(Kiemelt kép: Unsplash+)
Feltételezve, hogy az emberi tudományos tevékenység nagyobb fennakadások nélkül folytatódik, a mesterséges intelligencia vagy történelmünk legpozitívabb átalakulása lehet, vagy – ahogy sokan tartanak tőle – a legveszélyesebb és utolsó találmányunk. Az MI-kutatások folyamatosan haladnak egy olyan számítógép kifejlesztése felé, mely az emberi aggyal azonos kognitív képességekkel rendelkezik, valószínűleg három évtizeden belül. A legtöbb mesterséges intelligenciával foglalkozó tudós előrejelzése szerint ez a találmány nagyon gyors fejlesztéseket (az úgynevezett gyors „felszállást”) tesz lehetővé, valami sokkal erősebb – a mesterséges szuperintelligencia – felé, mely intelligensebb, mint az egész emberiség együttvéve. Nem valami elképzelt jövőről beszélünk. A mesterséges intelligencia fejlődésének első szintje fokozatosan jelenik meg az általunk mindennap használt technológiában. Minden következő évben ezek a fejlesztések felgyorsulnak, és a technológia egyre összetettebbé, függőséget okozóvá és mindenütt jelenlévővé válik. Továbbra is egyre többféle szellemi munkát fogunk kiszervezni a számítógépeknek, ami valóságunk minden részét megzavarja: azt, ahogyan megszervezzük magunkat és munkánkat, közösségeket alkotunk és megtapasztaljuk a világot.
A mesterséges intelligencia már most gyorsabb számításokat, nagyobb pontosságot, valamint alacsonyabb számítási és infrastrukturális költségeket ér el. Ma az MI mindhárom dimenzióban – számítás, adat és algoritmus – fejlődik, ami az algoritmuskomponens teljes átalakulásába megy át. A mesterséges intelligencia várhatóan jelentős hatással lesz a társadalmunkra is. Az MI 2030-ban akár 15,7 milliárd dollárral is hozzájárulhat a globális gazdasághoz, ami több, mint Kína és India jelenlegi teljesítménye együttvéve. Ebből 6,6 milliárd dollár valószínűleg a termelékenység növekedéséből, 9,1 milliárd dollár pedig a fogyasztási oldali hatásokból származik majd. A mesterséges intelligencia forradalmával azonban néhány próbatétel is jár. A következő 15 év egyik legnagyobb kihívása lehet az autonóm autók és az egészségügyi robotok biztonságos és megbízható hardverének megteremtése; a közvélemény bizalmának elnyerése a mesterséges intelligencia iránt szintén kulcsfontosságú feladat lehet. Összefoglalva, a mesterséges intelligencia jövője 2030-ban világit megváltónak és átformálónak ígérkezik. Az olyan nagy technológiai óriáscégek, mint a Google, a Facebook és a Microsoft már most is befektetnek az MI skálázhatóságába a különböző üzleti ágazatokban. 2030-ra nem lesz olyan jelentős vertikális ágazat, melyet ne érintene a mesterséges intelligencia. A technológia soha nem látott ütemben fejlődik, és az ígéretek szerint az elkövetkező években is ugyanígy fog folytatódni ez a folyamat.
Úton vagyunk. Útközben. A valós időben zajló vonulásunk a sebességgel szembesít: haladásunk éles vágásai mentén arcok és hangok, fények és formák váltakoznak. Mintegy szaggatott, stroboszkopikus megvilágításban látszanak: fény és fényhiány szabályos váltakozásában, a nappalok és éjszakák láncolatában. Egy különös, kétértékű időben, a volt/nincs válaszvonalai között. Tillmann J.A.:Töredezett teljességben – A nomád élet fragmentalitása
Társadalomba beültethető mesterséges intelligencia
Képzeljünk el egy olyan világot, ahol az emberi kommunikáció és intelligencia felülmúlja más emberekét, ahol „beültethető” eszközök javítják az életünket, és ahol a nyelv fejlett formái a létezés szerves részévé válnak. 2030-at írunk, és a gyors technológiai változások megváltoztatták a kommunikációnkat, a munkánkat és az életünket. Mivel egy új korszak végén állunk, fontos, hogy elemezzük ezeknek az előrelépéseknek a jelentőségét, és megértsük, milyen hatással vannak a társadalmunkra. A nagy méretű nyelvi modellek (LLM) használata, a társalgási mesterséges intelligencia kezdetei és a mesterséges intelligencia felemelkedése furcsa és szokatlan képet festenek egy lehetséges jövőbeli világról. Néhány rövid év alatt a nagy nyelvi modellek (LLM) viharszerűen meghódították a világot, megváltoztatva a technológiával és egymással való interakcióinkat. A lelkes felhasználók örömmel fogadták ezeket a mesterséges intelligenciával működő csodákat, dicsérve az átalakító potenciáljukat a legkülönbözőbb alkalmazásokban, a tartalomgenerálástól a virtuális asszisztensekig. Az LLM-ek minden egyes iterációval kifinomultabbá váltak, bővítették tudásbázisukat, csiszolták szókincsüket és javították interperszonális kommunikációs készségeiket.
