia pedig sikeresen automatizált olyan összetett feladatokat, melyeket a hagyományos számítógépek nem tudtak volna kezelni azáltal, hogy a munkaadatokból tanultak, és előrejelzéseket és következtetéseket tettek. Emellett a marketing pontossága is javult azáltal, hogy az internetre Big Data-ként csatlakoztatott berendezésekből gyűjtött adatok elemzésével megjósolta ezek működését és meghibásodását, valamint az emberek egészségét és viselkedését. A feldolgozóiparban például a hálózaton keresztül a robotoktól és az automatizált feldolgozógépektől gyűjtenek információkat. A számítógépes vezérlés használata lehetővé tette a nagy sebességű és pontos iteratív műveleteket, és az ipar sikeresen, meglepő mértékben növelte a kis mennyiségű áruk tömeggyártásának képességét. Ezen túlmenően közösségi életünkben a marketingadatokat felhasználó, személyzet nélküli boltok, az online orvosi ellátás, az elektronikus elszámolás, az online közszolgáltatások felé való elmozdulás kényelmet hozott az emberek életébe. A negyedik ipari forradalom azonban nem foglalja magában a globális környezetet figyelembe vevő fenntarthatóságot, az emberközpontú megközelítést, mely figyelembe veszi az emberi preferenciákat, vagy az erőforrás-problémákat kezelő körforgásos gazdasági kezdeményezéseket. Ráadásul mivel a hangsúly a vertikális reformokra, például egy ipari területre vagy egy vállalati egységre összpontosít, nehéz az iparágak, vállalatok és részlegek közötti együttműködés, és a negyedik ipari forradalom csak korlátozottan volt képes a társadalmi igények széles körének kielégítésére.
Az ötödik ipari forradalomra irányuló kezdeményezések
Annak érdekében, hogy a negyedik ipari forradalom problémáit az ötödik ipari forradalomban megoldják, mélyebb és szélesebb körű koncepciókat szorgalmaznak. Különböző országok már egymás után jelentették be új koncepcióikat a negyedik ipari forradalmat követő ötödik ipari forradalom megvalósítására. Az Európai Bizottság például bejelentette az „Ipar 5.0”-át, mely a „fenntarthatóság”, az „emberközpontúság” és az „ellenálló képesség” fogalmain alapuló ideális ipart célozza, míg Németország az „Ipar 4.0 2030 Vision for Industrie 4.0”-át, mint az Ipar 4.0-át követő irányelvet jelentette be. Továbbá, 2016-ban Japán meghirdette a „Társadalom 5.0”-át, melynek célja a gazdasági fejlődés és a társadalmi problémák megoldásának egyensúlyba hozása. Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az ötödik ipari forradalom kezdeményezésekről, és bemutatjuk Európa, Németország, Japán és más országok kezdeményezéseit.
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság, mely az Európai Unió fő intézménye, 2021-ben bejelentette, hogy az Ipar 5.0 az Ipar 4.0-át fogja felváltani. Az Ipar 5.0 olyan koncepció, mely kiegészíti és kiterjeszti az emberek, a társadalom és a környezet perspektíváit, és melyet nagyban befolyásolnak a 2019-ben bejelentett európai növekedési stratégia kiemelt témái, melyek a következőkből állnak: „Az európai zöld üzletpolitika”, „A digitális korszakra alkalmas Európa” és „Az emberekért dolgozó gazdaság”. Az Ipar 5.0 2050-re egy olyan ipart vizionál, mely nem lesz érzékeny az éghajlatváltozásra, vagyis egy szén-dioxid-semleges ipar megvalósítását céloz meg és globális gazdasági hegemóniát kíván elérni. Példaként az éghajlatváltozásra nem érzékeny, újrahasznosításra orientált termékek új piacainak megteremtését tűzi ki célul, mint például a biztonságos és fenntartható vegyi anyagok kifejlesztése, a szén-dioxid-semlegességet megvalósító acélgyártás.
Németország
Németországban a szövetségi kormány kezdeményezte az Ipar 4.0 előmozdítását egy olyan ipari-kormányzati-akadémiai együttműködési rendszer révén, mely magáncégeket is magában foglal. Az ötödik ipari forradalom keretében a Platform Industrie 4.0 áll, mely Németországban az Ipar 4.0 mozgatórugója, 2019-ben bejelentették a „2030 Vision for Industrie 4.0” című dokumentumot, mint a következő 10 év irányvonalait, valamint 2020 novemberében a „Fenntartható termelés: az ökológiai átalakulás aktív alakítása az Ipar 4.0-val” című jelentést. Az „2030 Vision für Industrie 4.0” az „Autonómiát”, az „Interoperabilitást” és a „Fenntarthatóságot” javasolja fontos és megvalósítandó fogalmakként. Az egyes koncepciókkal kapcsolatban külön megemlítik az emberközpontú megközelítéseket, például a munkafeltételek és az oktatás javítását a készségek átképzésének támogatása érdekében, az ipari és társadalmi átalakulást a részlegek és vállalatok közötti együttműködés révén, valamint a fenntartható gyártás megvalósítását, például az erőforrás-hatékonyság javítását. A következő három irányt támogatják a fenntartható gyártás számára: a fogyasztás csökkentését és a hatás növelést, a tömegtermelésről az átlátható szolgáltatások nyújtására való áttérést, valamint a kapcsolódásokat egy körkörös gazdasági rendszerben való működésre.
