(Kiemelt kép: Unsplash)
Először is el kell ismernünk, hogy az elmúlt évszázadban hihetetlen előrelépéseket tettünk az innováció terén. A telefonok feltalálásától kezdve a számítógépek és az internet kifejlesztésén át az okostelefonokra való áttérésig. Mindezek az áttörések az emberiséget az összekapcsoltság és a fejlődés új korszakába röpítették. A technológiai innováció sikeresen átalakított szinte mindent körülöttünk, sőt számos új iparágat hozott létre. Az egészségügy forradalmasításától kezdve a mesterséges intelligencia megjelenéséig az innováció gyors üteme viharral vette be a világot. Egyesek azonban azt állítják, hogy az innováció üteme az elmúlt években látványosan lelassult. Egy nemrégiben készült tanulmány, mely 1945 és 2010 között több millió tudományos publikációt és szabadalmat elemzett, azt állítja, hogy az innováció csökkenése töretlen. A tudomány és a technológia szinte minden területén 90%-kal kevesebb a diszrupció, mint nyolc évvel ezelőtt. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ez azért van, mert a kutatás jellege megváltozott, azzal érvelve, hogy a modern tudományos kutatás egyre összetettebb és interdiszciplinárisabb jellege miatt nagyobb kihívást jelent a jelentős áttörések elérése. Másfelől egy másik elmélet is kering, mely azt állítja, hogy a tudomány minden „alacsonyan függő gyümölcsét” már leszedték. Való igaz, hogy egyes területeken valóban elérte a csökkenő hozam határát. Az űrkutatás az egyik ilyen terület, ahol a kritikusok szerint az innováció általános üteme láthatóan és plasztikusan lelassult. Az utolsó emberes Hold-küldetés 1972-ben történt, és azóta nem történt jelentős áttörés a meghajtási rendszerek vagy az űrutazás terén. Az űrkutatásban bekövetkezett átalakító előrelépések hiánya alátámasztja az innováció stagnálását.
Az innováció fejlődése
Korai lenne azonban azt a következtetést levonni, hogy az innováció egésze halott, vagy hogy az innovációs görbe elérte már a csúcspontját. Míg bizonyos területeken lassulás tapasztalható, addig más területeken gyors fejlődés látszik. Az egyik legjelentősebb technológia és iparág, mely a gyors növekedésnek köszönhető, a mesterséges intelligencia. A Grand View Research jelentése szerint a globális MI-piac 2023 és 2030 között várhatóan 37,3%-kos éves ütemben fog növekedni. Ennek oka, hogy ezeknek az átalakító technológiáknak a megjelenése megváltoztatta az innovációt, mivel számos iparág forradalmasításának erejét hordozzák magukban. Adatelemzési képességei révén a mesterséges intelligencia gyorsan képes feldolgozni és értékes felismeréseket nyerni hatalmas mennyiségű információból, ami jobb döntéshozatalt és problémamegoldást eredményez. Ezen túlmenően az MI javította a személyre szabást és az ügyfélélményt azáltal, hogy az ajánlásokat és az interakciókat az egyéni preferenciák alapján testre szabja. A természetes nyelvi feldolgozás terén elért nagy előrelépésnek köszönhetően olyan társalgási felületek és nyelvi alapú alkalmazások is létrejöttek, mint a ChatGPT és a Bard, melyek átalakították a kommunikációt és az információhoz való hozzáférést.
Ez már egy közös vállalkozás
Az innováció másik tényezője, hogy már nem csak néhány zseniális feltaláló vagy tudós birodalmára korlátozódik. Az innováció mára egy olyan együttműködő és befogadó folyamattá vált, mely a különböző nézőpontokból és az interdiszciplináris együttműködésből él. A hagyományos elképzelés, miszerint az innováció magányos műfaj, már nem érvényes. Ehelyett olyan kollektív „produktummá” fejlődött, mely különböző hátterű és területről érkező egyéneket von be. Az innovációnak ez az együttműködő és befogadó jellege nagyrészt olyan tényezőknek köszönhető, mint a nyílt forráskódú mozgalom, az együttműködő kutatási hálózatok és a tudás demokratizálódása az interneten keresztül. A drasztikus változás következtében az innovatív ötletek váratlan forrásokból is megjelentek. A különböző nézőpontok, az interdiszciplináris együttműködés és a támogató ökoszisztéma megteremtésével kiaknázhatjuk az innovációban rejlő teljes potenciált, és megoldhatjuk korunk összetett kihívásait.