Mivel az LLM-ek egyre jobban terjednek, a kormányok gyorsan lépéseket tettek a használatukkal kapcsolatos potenciális kockázatok kezelésére. A félretájékoztatás, a magánélet védelmének figyelmen kívül hagyása és a biztonság megsértése a legégetőbb aggodalmak közé tartozik, melyek a szabályozási erőfeszítéseket ösztönzik. E kihívások ellenére az LLM-ek iránti kereslet változatlan, mivel a munkáltatók és a vállalatok felismerik, hogy tagadhatatlanul nagy értéket képviselnek a gyorsan változó digitális környezetünkben. Gondoljunk bele: beszélgetünk valakivel, aki embernek néz ki, és nehéz elhinni, hogy valójában csak egy mesterséges intelligencia. Ez az a hely, ahová az LLM hang-szimulláció legújabb fejlesztéseivel ma megyünk. A társalgási MI-k egyre jobban utánozzák az emberi beszédet, így egyre nehezebb félreértelmezni őket. És mire észbe kapunk, már integrálódtak a mindennapi hangalapú asszisztenseinkbe és kommunikációs platformjainkba, megváltoztatva a technológia használatának és az egymással való interakciónak a módját. De ahogy a mesterséges intelligenciák kezdenek jobban ránk hasonlítani, nem tekinthetjük őket, mondjuk, egyre emberibbnek. Kezdünk úgy gondolni rájuk, mint racionális lényekre, akiknek gondolataik, érzéseik és szándékaik vannak, még akkor is, ha még mindig csak gépek, melyek algoritmusokkal dolgoznak. Ez a megértésbeli változás számos etikai és spirituális kérdést vet fel, melyekre választ kell adnunk. Ahogy egyre szorosabb kapcsolatba kerülünk mesterséges intelligenciával rendelkező társainkkal, fontos átgondolni, hogy ez milyen hatással lehet a társadalmunkra és a jólétünkre.
Ahogy útjaink átmetszik a tájakat, úgy vonul el szemünk előtt egy-egy pillanat. Ezt nevezhetjük akár az élet áttűnési sebességének, mellyel valaha volt és egykor leendő élettereinkben megyünk. Mérhetetlen sebességgel haladunk. És ugyanilyen mérhetetlen az a sebesség is, amivel a világ lényei és képei átvonulnak a látómezőnkön: hátrahagyott társaink és elhagyott térségeink metszetszerű tömbökben tűnnek tova. Gyorsuló pályán távolodunk. A messzi, közös múlttól éppúgy, mint a személyes közelitől. Tillmann J.A.:Töredezett teljességben – A nomád élet fragmentalitása
A viselhető technológia térhódítása
A szemünk előtt zajlik az átállás a viselhető eszközökről a beültethető eszközökre, és könnyen belátható, hogy az emberek miért szállnak bele ebbe a trendbe. Ki ne szeretné a szépséget, az állandó hozzáférést és az egészségi állapota monitorozását, amit ezek a kis eszközök nyújtanak? Nézzünk csak meg néhányat a már meglévő dolgok közül, mint például a cochleáris implantátumok és az RFID-chipek – ezek jobbá teszik az életünket. És a lehetőség egyre nő! Képzeljük el, hogy a mesterséges intelligencia és az LLM beágyazódik egy olyan fejhallgatóba vagy orvosi eszközbe, mely a nap 24 órájában figyeli a vércukorszintünket. De miközben izgatottan várjuk ezt a fejlett technológiát, nem feledkezhetünk meg a vele járó etikai, adatvédelmi és biztonsági kérdésekről sem. Végül is fontos, hogy biztosítsuk, hogy ezeket a fejlesztéseket a megfelelő módon használjuk. Tudjuk, lehet, hogy ez egy kicsit sci-finek hangzik, de már vannak olyan fejhallgatók, melyek közvetlenül a fülbe ültetett interfészekkel próbálnak ki, mint a korábban említett cochleáris implantátum. Persze ezek a beültethető megoldások ma még egy kicsit drágának tűnhetnek, de emlékezzünk az első számítógépek vagy a mobiltelefonok megjelenésére, mennyibe is kerültek anno? A történelem azt mutatja, hogy a mai „őrültség” a holnap mainstreamjévé válhat. Ahogy ezek a beágyazott fejhallgatók egyre szélesebb körben elterjednek, úgy szüntetik meg az MI és a számítástechnika belépési akadályait, ahogyan azt a grafikus felhasználói felület (GUI) tette évekkel ezelőtt. És ahogy lebontjuk ezeket az akadályokat, úgy fogunk továbbra is új világokat nyitni a lehetőségek előtt, ahogyan élünk, dolgozunk és játszunk.
