(Kiemelt fotó: ICT Global)
A hazai infokommunikációs piac számos ismert szereplője volt megtalálható a Grand Opening Konferencia előadói, illetve a kerekasztal-beszélgetések résztvevői között, így nem is annyira meglepő, hogy nagyon komoly érdeklődés övezte a február 22-i eseményt. A rendezvény több szempontból is különleges volt, hiszen egyrészt ez volt az újonnan indult ICT Global első eseménye, másrészt a szervezők olyan programmal is készültek, ami nem megszokott a hazai konferenciákon.
A rendezvény egy olyan kerekasztal-beszélgetéssel indult, amelyen a médiafogyasztási szokások változása, az új digitális felületek jelentősége, illetve a mainstream és a szakmédia közötti kapcsolatok is terítékre kerültek. A beszélgetés résztvevői – Csermely Ákos, Szalay Dániel és Urbán Zsolt, az ICT Global alapítója – a tartalomrobbanásról, a médiások edukációs szerepéről is szóltak és az ICT Global alapítója nem titkolta azt sem, hogy a hazai IT-média szegmensben a piacvezető pozíció elérését tűzte ki célul, amihez már most komoly portfóliót alakítottak ki, melyben weboldal, közösségi média felületek, vodcast, hírlevél is található. A kerekasztal-beszélgetésről bővebb beszámolónk itt olvasható.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői balról jobbra: Trapp Henci (moderátor), Csermely Ákos, Szalay Dániel, Urbán Zsolt (fotó: ICT Global)
Trendek és digitális puzzle
A program folytatásaként két előadást hallgathattak meg a konferencia résztvevői a következő időszak meghatározó trendjeiről, illetve arról, hogyan áll össze a kormányzati informatikában a digitális puzzle. „Legyetek trendkövetők! Ne csak a médiában kövessék a trendet, hanem játszanak a trendekkel” – szólította fel a vendégeket Papp László, a Gartner Magyarországért és Bulgáriért felelős vezetője, aki ezt követően gyorsan igyekezett is tisztázni, hogy mi a különbség a hype és a valódi trendek között. A tavalyi trendek kapcsán a szakértő megemlítette, hogy a nagy jelszó az automatizáció volt. Most úgy néz ki a helyzet, hogy MI kapcsán már az adaptívról kell beszélni, ami képes újratanulni dolgokat. A fontos trendek között említette a Gartner szakértője a metaverzumot, a felhőt, valamint kiemelte a digitális immunrendszer megteremtésének szükségességét, a vezetéknélküli hálózatok jelentőségét, illetve a szuperappok megjelenését.
Papp László (fotó: ICT Global)
Dr. Spaller Endre, a KIFÜ elnöke 4 jelentős projektet mutatott be előadásában, amelyekből egy digitalizációs puzzle rajzolódott ki. A Programozd a jövőd! kezdeményezés az informatikushiányra adott válaszként jött létre, a Szupergyors Internet Program a háztartások gyors netkapcsolathoz való hozzáférést biztosította, a Diákháló pedig az iskolákba vitte el a szélessávú internetet. A negyedik fontos eleme a digitális puzzle-nek a KIFÜ új szuperszámítógépe, a Komondor. Az 5 petaflops teljesítményű gép a tudományos világ és az üzleti szektor számára is új lehetőségeket kínál dr. Spaller Endre beszámolója alapján.
dr. Spaller Endre (fotó: ICT Global)
A két előadásról részletesebb összefoglaló itt található.
Főszerepben a biztonság
Ha a digitalizáció kihívásairól beszélünk, nem megkerülhető a kiberbiztonság kérdése, hiszen napjainkban talán minden eddiginél nagyobb a kibertérből érkező fenyegetés. Ennek megfelelően a Grand Opening Konferencia programjában is kiemelt helyet kapott a téma. Csinos Tamás, a Clico ország igazgatójának előadásából megtudhattuk, hogy alaptalan magabiztosság jellemzi a hazai vállalkozásokat annak kapcsán, hogy mennyire érzik magukat felkészültnek kiberbiztonsági szempontból, illetve több olyan megoldást is bemutatott, amelyek választ adhatnak a biztonsági kihívásokra.
Csinos Tamás előadása után egy kerekasztal-beszélgetéshez csatlakozott, melynek moderátora Zala Mihály, az EY partnere volt és részt vett benne még Regyep György, a 4iG IT biztonsági mérnöke, Sándor Barnabás, a Mol szakértője, valamint Vidákovics Attila, a Dlabs operatív igazgatója. A Grand Opening Konferencia kiberbiztonsági blokkjáról itt olvashat bővebben.
