Egy olyan korszakban, amikor a digitális biztonság éppoly fontos, mint a fizikai megfelelője, az Európai Unió monumentális lépést tett a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló felülvizsgált irányelv (NIS2) bevezetésével. Ez a kezdeményezés nem csupán az eredeti NIS kiberbiztonsági megbízatásait erősíti meg, hanem kiterjeszti annak hatályát is, és így különböző ágazatokra és digitális szolgáltatókra is hatással lesz.
Elménk felszabadítása: úton a neurointernet felé
Az internet forradalmasította az emberi kapcsolatok, a kommunikáció és az információhoz való hozzáférés módjait. De mi lenne, ha a következő szintre emelnénk a csatlakoztathatóságot azzal, hogy az agyunkat közvetlenül összekapcsoljuk az internettel és akár így egymással? Lépjünk be a neurointernetbe, egy olyan javasolt jövőbeli hálózatba, mely közvetlenül az emberi agyhoz kapcsolódik.
A holnap gazdasága
A gyorsan fejlődő világban gazdaságunk jövőjét az MI forradalma alakítja át. A mesterséges intelligencia, mely egykor a jövőkutatók záloga volt, mára mindennapi életünk és a globális üzleti élet szerves részévé vált. Érdemes megvizsgálni a jövő gazdaságára gyakorolt mélyreható hatását, kiemelve a legfontosabb fejleményeket, kihívásokat és lehetőségeket.
A digitális fizetés forradalma
Az elmúlt öt évben több mint 100 milliárd dollárt fektettek a kockázati tőkebefektetők a fizetési startupokba, hiszen a nagy piaci lehetőségek, a magas haszonkulcsok és végső soron az elavult, hagyományos fizetési infrastruktúra vonzotta őket. A digitális fizetési elkövetkező innovációk képesek lehetnek a hitelkártya-hálózatok, a devizakereskedők és a bankok kiszorítására.
Felhőszolgáltatások és adatközpontok piaci trendjei
A Gartner szerint a kritikus vállalati alkalmazások 50%-a 2027-ig a központosított nyilvános felhőalapú helyeken kívül fog működni. Elemzők megvitatják a felhőalapú számítástechnika és az adatközpontok trendjeit a Gartner IT Infrastructure, Operations & Cloud Strategies 2023 konferenciáján, november 20-21-én Londonban, az Egyesült Királyságban.
Miért váltanak sokan adatmérnökre az adatszakértőből
Az adatmodellezésben minden az adatokkal kezdődik. Az egész munka 50-60%-a az adatigény megértését és az ETL-t (Extract, Transform, Load) foglalja magában, ami megköveteli az adatok megszerzését, tisztává és modellbe való bevitelre előkészítését. Az ML-modell csak annyira lehet jó, amennyire a beletáplált adatok.
Hogyan változtatja meg a DataOps az adatok világát?
A DataOps-szal kapcsolatos egyik gyakori tévhit az, hogy ez nem más, mint az adatelemzésre alkalmazott DevOps. Bár szemantikailag kissé félrevezető, a „DataOps” elnevezésnek van egy pozitív tulajdonsága. Azt kommunikálja ugyanis, hogy az adatelemzéssel el lehet érni azt, amit a szoftverfejlesztés a DevOps-szal már sikeresen megvalósított. Vagyis a DataOps nagyságrendekkel javíthatja a minőséget és a ciklusidőt, amikor az adatcsapatok új eszközöket és módszereket használnak.
A kvantumos jövő árnyékában
A Moore-törvény megszűntével őrült rohanás kezdődött a fejlődés új útjainak megtalálására. Az optimisták szerint a kvantumszámítástechnika megfelel majd a célnak és az átmenet zökkenőmentes lesz. A pesszimisták szerint ez a jövőtechnológia megöli a titkosítást, és ezzel együtt a globális kereskedelmet is.
Konzultáljon az EU-val, beleszólhat az ICT-infrastruktúra fejlesztésébe!
Az elektronikus hírközlési szektor és infrastruktúrájának jövője áll annak a konzultációs kérdőívnek a fókuszában, amelyet 2023. május 19-ig tölthet ki bárki.
A 4iG értékesítésre készíti elő a DIGI torony- és mobilkommunikációs infrastruktúráját
A 4iG racionalizálja mobilhálózati portfóliójának működését, ezért értékesítési céllal külön vállalatba szervezi a DIGI Kft. mobilhálózati infrastruktúráját.
A rózsaszín hidrogén a legígéretesebb jövőtechnológia?
Az atomenergia reneszánszát éli ma. Az energiaárakra nehezedő geopolitikai nyomás és a 2050-re a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló globális erőfeszítések arra kényszerítik az országokat világszerte, hogy felülvizsgálják energiapolitikájukat. Így az alternatív, szén-dioxid-mentes és méretarányosan rendelkezésre álló üzemanyagforrások keresése során a nukleáris energia újra előtérbe került. Ez pedig a 2011-es japán fukusimai reaktorbaleset utáni évtizedes hanyatlás után következik be. A háttérben valójában a nukleáris eredetű rózsaszín hidrogén, a jövő ígéretes technológiája állhat.
Bioműanyagok: a megváltó és környezetbarát megoldás?
A világ az 1950-es évek óta már több mint kilencmilliárd tonna műanyagot állított elő. Ebből 165 millió tonna került az óceánokba, mivel a műanyag csak körülbelül 9 százalékát hasznosítható újra. A maradék nagy része továbbra is szennyezi a környezetet, vagy a hulladéklerakókban végzi, ahol akár 500 évig is eltarthat, amíg végleg lebomlik, miközben mérgező vegyi anyagok szivároghatnak a talajba.