Utunk szaggatott, többszörösen megtört, egyenes vonalú pályán vezet: a kezdettõl a vég felé. A végeken túl pedig – hitünk és reményeink szerint – új kezdetben folytatódik. A változások sűrűsödése olykor örvényt támaszt, és az annak nyomán időről idõre bekövetkező hajótörés partra vet. Oly partokra, ahonnan jó kilátás nyílik napjaink szétszórt szigetvilágára. E szigetekről széttekintve azt látjuk: szaggatott nyomokat hagyunk hátra – a saját szaggatottságunkat. Térbeli töredezettségünk így jelenik meg az időben: hol itt, hol pedig másutt vagyunk absent. Tillmann J.A.:Töredezett teljességben – A nomád élet fragmentalitása
A folyamatos fejlődés rabságában
Ahogy egyre inkább beépítjük a mesterséges intelligenciát a mindennapi életünkbe, úgy fog nőni a kommunikációban az MI-ra mint egy digitális mankóra való „támaszkodásunk”. A fejlett világban az emberek többször kerülhetnek kapcsolatba a mesterséges intelligenciával, mint másokkal, ami aggodalmakat vet fel az emberi interakciókra gyakorolt következményekkel kapcsolatban. Elveszítjük a személyes kommunikáció művészetét, vagy alkalmazkodunk a kommunikáció új korszakához? Ahogy elsajátítjuk a mesterséges intelligenciát, a folyamatos fejlődés iránti vágyunk egyre kifinomultabb technológiák iránti vágyat táplál. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre fontosabbá válik, fontos megfontolni, hogy milyen hatással lehet az életünkre és az egymással való kapcsolatainkra. A legfontosabb, hogy az emberek nem csak azt fogják tapasztalni, hogy jobban érzik magukat az MI-implantátumokkal, hanem nagyon örülnek majd annak, hogy többet tudnak majd tenni. Az a hatékonyság és kényelem, melyet a mesterséges intelligencia az életünk különböző területein nyújt, megváltoztatja majd a munkánkat, a tanulásunkat és az interakcióinkat. Ahogy az MI fejlődik, a problémamegoldás, a döntéshozatal, sőt a kreatív kifejezés fontos eszközévé válik. Ez az innováció és a végtelen lehetőségek, melyeket megnyit, fel fogja ébreszteni a mesterséges intelligencia iránti lelkesedésünket, és egy még inkább összekapcsolt és technológiailag fejlett jövőbe vezet(het) minket. Ugyanakkor meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek felkarolása és az emberi kapcsolatok lényegének megőrzése között, hogy biztosítsuk az egységet partnereinkkel.
Végül, ahogy 2030-ra tekintünk, számíthatunk arra, hogy a világot megváltoztatja az LLM-ek nagy hatása, az intelligens MI-viták megjelenése és a technológia egyre kifinomultabbá válása és beültetése. A mesterséges intelligencia gyors elfogadása életünk különböző területein várhatóan növeli a kommunikációban az MI-ra való támaszkodást, miközben a hatékonyság és a termelékenység új szintjeit nyitja meg. A beültethető technológia, például a headsetek, szintén lebontja az MI és a számítástechnika piacra lépésének akadályait, elősegítve a nagyobb technológiai integrációt. Miközben belépünk ebbe a Szép Új Világba, fontos, hogy megvizsgáljuk a fennmaradó kérdéseket és kihívásokat, melyeket ezek a technológiák a társadalom számára jelentenek. Az olyan kérdések, mint az egyensúly fenntartása a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek felkarolása és az emberi kapcsolatok alapvető fontosságú elemeinek védelme között, valamint a beültethető technológiákkal kapcsolatos etikai kérdések, a magánélet védelme és a biztonság kérdései kulcsfontosságúak az idei év során. Ezen aggályok megértésével és kezelésével együtt dolgozhatunk a zökkenőmentes integráció és e „játékváltó” innovációk életünkben betöltött szerepének biztosításán, végső soron a jövőnk alakításán, a technikai és emberi mélységeivel.
