(Kiemelt kép: Unsplash)
Az MI-alapú szolgáltatások az emberi élet számos aspektusát áthatják világszerte; az elfogadási arányok azonban eltérőek a fejlett és a fejlődő országok között. Nyilvánvaló, hogy a mesterséges intelligencia különböző műveleteken keresztül hatol be az afrikai társadalmi rendszerbe. Kenyában például a csevegőrobotok ma már egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak az embereknek anélkül, hogy orvoshoz kellene menniük, Nigériában pedig a Zenvus nevű adatvezérelt platform nyújt betekintést a gazdálkodóknak. A pénzügy és más ágazatok sem maradnak ki; a mesterséges intelligencia alapú technológiák megváltoztatják a működés módját ezekben az ágazatokban. Dél-Afrikában a Mama Money és a Mukuru lehetővé teszi az egyszerű és gyors pénzátutalást Afrika különböző országaiba. A Kudi egy nigériai MI-alapú chatbot, melynek célja, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtson a hátrányos helyzetű embereknek. További online vásárlási lehetőségek is működnek, ilyen a TakeAlot (Dél-Afrika) és a Konga (Nigéria) is. A mobiltechnológiák széles körű elterjedése miatt Afrikában meglehetős optimizmus van arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligencia technológiák lesznek a következő hullám, melyek széles körű elfogadottságot fognak kapni. Néhány nemzet (például Dél-Afrika, Nigéria, Etiópia, Kenya és Ghána) kivételével azonban a mesterséges intelligencia-alkalmazások széles körű elfogadása Afrikában még nem valósult meg. A technológia implementálásához szükséges döntő fontosságú tényezők sajnos Afrika nagy részén hiányoznak, és számos afrikai országban még mindig nincs meg a szükséges infrastruktúra, kormányzás, adat-ökoszisztéma, STEM-oktatás és más, a mesterséges intelligenciához szükséges tényező.
Kihívások az afrikai régióban
A mesterséges intelligencia megoldásokat sikeresen alkalmazzák kisebb léptékben már néhány afrikai országban, különösen Kenyában, Nigériában, Ghánában, Etiópiában és Dél-Afrikában. A legtöbb megoldás jelenleg a pénzügyi szolgáltatásokat, a mezőgazdaságot és az egészségügyet célozza. Dél-Afrika vezet a kontinensen a mesterséges intelligencia bevezetésében, mivel robusztus ökoszisztémája számos technológiai központot, kutatócsoportot vont az országba, sőt számos vállalat vagy integrálta az MI-megoldásokat a meglévő működésébe, vagy új megoldásokat fejleszt az MI felhasználásával már. A mesterséges intelligencia egy olyan szemléletváltó innováció, mely az afrikai társadalmi rendszer valamennyi ágazatának javítására alkalmas lehet. Az MI-alkalmazások elfogadása és használata az afrikai társadalomban azonban felvet néhány kérdést: többek között a készségek elsajátítását, az etikát, a programozást, az adatintegrációt, a felhasználói hozzáállást, a kormányzati politikát, valamint az elégtelen infrastruktúrát és hálózati összeköttetést.
ICT-készségek elsajátítása
Ez a mesterséges intelligencia alkalmazások fejlesztéséhez, megvalósításához és használatához szükséges elméleti és gyakorlati készségek elsajátítását jelenti. Az afrikai üzleti és informatikai vezetők egyetértenek abban, hogy az MI-technológiák elfogadásának és használatának eléréséhez az érdekeltek ICT-tudásbázisát meg kell változtatni vagy javítani kell. A negyedik ipari forradalom (4IR) korszakában az egyik legfontosabb alapvető kompetencia lett a programozási készség. Minden projekt sikeréhez megfelelő szakértelemre van szükség, és ez alól az MI sem kivétel. Mind közül az MI készségek a legnehezebben elsajátítható készségek, és a piacon kétségtelenül kereslet-kínálat egyensúlytalanság van a kontinensen. Az MI, mint új és növekvő innováció, javítani fogja a meglévő munkahelyeket, ugyanakkor újakat is teremt, ami új készségek elsajátítását teszi szükségessé. A Gartner felmérése szerint a résztvevők 56%-ka úgy véli, hogy mind a meglévő, mind az újonnan kialakított munkakörök ellátásához elengedhetetlen lesz az új készségek elsajátítása.