A kiberbiztonsági kerekasztal-beszélgetés résztvevői, balról jobbra: Zala Mihály, Csinos Tamás, Regyep György, Sándor Barnabás, Vidákovics Attila (fotó: ICT Global)
Pitch fórum a Grand Openingen
Konferenciákon formabontónak számító programmal is készültek a Grand Opening szervezői, „Pitch perfect” címmel kérdés-válasz formában keresték az üzleti és kormányzati szektor főbb problémáit és az azokra adott és adható válaszokat. A különleges program előtt Szűr Krisztián, a 4iG Nyrt. IT infrastruktúra és szolgáltatások igazgatója adott áttekintést a cég fejlődéséről és portfóliójáról, majd Tempfli Zoltán, a HRP Europe szolgáltatási üzletágvezetője vette át a szót, aki előadásában arra hozott példákat, hogy milyen üzleti kihívásokkal kell szembenézniük a vállalkozásoknak a jövőben és arra milyen válaszokat kaphatnak az IKT piac szereplőitől.
A két előadást követően kezdődött a „Pitch perfect” szekció a Grand Opening konferencián, a formabontó program keretében ágazati és kormányzati igényekről, illetve az ezekre adható IT megoldásszállítói válaszokról volt szó. Az ágazati ügyféligények kapcsán Gazdag Ferenc, a VISZ elnökségi tagja, illetve Kámán László, a HEPA üzlet és információbiztonsági vezetője fogalmaztak meg kérdéseket. A vendor oldali válaszadók között volt Bakk József, az IDC ország igazgatója, Egyed Zalán, az Adapto üzletfejlesztési vezetője, illetve Wieder Máté, a Fujitsu Hungary regionális értékesítési vezetője.
A „Pitch perfect” szekció második részében kormányzati ügyféligények kerültek terítékre, Vágujhelyi Ferenc, az NHIT elnöke és Vass Viktor, az IdomSoft technológiai igazgatója fogalmazott meg kérdéseket. A válaszadók között volt Bódi Gábor, a Magyar Telekom Business Intelligence & Governance Division Director-a. Fritsch Róbert, a VISZ elnöke és Varga Gábor, a Microsoft Magyarország National Technology Officer-e. A Pitch perfect szekcióról itt olvasható bővebb beszámolónk.
Az ágazati ügyféligények Pitch perfect beszélgetés résztvevői, balról jobbra (háttal a moderátor, Személyi László): Gazdag Ferenc, Kámán László, Wieder Máté, Egyed Zalán, Bakk József (fotó: ICT Global)
Humán tényező
A konferencia folytatásában már a humán tényező került előtérbe. Hortobágyi Ágoston digitális stratégia előadásában egy új projektet mutatott be, ami esélyt ad arra, hogy ne kelljen 15 évet várni arra, hogy a magyar társadalom digitális felkészültté váljon. A DEKK Suli kezdeményezés egy 4 lépcsős program eredményeként érné el a változást. Az első fázisban a vállalkozások bevonásával valósítaná meg a munkavállalók digitális képzését egy digitális szülői kurzus keretében, majd következne a digitális munkavállaló minősítés. A harmadik fázis már a felsővezetőknek szóló digitális stratégiai tervezés kurzus lenne, míg a negyedik lépcsőben digitális referenseket képeznének, akik a digitális átállásban segítik a vállalkozásokat.
Évek óta az egyik legforróbb kérdés az infokommunikációs piacon a szakember utánpótlás helyzete, ennek kapcsán dr. Charaf Hassan, a BME VIK dékánja tartott előadást. Bemutatta, hogy mennyien tanulnak ma Magyarországon az informatikai felsőoktatásban és beszélt arról is, hogy milyen kezdeményezések valósultak meg annak érdekében, hogy a képzés minél inkább alkalmazkodjon a piaci igényekhez. Beszélt arról, hogy milyen feltételek mellett tartja hasznosnak az iparral való együttműködést, és megemlítette azt is, hogy a 2018-ban náluk elindult gyakorlatorientált képzés keretében az utolsó évet már egy cégnél töltik a hallgatók, és a gyakorlaton lévők 87 százalékát felvették a vállalatok.
dr. Charaf Hassan a BME VIK dékánja és Urbán Zsolt, az ICT Global alapítója (fotó: ICT Global)
Dr. Charaf Hassan előadását egy kerekasztal-beszélgetés követte arról, hogy milyen típusú ICT-szakemberekre van szüksége a gazdaságnak. A beszélgetésben résztvevők – Balogh-Nagy Anita, a Schönherz Iskolaszövetkezet értékesítési vezetője, Darvas Krisztián, a Soulware Zrt. vezérigazgatója és Szekér Zoltán, az OD&IT alapító-vezérigazgatója – a leginkább keresett IT szakmák között említették a szoftverfejlesztést, illetve az adatelemzést. Szóba került az is, hogy milyen szerepet tölthetnek be a felsőoktatás melletti, alternatív képzések a szakemberhiány kezelésében, és az is, hogy milyen szinten van a hazai vállalkozások felsővezetőinek digitális műveltsége, valamint milyen forrásokból tudnak tájékozódni az új technológiákról, a meghatározó trendekről.