A törésvonalak másodiknak nevezett világunkban elég élesek. Itt az is romjaiban hever, ami más helyütt esetleg – még – ép. (Ez, számos hátránya mellett, olyan helyzeti előny, amit nem méltányolhatunk eléggé – amennyiben egy kicsit távolabbra vetjük tekintetünket.) A változások mértéke és érkezésünk üteme korhoz kötött. Előbb-utóbb észrevétlen hozzászokunk gyorsaságukhoz. Aztán már kívánjuk őket. Így lesz úrrá rajtunk a dolgok eluralkodási sebessége: a puszta változás. A változékonyság pusztasága. Tillmann J.A.:Töredezett teljességben – A nomád élet fragmentalitása
Előrejelzések a 2030-as évekre
A mesterséges intelligencia ereje elég ahhoz, hogy a legtöbb embert megijessze, de a jövő nem tűnik olyan borúsnak – még.
Klímaváltozás
Az éghajlatváltozás hatásai várhatóan egyre súlyosabbá válnak a következő évtizedben, ami gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófákhoz, élelmiszerhiányhoz és népvándorláshoz vezethet. E hatások enyhítése érdekében fontos lesz, hogy a kormányok, a vállalkozások és az egyének proaktív intézkedéseket tegyenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a változó éghajlathoz való alkalmazkodás érdekében.
Technológia
A technológia a következő évtizedben várhatóan továbbra is gyors ütemben fejlődik, ami új innovációkat és változásokat eredményez az élet- és munkamódszerekben. Például a mesterséges intelligencia várhatóan egyre inkább elterjed a különböző iparágakban, ami potenciálisan számos feladat automatizálásához és bizonyos munkahelyek kiszorulásához vezethet. A megújuló energiát hasznosító technológiák, mint például a nap- és szélenergia, várhatóan szintén költséghatékonyabbá és szélesebb körben elterjedtebbé válnak. A biotechnológia, beleértve a génszerkesztést és a szintetikus biológiát, valószínűleg szintén jelentős fejlődésnek indul.
Demográfiai változások
A világ népessége a következő évtizedben várhatóan tovább növekszik, a növekedés nagy része a fejlődő országokban fog bekövetkezni. Ennek számos következménye lesz, többek között az, hogy a növekvő népesség támogatásához megnövekedett erőforrásokra és infrastruktúrára lesz szükség. Az életkor és a vagyon globális eloszlása is várhatóan változni fog, és sok országban nő az idősebbek aránya.
Globalizáció
A globalizáció várhatóan folytatódik a következő évtizedben, ami az országok közötti összekapcsolódás növekedéséhez és a globális piacok további integrációjához vezet. Ez valószínűleg a kereskedelem és a beruházások növekedését, valamint az emberek, az eszmék és a kulturális hatások áramlását fogja eredményezni a világban. A globalizáció azonban negatív hatásokkal is járhat, mint például a jövedelmi egyenlőtlenségek és egyes iparágak kiszorulása.
Politikai és gazdasági instabilitás
A politikai és gazdasági instabilitás a következő évtizedben továbbra is hatással lehet a világ különböző régióira, ami konfliktusokhoz és zavargásokhoz vezethet. Ennek számos tényező lehet az oka, többek között a gazdasági egyenlőtlenség, az erőforrások szűkössége és a politikai polarizáció. Fontos lesz, hogy a kormányok és a nemzetközi szervezetek foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel a lehetséges konfliktusok megelőzése vagy enyhítése érdekében.
Megújuló energia
A megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia használata várhatóan növekedni fog a következő évtizedben, mivel ezek egyre költséghatékonyabbá és hatékonyabbá válnak. A fosszilis tüzelőanyagok azonban továbbra is jelentős részét fogják képezni a globális energiamixnek, és fontos lesz megtalálni a fenntarthatóbb erőforrásokra való áttérés módjait.
Internet
Az internet elterjedése és a mobileszközök elterjedése várhatóan tovább folytatódik a következő évtizedben, átalakítva a kommunikáció és az információhoz való hozzáférés módját. Ez valószínűleg a technológia további integrációját fogja eredményezni a mindennapi élet különböző területein, beleértve az oktatást, a munkát és a szórakozást.