Egy mesterséges intelligencia rendszer fejlesztésébe és megvalósításába szakértői tudást kell beépíteni. Annak ellenére, hogy az informatikai szakemberek (szoftverfejlesztők és mérnökök) tervezik és fejlesztik az MI-alkalmazásokat, nem ők az MI elsődleges felhasználói. A fejlődő piacokon, például az afrikai piacon az MI-képes munkaerő hiánya komoly problémát jelent. A mesterséges intelligencia fejlesztése gépi tanulási és NLP-folyamatokat foglal magában, melyek összetett algoritmusokból állnak; ezért programozási készségekre van hozzá szükség. A kérdés a következő: hogyan lehet az MI-t úgy programozni, hogy pontos műveleteket végezzen? Például egy chatrobottal való interakció során a felhasználó kérdései különböző formában érkezhetnek, és ugyanazt a választ követelik. Például: „Mennyi az idő” és „Meg tudná nézni a pontos időt!”. Előfordulhat, hogy a Chatbot rendszer az első kérdésre helyesen, a másodikra azonban helytelenül válaszol. A számítógépes nyelvészet és az NLP-rendszerek a legkomolyabb potenciális problémák közül is felvetnek néhányat, például a párbeszédrendszerek meghibásodását, a szociális Chatbotok hatását az emberek egymás közötti kommunikációjára, valamint a rendszer teljesítményével kapcsolatos problémákat. Ennek következtében az ICT-hatékonyság és a programozási kompetenciák a mesterséges intelligencia-alkalmazások hatékony elfogadásához és használatához szükséges alapvető készségek közé tartoznak.
Bizonytalanság
Bár az MI-alkalmazások elfogadása és használata egyre elterjedtebbé válik, egyes üzleti vezetők számára még mindig nehéz számszerűsíteni a technológiával járó előnyöket. Az MI-nak vannak jól ismert előnyei, mint például az azonnali válaszadás, az időmegtakarítás, az orvosi előrelépés és a bevételszerzés; más előnyöket, mint például a folyamatok automatizálása, a tanulás fokozása és az ügyfélélmény, az afrikai felhasználók ezeket még mindig nehezen értik meg. Mivel ezek a technológiák az emberi intelligenciát utánozzák, azaz más módon végzik az emberi munkát, a kérdés tehát a következő: hasznos-e az MI-alkalmazások elfogadása vagy sem? Míg egyes üzleti vezetők és érdekeltek hisznek és bíznak ebben a technológiában, mások attól tartanak, hogy az MI bevezetése megzavarhatja hagyományos és megszokott munkamódszereiket. Afrika, mint fejlődő kontinens, még mindig korai stádiumban van a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek terén, és a lakosság még mindig nem biztos az előnyeiben. Az ismeretlentől való félelem nagy kihívást jelent a mesterséges intelligencia elfogadásában és alkalmazásában még mindig Afrikában.
A strukturált adat-ökoszisztéma hiánya
Az MI-kezdeményezések az adattartalmak minőségére és mennyiségére támaszkodnak, hogy minden helyzetben pontos információkat vagy válaszokat tudjanak adni a felhasználóknak. Sok esetben a mesterséges intelligencia kudarcot vall, ha a rendszer képzéséhez használt adatok nem tükrözik a megcélzott népesség demográfiai változóit. Egy Chatbot-rendszernek például átfogó információkra van szüksége a működésével kapcsolatban ahhoz, hogy helyes válaszokat adjon a felhasználóknak; ha a kért információ nem szerepel az adatbankban, a rendszer kudarcot vall. Az afrikai adathiány jól ismert a fejlesztéssel összefüggésben, ahol a jó minőségű adatok a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos növekedés alapvető mutatói, és a modern technológiák fejlesztésének kulcsfontosságú inputjai lennének. Az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága (UNECA) megállapította, hogy az afrikai adat-ökoszisztémák az adat-forradalom kezdeti szakaszában vannak, és a magánszektor egyre inkább kritikus és dinamikus szereplővé válik az ökoszisztémákon belül. A gépi tanulási módszerek csak annyira jók, amennyire a rendelkezésükre álló adatok. A mesterséges intelligencia algoritmusok magukban foglalják az adatokban vagy akár a folyamatot létrehozó személyben fellelhető előítéleteket, így terjesztve a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ez különösen fontos Afrikában, ahol a felhasználók nagyobb valószínűséggel importálnak külföldön épített és kiképzett gépi tanulási algoritmusokat olyan adatok felhasználásával, melyek nem ismerik fel az afrikai lakosság jelentős részét, vagy elfogultak vele szemben. Ahhoz, hogy a kutatók, a fejlesztők és a felhasználók képesek legyenek a mesterséges intelligencia megoldások elfogadására, mélyebb, nagyobb és könnyebben hozzáférhető adatállományra lenne szükség. A fejlődő piacokon, különösen az instabil vagy konfliktus sújtotta területeken nem mindig állnak rendelkezésre vagy nem mindig hozzáférhetőek a jó minőségű adatok.
