Mark Zuckerberg egyik dédelgetett víziójának középpontjában továbbra is a különböző interaktív képességekkel felvértezett szemüvegek állnak.
Szemüvegeseknek áll a világ
És mindez nem csak lapírói túlzás: a Meta-vezér egyik legutóbbi blogbejegyzésében részletekbe menően kifejtette, hogy az (okos)szemüvegek lesznek a mesterséges intelligenciával való interakció elsődleges eszközei. Sőt, már a nagyon is közeli jövőben.
A Meta negyedéves (pénzügyi) beszámolóján Zuckerberg a befektetőknek egyenesen úgy fogalmazott: azok, akiknek nem lesz MI-szemüvegük, hátrányba fognak kerülni.
A vezérigazgató tehát erősen hisz abban, hogy a szemüveg lesz az ideális forma az MI számára. Ennek magyarázata pedig az, hogy az MI így láthatja azt, amit a szemüveg viselője lát, hallhatja, amit ő is hall. Sőt, a szemüveg akár még beszélhet is tulajdonosához.
A Meta eredmény-beszámolóján Zuckerberg kifejtette: ha kijelző is társul ezekhez a szemüvegekhez, az még több értéket teremt.
Ez lehet egy széles, holografikus látómezőt biztosító kijelző – pont mint a Meta következő generációs Orion AR-szemüvege. Vagy egy kisebb kijelző, ami a hétköznapi MI-szemüvegekbe kerülhet.
Kognitív hátrány
De arról a Meta-főnök komolyan meg van győződve, hogy ha valakinek nincs MI-szemüvege, az valószínűleg jelentős kognitív hátrányba kerül másokhoz képest.
A Meta évek óta dolgozik okosszemüvegeken, így például a Ray-Ban Meta és újabban az Oakley Meta modelleken.
Ezek a viselhető eszközök zenehallgatást, fotózást, videózást is biztosítanak tulajdonosuknak, aki emellett kérdéseket is feltehet a Meta MI-nek.
Persze nem csak a készülékek tulajdonosai, de fejlesztői és gyártói is örülhetnek. Az EssilorLuxottica például mintegy háromszorosára növelte a Ray-Ban Meta szemüvegek eladásából származó bevételeit.
Zuckerberg szerint azonban a kijelzőkben még több lehetőség rejlik.
70 milliárd dolláros (jövő)kutatás
Márpedig a vezérigazgató pontosan tudja, miről beszél. Hiszen a Reality Labs nevű kutató-fejlesztő részlegük erőforrásainak nagy részét e terület megismerésére áldozták az elmúlt öt-tíz esztendőben.
A Reality Labs eddig jelentős veszteséget is termelt a Metának, így persze az sem meglepő, hogy Zuckerberg a befektetők előtt vízióival próbálja megindokolni a kiadásokat.
A Meta kommunikációja szerint mindez hosszú távú befektetést jelent az MI-be és a jövő konzumer számítástechnikájába.
A Reality Labs üzletág a második negyedévben 4,53 milliárd dollár működési veszteséget hozott össze. Csupán az elmúlt öt évet tekintve a részleg már mintegy 70 milliárd dolláros mínusznál jár.
Azért legyen egy B-terv…
Persze korántsem biztos, hogy az MI jövője kizárólag szemüvegek formájában valósul meg.
Több startup is kísérletezett már különböző formákkal és eszközökkel – így például az MI-kitűzőjével csúnyán megbukó Humane.
Az is beszédes fejlemény lehet, hogy idén tavasszal az OpenAI felvásárolta az Apple egykori vezető dizájnere, Jony Ive startupját. A tekintélyes, 6,5 milliárd dolláros felvásárlás célja, hogy új MI-eszközöket fejlesszenek.
Persze az eszközök mögé kiszolgáló infrastruktúrát is kell állítani.
MI-be locsolt milliárdok
A Meta éppen ezért hatalmas összegeket fektet be az MI-hez szükséges fizikai és technológiai infrastruktúra kiépítésébe is – írta a TechCrunch.
A cég második negyedéves pénzügyi jelentése szerint idén több mint kétszeresére növelik az MI-infrastruktúrára szánt kiadásokat. Ide értendők az adatközpontok és a szerverek is.
A Meta becslései szerint idén a tőkekiadások 66-72 milliárd dollár között alakulnak, ez nagyjából 30 milliárd dolláros növekedést jelent 2024-hez képest.
Ez egy rendkívül agresszív növekedési ütem, amely 2026-ban is folytatódni fog.
A cég szerint továbbra is “agresszívan törekednek” arra, hogy bővítsék az MI-hez szükséges kapacitásaikat.
A legfejlettebb infrastruktúra
Susan Li, a Meta pénzügyi igazgatója szerint a legfejlettebb MI-infrastruktúra kiépítése alapvető előnyt jelent majd a legjobb MI-modellek és felhasználói élmények kifejlesztésében.
Bár a Meta az MI-infrastruktúrára szánt összegek túlnyomó részét saját forrásból fedezi, vizsgálják annak lehetőségét is, hogy pénzügyi partnerekkel együttműködésben fejlesszék az adatközpontokat.
A Meta két jelentős MI “titán klasztert” is bejelentett.
Az első az ohiói Prometheus, amely az egyik első olyan MI szuperklaszter, amely 1 GW számítási teljesítményt ér el. A létesítményt várhatóan 2026-ban helyezik üzembe.
A másik a louisianai Hyperion, amelyről Zuckerberg azt állítja, akkora lesz, mint Manhattan, és néhány év alatt akár 5 GW-ig lesz skálázható.
A Meta adatközpont-projektjei akkora energiaigénnyel bírnak, hogy azok akár több millió otthon energiaellátását is felemészthetik. Ezt az energia-mennyiséget a közeli közösségekből nyerik.
Egy ilyen projekt a Georgia állambeli Newton megyében már most vízhiányt okoz az érintett háztartásokban.
(Kép: Unsplash/Igor Omilaev)