Japán
A japán kormány már 2016-ban elindított egy tervet, mely a gazdasági fejlődés és a társadalmi kérdések megoldása közötti egyensúlyt a kibertér (virtuális tér) és a fizikai tér (valós tér) magas szintű integrációját megvalósító rendszerek révén valósítaná meg. Ezt mint a Társadalom 5.0-t emlegetik, utalva az „emberközpontú társadalomra”, mint kulcsfogalomra az irányelvben. Az Európai Bizottság „Ipar 5.0” jelentése a japán „Társadalom 5.0”-át mint vezető koncepciót mutatta be, melyet nagyra értékelnek. Valójában Japán már régóta törekszik a társadalommal és a környezettel való együttélés megvalósítására, és az emberközpontú koncepciók révén tiszteletben tartja a spontán tudatosságot és cselekvést is. Továbbá a katasztrófák során a helyreállítás elsöprő gyorsaságát az ipar, a vállalatok és a kormányzat közötti kapcsolatok révén érték el, ami „megdöbbentette” a világot. Miközben azonban a világ különböző országai jelenleg az ötödik ipari forradalmat mozdítják elő, a globális szabványosításra irányuló együttműködés és vezetői küzdelmek egyre inkább kibontakozóban vannak. Ahhoz, hogy a japán Társadalom 5.0 az ötödik ipari forradalom korszakában globális szabványként terjedjen el, proaktív globális együttműködésre és szabványosítási tevékenységre lenne szükség.
Az 5IR irányelvei más országokban
Az ötödik ipari forradalom mozgalmai nemcsak Európában, Németországban és Japánban terjednek, hanem az Egyesült Államokban és Kínában is. Az USA a környezetbarát politikák felé fordul, és 2021-ben a németországi Ipar 4.0 platform és az amerikai CESMII (Clean Energy Smart Manufacturing Innovation Institute) bejelentette együttműködését olyan területeken, mint a fenntartható gyártás, hogy reagáljanak a környezet és az éghajlatváltozásra. Amellett, hogy Kína a „Made in China 2025” jelentésben, mely a nemzeti intelligens gyártási politikára vonatkozó elképzelését írja le, kifejezte azt az álláspontját, hogy a fenntarthatóság területén világelső kíván lenni, így nem véletlen, hogy Kína zöld kezdeményezéseket is bejelentett már a feldolgozóipara számára.
5IR kulcstechnológiák
Az ötödik ipari forradalom fontos fogalmai közé tartozik az „emberközpontúság” és a „fenntarthatóság”. A negyedik ipari forradalomig az embereket és a gépeket külön munkafolyamatokban és biztonsági korlátokkal és egyéb intézkedésekkel elválasztott terekben kellett elhelyezni, mivel a gépek „veszélyt” jelentettek az emberekre. Ráadásul az ipari termékek gyártása olyan problémákkal járt, mint az emberi szervezetre és a környezetre gyakorolt káros hatások. Az ötödik ipari forradalom emberközpontú koncepciója szerint azonban az emberek és a gépek ugyanabban a körben fognak dolgozni. Továbbá a fenntarthatóság növelése érdekében olyan technológiákra lesz szükség, melyek barátságosak az emberi test és a környezet számára, és az egyes technológiák integrációja elengedhetetlen. Itt az „együttműködő robotokat” és az „intelligens cellaipart” használhatjuk példaként az ötödik ipari forradalom új technológiáinak alapvető szükségleteiként.