Releváns kormányzati irányelvek
Mivel a mesterséges intelligenciával működő technológiák kezdenek eluralkodni az üzleti, kormányzati és oktatási tevékenységeken, az afrikai országokban szükség van a fejlett országokban, például Ausztráliában, Kínában, Franciaországban és az Egyesült Államokban látott módon a mesterséges intelligencia végrehajtási stratégiáira vonatkozó irányelvekre. Bár néhány afrikai ország, például Mauritius, Egyiptom, Zambia, Tunézia és Botswana felismerte a mesterséges intelligenciában rejlő, a GDP növelését célzó potenciált, és nemzeti MI-stratégiákat dolgozott ki, Dél-Afrika, Nigéria és Kenya pedig adatvédelmi törvényeket fogadott el, mindegyik még gyermekcipőben jár. Az Afrikai Unió (AU) az MI törvények és rendeletek kihirdetését javasolta, ezt az MI strukturált szabályozásának nevezték, hogy kezeljék a technológia előnyeit az afrikaiak számára. Az afrikai lakosság nagy része későn került szembe a digitális transzformációval és későn alkalmazza az innovációt a gyakorlatban is; a technológia átvételével kapcsolatban „kiváró” megközelítést „vetik be” így a legtöbbször. Az AU-nak fel kell gyorsítania a mesterséges intelligencia alapú technológia jól strukturált elfogadásának és végrehajtásának kialakítását annak érdekében, hogy az afrikai népesség körében fokozza annak elfogadottságát. Általánosságban elmondható, hogy általában hiányoznak a releváns szakirányelvek, melyek prioritásként kezelhetnék a mesterséges intelligencia tervezését és végrehajtását, valamint a társadalomra gyakorolt lehetséges hatásait.
Etika és bizalom
A technológiafejlesztés szempontjából az etika a közmegegyezésen, a vallási hiedelmeken és a kulturális normákon alapuló, a legjobb magatartásra vonatkozó elvek összességét jelenti, melyeket az innovatív és újonnan megjelenő technológiák fejlesztése és bevezetése során be lehet tartani és követni lehet. Afrikában az etika az emberi tevékenységek alapját képezi, mely elősegítheti az afrikai kultúrák fejlődését, és segíthet a technológiák afrikai fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos bizalom kialakításában. Miközben a mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket rejt magában, komoly nehézségeket is jelent a vállalkozások és a kormányok számára, különösen az etika tekintetében. A második és harmadik ipari forradalom erkölcsi, gazdasági és társadalmi következményeit számos afrikai országban még mindig vitatják. A mesterséges intelligencia már számos példát hozott az etikai problémákra. A tanulmányok feltárták az MI lehetséges következményeinek néhány fő területét az afrikai társadalmi világra, beleértve az elszámoltathatóságot, az adatok torzítását, az átláthatóságot és a társadalmi-gazdasági kockázatokat. Az MI-technológiák olyan rendszerek, melyek az emberi intelligenciát utánozzák. Az MI aláássa a bevett erkölcsi és jogi paradigmákat, melyek az emberi cselekvőképességet kizárólag az emberek kezébe helyezik. Az elfogult adatok felhasználásával az MI megfigyelések szerint társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket hoz létre. Emellett az MI-rendszerek tervezése néhány összetett algoritmust foglal magában, melyek viszont veszélyeztetik a bizalmat és az átláthatóságot. Az algoritmusok betanításához adatokat használnak fel, de Afrikában „adathiány” van, és a megszerzett adatok többsége sem tükrözi megfelelően így az afrikai tapasztalatokat, ami azt jelenti, hogy számos algoritmus nem biztos, hogy megfelelően alkalmazkodik a helyi népesség jellemzőihez. Ahhoz, hogy elfogadható alapot teremtsenek a mesterséges intelligencia afrikai bevezetéséhez, az érdekelt feleknek nyíltan meg kell vitatniuk a mesterséges intelligencia etikai vonatkozásait, és meg kellene tenniük a szükséges lépéseket is.