Áttérés a szisztematikus innovációra
Továbbá maga az innováció természete is fejlődik. A hangsúly az elszigetelt találmányokról a rendszerszintű innovációra helyeződik át, mely komplex kihívásokra és társadalmi szükségletekre irányul. Az innováció motorja az olyan tudományágak közötti együttműködés, mint a technológia, a társadalomtudományok, a tervezés és a vállalkozói szellem. Ez a megközelítés olyan megoldások létrehozására irányul, melyek nem csupán a problémák megoldására fókuszálnak, hanem figyelembe veszik azok szélesebb körű következményeit és a társadalomra gyakorolt hatását is. Az innováció már nem csupán a problémák gyors megoldását jelenti. A rendszerszemléletű innováció figyelembe veszi az új ötletek szélesebb körű következményeit és potenciális hatását a társadalomra és a környezetre. Az innovátorok ma már jobban odafigyelnek az etikai megfontolásokra, a nem szándékolt következményekre és a hosszú távú fenntarthatóságra. Olyan megoldások létrehozására törekszenek, melyek nem csupán a közvetlen problémák megoldására irányulnak, hanem figyelembe veszik azok tovagyűrűző hatásait és a lehetséges kompromisszumokat is. Ez a szélesebb perspektíva lehetővé teszi az innovátorok számára, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki, melyek pozitív és tartós hatást gyakorolnak a társadalom egészére.
Bár egyesek azt állítják, hogy az innováció halott vagy elérte a csúcspontját, az igazság ennél árnyaltabb. Míg bizonyos területeken az innováció lelassulhat, más területeken gyorsan fejlődik a feltörekvő technológiáknak, az interdiszciplináris együttműködéseknek és a fokozatos fejlesztéseknek köszönhetően. Az innováció tehát virágzik és fejlődik. Az átalakító áttörések biztosítása érdekében el kell fogadnunk a komplexitást, ösztönöznünk kell a különböző nézőpontokat, és olyan támogató ökoszisztémákat kell létrehoznunk, amelyek elősegítik a kreativitást és a kísérletezést. Az innováció tehát nem halott, hanem fejlődik, és a növekedési és fejlődési potenciálja határtalan.
A mesterséges intelligencia a kreativitás halála?
A mesterséges intelligencia az elmúlt években figyelemre méltó fejlődést ért el. Az önvezető autóktól a hangalapú asszisztensekig az MI lassan életünk szerves részévé válik. Bár a mesterséges intelligencia számos előnnyel jár, egyesek szerint veszélyt jelent az emberi kreativitásra. Attól tartanak, hogy a gépek felváltják az embert, és elveszítjük a kreativitás képességét. De vajon tényleg ez a helyzet? A válasz nem. A mesterséges intelligencia nem a kreativitás halála, hanem a kreativitás elősegítője. Az MI képes az emberi kreativitás fokozására és növelésére, új lehetőségeket nyitva meg az innováció előtt. Automatizálhatja a kreatív munka bizonyos aspektusait, például az ötletek generálását, az adatok elemzését és a folyamatok optimalizálását. Ezáltal a kreatív szakemberek felszabadulnak, hogy a jelentősebb, magas szintű munkára összpontosíthassanak, melyet csak az emberek tudnak elvégezni. Ugyanakkor veszélyt jelent, ha a kreatív munka elvégzését kizárólag a mesterséges intelligenciára bízzuk. Az MI-t úgy tervezték, hogy az ember által meghatározott paraméterek között működjön, vagyis csak az előre meglévő adatok keretein belül tud alkotni. Ez korlátozza a képességét arra, hogy valami teljesen újat és eredetit hozzon létre. A kreativitás a dobozon kívüli gondolkodásról szól, és arról, hogy valami olyat találjunk ki, amit még soha nem láttunk. A mesterséges intelligencia segítheti a kreatív folyamatot, de nem helyettesítheti azt.
Ráadásul a kreativitás többről szól, mint az ötletek generálásáról. Az emberi lét érzelmi, intuitív és tapasztalati aspektusairól van szó. Az empátiáról, az intuícióról és a képzeletről. Ezek mind olyan tulajdonságok, melyek a mesterséges intelligenciából hiányoznak. Még a legfejlettebb mesterséges intelligencia-rendszerek sem tudják leutánozni az emberi érzelmeket és tapasztalatokat. Dióhéjban tehát a mesterséges intelligencia nem a kreativitás halála, hanem egy olyan eszköz, mely fokozhatja és kiegészítheti azt. A kreativitás egyedülállóan emberi tulajdonság, melyet nem lehet gépekkel helyettesíteni. Ahogy a technológia tovább fejlődik, fontos, hogy bölcsen és átgondoltan használjuk a saját kreativitásunk növelésére ahelyett, hogy teljesen rájuk hagyatkoznánk. Fogadjuk el tehát a mesterséges intelligenciát, mint a kreativitásunk segítségére szolgáló eszközt, és álljunk elő új, innovatív ötletekkel, melyek a lehetőségek határait feszegetik.