Egészségügy
Az egészségügyi ágazatban a következő évtizedben várhatóan jelentős előrelépések történnek majd, többek között új kezelések és terápiák kifejlesztése és az elektronikus orvosi nyilvántartások szélesebb körű elterjedése révén. Ez valószínűleg jobb egészségügyi eredményeket és hatékonyságot fog eredményezni, de etikai és adatvédelmi aggályokat is felvethet.
Közlekedés
Az autonóm járművek, drónok és más fejlett közlekedési technológiák használata várhatóan egyre szélesebb körben elterjed a következő évtizedben. Ez a biztonság és a hatékonyság növekedéséhez vezethet, de a munkahelyek kiszorításával és a magánélet védelmével kapcsolatos kérdéseket is felvethet.
Kereskedelem
A kereskedelmi ágazatban a következő évtizedben további elmozdulás következhet be az e-kereskedelem és az új technológiák, például a virtuális és a kiterjesztett valóság felé. Ez változásokat eredményezhet az áruk előállításának és értékesítésének módjában, valamint az emberek vásárlásának és a márkákkal való interakciójának módjában.
Gazdaság
A globális gazdaság a következő évtizedben várhatóan tovább növekszik, de recessziós és pénzügyi instabil időszakok is előfordulhatnak. Ezt számos tényező befolyásolja majd, többek között a gazdaságpolitika, a kereskedelmi kapcsolatok és a technológiai fejlődés.
Űrtechnológia
Az űralapú technológiák, mint például a műholdas kommunikáció és az űrturizmus, valószínűleg növekedni fognak a következő évtizedben. Ez új lehetőségeket és innovációkat eredményezhet olyan iparágakban, mint a távközlés, a szórakoztatás és a közlekedés.
Szórakozás
A szórakoztatóiparban a következő évtizedben a streaming szolgáltatások további térnyerése, valamint a virtuális és kiterjesztett valóság technológiák további integrációja várható. Ez változásokat eredményezhet a szórakoztatás fogyasztásában és a médiával való interakcióban.
Fenntartható anyagok
A műanyagszennyezés csökkentésére irányuló törekvés jegyében várhatóan nőni fog a bioműanyagok és más fenntartható anyagok használata. Ez változásokat eredményezhet a termékek előállításának és csomagolásának módjában, valamint új lehetőségeket teremthet a fenntartható anyagokat előállító vállalatok számára.
Urbanizáció
A következő évtizedben várhatóan folytatódik az urbanizációs tendencia, és egyre több ember él majd városokban és városi területeken. Ennek számos következménye lesz, többek között a megnövekedett infrastruktúra- és lakásigény, valamint a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kialakulásának lehetősége.
Robotika és automatizálás
A robotika és az automatizálás alkalmazása várhatóan a következő évtizedben különböző iparágakban fokozódni fog, ami potenciálisan munkahelyek kiszorulásához és a munkavégzés módjának megváltozásához vezethet. Fontos lesz ezekkel a hatásokkal foglalkozni a „méltányos” átmenet biztosítása érdekében.
Virtuális és kevert alternatív valóságok
A virtuális és kiterjesztett valóság technológiák elterjedtsége várhatóan növekedni fog a következő évtizedben különböző iparágakban, többek között a játékiparban, a szórakoztatóiparban és az oktatásban. Ez a körülöttünk lévő világgal való interakció és annak megtapasztalásának új módjait eredményezheti.
Fontos megjegyezni, hogy ezek csak előrejelzések és nem bizonyosságok, és nehéz pontosan megjósolni, hogy mit hoz a jövő. Azonban a jelenlegi trendeken és a lehetséges fejleményeken alapulnak, melyek 2030-ban alakíthatják a világot.
Az élet sebességkényszerének elszenvedése közben a valóság viszonylagossá válik. Bizonyos sebesség felett súlyukat vesztik a dolgok. És velük vész a mélységi kiterjedés is. Jóllehet a súly és a mélység mutatja – minden képszerűvel ellentétben – a dolgok nehézkedését. Az élet összetartó erejét. Az egyre sebesebben áthasított élettérben a tájék képként tûnik el körülünk. Some things are just pictures – ahogy az Laurie Andersonnál hallható. A gyorsasághoz szokott tekintet úgy siklik tova, mint egy penge éle. Az így végigkaszált táj képe síkokra metszett, esetleges rendekben marad hátra az emlékezetben. Metszetről metszetre mozdul el belátásunk. A tudományos-technikai töredezettségben nincs is más választásunk. Tillmann J.A.:Töredezett teljességben – A nomád élet fragmentalitása