Szkeptikus felhasználói attitűd
A mesterséges intelligencia rendszerek afrikai bevezetésének másik kihívása a felhasználók hozzáállása. Az alkalmazó hozzáállása egy találmány elfogadásához és elutasításához lehet kedvező, negatív és aggályos. Az attitűd az új termék elfogadását befolyásoló elsődleges előrejelző tényező, ezért a pontosabb, jól meghatározott módon történő megismerésére van szükség. Az afrikaiak a kultúra és a társadalmi hatások miatt nagyon szkeptikusak az új technológiák elfogadásában és használatában. A felsőoktatásban történő mesterséges intelligencia használat segítheti elő ennek az attitűdnek a pozitív irányban történő befolyásolását a leginkább. Ennek eredményeképpen, ha a hallgatók negatívan vélekednek a Chatbot technológia oktatási alkalmazásairól, akkor vonakodni fognak a technológia hétköznapi gyakorlatban történő elfogadásától és használatától. Egy innováció pozitív megítélése viszont mindig felgyorsítja annak az elfogadását és legyőzi az eredendő szkepticizmust.
Elégtelen infrastruktúra
A nem megfelelő infrastruktúra és a hálózat megfizethetőségének hiánya a mesterséges intelligencia afrikai bevezetésének a mai legfőbb akadálya. Az infrastrukturális fejlődés, valamint a mobiltechnológiai hálózati összeköttetés növekedése Afrikában még lassú. Afrika lakosságának jelentős része nem rendelkezik internetkapcsolattal sem, és nem fér hozzá így az internethez. A mesterséges intelligencia bevezetéséhez megfelelő vezeték nélküli hálózati kapcsolatra van szükség. Ráadásul az afrikai országokban a világon a legdrágább a széles sávú internet. Az Alliance for Affordable Internet (A4AI) jelentése szerint az afrikai országok a tíz legkevésbé megfizethető hely közül kilencben laknak az internet-hozzáférés szempontjából, a kiadások a GDP 12 és 44%-ka között mozognak.
A kihívások kezelése
A mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiák óriási potenciállal rendelkeznek az afrikai gazdaságok növekedésének és az emberek boldogulásának elősegítése terén. Az MI-technológia képes megváltoztatni az üzleti műveleteket és teljesítményt, növelni a termelékenységet, valamint javítani az egészségügyi ellátást, az oktatást és a közlekedést Afrikában. E kihívások vagy akadályok kezelése nélkül Afrika továbbra is lemarad a globális világ országaihoz képest. Az afrikai érdekelt feleknek, különösen a politikai döntéshozóknak, szilárd irányítási struktúrákat és infrastruktúrákat kell létrehozniuk, hogy ne csak a mesterséges intelligencia tervezését és fejlesztését, hanem az MI-technológiák elfogadását és használatát is javítsák. A politikai döntéshozók mellett az iparági érdekelteknek is kötelességük a kapacitásfejlesztésre összpontosítaniuk, hogy biztosítsák a megfelelő mesterséges intelligencia készségek megszerzését az MI felelős alkalmazásához az afrikai sajátos igények és problémák kezelésére. E kihívások és ajánlások megfelelő megértése és értékelése biztosíthatja a mesterséges intelligencia gyorsított tervezését, fejlesztését és elfogadását, mely nagy hatással lehet Afrika gazdaságára.