Ember és robotok szimbiózisa
A negyedik ipari forradalomban a robotok voltak a leggyakrabban bevezetett géptípusok, és közülük az ipari robotok, melyek az üzemek összeszerelési, feldolgozási, szállítási és elosztási folyamataiban dolgoztak és jelentősen hozzájárultak a termelékenység növeléséhez. A negyedik ipari forradalomban az ipari robotok biztonsági korlátok mögött dolgoztak, de az ötödik ipari forradalomban a feladatokat végző robotok és az emberek egy térben fognak már mindenképpen dolgozni. Az emberekkel egy térben, akadálymentes környezetben dolgozó ipari robotokat „együttműködő robotoknak” (cobot) is nevezik. A munkavállalók biztonsága érdekében az együttműködő robotok a robotkarokon ultrahangos érzékelőkkel vannak felszerelve, melyek érzékelik az emberek közelségét, gyorsulásmérőkkel rendelkeznek, melyek érzékelik a működési sebességüket, és giroszkópos érzékelőkkel, melyek nagy pontossággal mérik a dőlésszöget a pontos műveletek elvégzése érdekében. Ezenkívül azokban az esetekben, amikor a munka színének vagy alakjának pontos felmérésére van szükség, gépi látással vannak felszerelve. A biztonsági vezérlőszoftverek használata lehetővé teszi az emberek és a robotok közötti együttműködést. Továbbá az együttműködő robotok lehetővé teszik több tétel egyidejű támogatását a gépek közötti integráció és kommunikáció révén, a termelési mennyiség növelésének és csökkentésének támogatását a kereslet ingadozásának megfelelően, valamint a rugalmas termelési rendszerek kiépítését, melyek képesek a termelési tételek megváltoztatására is. Mivel az „emberközpontú” koncepció szerint emberbarát együttműködő robotok biztonságosak és képesek az emberhez közel működni, nemcsak az üzemekben, hanem a szolgáltatási területeken is hasznosíthatók, és a gépi látás és a mesterséges intelligencia elmélyülésével az olyan területeken is egyre nagyobb számban alkalmazhatók, mint az orvostudomány, az oktatás, az éttermek és a kiskereskedelem.
A digitális és biotechnológia integrációja
Az „intelligens sejt” olyan sejt, melyben a biológiai sejt anyagtermelési kapacitását biotechnológia és digitális technológiák, például információelemzés segítségével úgy tervezik meg, hogy az optimális módon szabályozható és maximalizálható legyen. Továbbá az „intelligens sejtek iparágai”, melyek az intelligens sejteket egyetlen anyagtermelő üzemként működtetik, az ötödik ipari forradalom egyik kulcsfontosságú technológiája lehetnek. A biotechnológia a negyedik ipari forradalomban az informatikával, a mesterséges intelligenciával és más csúcstechnológiákkal való integráció révén figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül. Az intelligens cellák iparágai tovább ösztönözték ezt az integrációt. Például olyan technológiákat kutatnak, melyek a természetben létező élő szervezetek színezési technikáinak mesterséges reprodukálásával, káros pigmentek használata nélkül, az emberi szervezet és a környezet számára kíméletes, fakulás nélküli ipari termékszínezést valósítanak meg. A növényekből származó hő- és ütésálló gyantákat már kifejlesztették, és azokat háztartási készülékek burkolataiban és gépjárművek külső díszítőelemeiben használják. Ezenkívül a bioüzemanyagok és a génterápiák is az intelligens cellák iparágai közé tartoznak. Az ilyen intelligens cellaiparhoz olyan digitális technológiákra van szükség, mint a hatalmas mennyiségű információ elemzése mesterséges intelligencia segítségével, moduláris berendezések kombinálása az egyes gyártási folyamatokhoz, kísérleti humanoid robotok, valamint mindezen elemek hálózatba kapcsolása. Nem túlzás azt állítani, hogy e digitális technológiák további fejlődése és magas szintű integrációjuk a biotechnológiával kulcsfontosságú lesz a „fenntartható”, ember- és környezetbarát gazdasági tevékenységek megvalósításához az ötödik ipari forradalomban.
Az ötödik ipari forradalomban minden ország különböző koncepciókat indít el, amelyek úgy foglalhatók össze, hogy a negyedik ipari forradalom technológiáit a Dolgok Internetének vagy mesterséges intelligenciájának felhasználásán alapuló IoT vagy MI felhasználására használják, és hozzáadják a célt, hogy az ötödik ipari forradalomban megvalósítsák az „emberközpontúságot, fenntarthatóságot és rugalmasságot, beleértve az ökoszisztémákat”. Ez nem valósítható meg önálló technológiákkal, hanem magában foglalja az új infrastruktúra fejlesztését és az „ultra-okos társadalom” megvalósítását az IT és a mesterséges intelligencia magas szintű integrációján keresztül a robotikai technológiával és a biotechnológiával, valamint a kibertér (virtuális tér) és a fizikai tér (valós tér) magas szintű integrációjával. Kétségtelen, hogy ahogy az ötödik ipari forradalom korszaka ilyen módon egyre összetettebbé válik, azok a vállalatok maradnak majd életben, melyek megvitatják ezeket a kérdéseket és feldolgozzák a technológiai újításokat.
Olvasóink figyelmébe ajánljuk az ICT Global Podcast epizódját, melyben Jeránek Tamással, az ipari infotechnológiai megoldások zászlóshajója, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójával kalandoztunk az ipari metaverzumba.
