Az adatmodellezésben minden az adatokkal kezdődik. Az egész munka 50-60%-a az adatigény megértését és az ETL-t (Extract, Transform, Load) foglalja magában, ami megköveteli az adatok megszerzését, tisztává és modellbe való bevitelre előkészítését. Az ML-modell csak annyira lehet jó, amennyire a beletáplált adatok.
Hogyan változtatja meg a DataOps az adatok világát?
A DataOps-szal kapcsolatos egyik gyakori tévhit az, hogy ez nem más, mint az adatelemzésre alkalmazott DevOps. Bár szemantikailag kissé félrevezető, a „DataOps” elnevezésnek van egy pozitív tulajdonsága. Azt kommunikálja ugyanis, hogy az adatelemzéssel el lehet érni azt, amit a szoftverfejlesztés a DevOps-szal már sikeresen megvalósított. Vagyis a DataOps nagyságrendekkel javíthatja a minőséget és a ciklusidőt, amikor az adatcsapatok új eszközöket és módszereket használnak.
A kvantumos jövő árnyékában
A Moore-törvény megszűntével őrült rohanás kezdődött a fejlődés új útjainak megtalálására. Az optimisták szerint a kvantumszámítástechnika megfelel majd a célnak és az átmenet zökkenőmentes lesz. A pesszimisták szerint ez a jövőtechnológia megöli a titkosítást, és ezzel együtt a globális kereskedelmet is.
Konzultáljon az EU-val, beleszólhat az ICT-infrastruktúra fejlesztésébe!
Az elektronikus hírközlési szektor és infrastruktúrájának jövője áll annak a konzultációs kérdőívnek a fókuszában, amelyet 2023. május 19-ig tölthet ki bárki.
A 4iG értékesítésre készíti elő a DIGI torony- és mobilkommunikációs infrastruktúráját
A 4iG racionalizálja mobilhálózati portfóliójának működését, ezért értékesítési céllal külön vállalatba szervezi a DIGI Kft. mobilhálózati infrastruktúráját.
A rózsaszín hidrogén a legígéretesebb jövőtechnológia?
Az atomenergia reneszánszát éli ma. Az energiaárakra nehezedő geopolitikai nyomás és a 2050-re a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló globális erőfeszítések arra kényszerítik az országokat világszerte, hogy felülvizsgálják energiapolitikájukat. Így az alternatív, szén-dioxid-mentes és méretarányosan rendelkezésre álló üzemanyagforrások keresése során a nukleáris energia újra előtérbe került. Ez pedig a 2011-es japán fukusimai reaktorbaleset utáni évtizedes hanyatlás után következik be. A háttérben valójában a nukleáris eredetű rózsaszín hidrogén, a jövő ígéretes technológiája állhat.
Bioműanyagok: a megváltó és környezetbarát megoldás?
A világ az 1950-es évek óta már több mint kilencmilliárd tonna műanyagot állított elő. Ebből 165 millió tonna került az óceánokba, mivel a műanyag csak körülbelül 9 százalékát hasznosítható újra. A maradék nagy része továbbra is szennyezi a környezetet, vagy a hulladéklerakókban végzi, ahol akár 500 évig is eltarthat, amíg végleg lebomlik, miközben mérgező vegyi anyagok szivároghatnak a talajba.