(Kiemelt kép: Unsplash+)
Valóban, a mesterséges intelligencia szinte minden iparágban radikálisan alakítja át az emberiség jövőjét. Már most is ez a fő mozgatórugója az olyan feltörekvő technológiáknak, mint a Big Data, a robotika és az IoT, nem is beszélve a generatív MI-ről, melynek olyan eszközei, mint a ChatGPT és az MI képgenerátorok a legfőbb figyelmet kapják, és a belátható jövőben is technológiai innovátorként fognak működni. A vállalatok nagyjából 44 százaléka tervezi, hogy komoly beruházásokat eszközöl a mesterséges intelligenciába fektetve, és integrálják is nóvumait rögvest a vállalkozásaikba. Az IBM feltalálói által 2021-ben kapott 9130 szabadalomból pedig 2300 az MI-val kapcsolatos volt már eleve. Valószínűnek tűnik, hogy az MI (továbbra is) meg fogja változtatni a világot. De pontosan hogyan?
A mesterséges intelligencia fejlődése
A mesterséges intelligencia befolyása a technológiára részben annak köszönhető, hogy hogyan befolyásolta a számítástechnikát. Az MI révén a számítógépek hatalmas mennyiségű adatot képesek hasznosítani, és a tanult intelligenciájuk segítségével optimális döntéseket és felfedezéseket tudnak meghozni az emberi erőforrás számára szükséges idő töredéke alatt. A mesterséges intelligencia hosszú utat tett meg 1951 óta, amikor az első dokumentált MI-val rendelkező számítógépes programot Christopher Strachey megírta, akinek dámajáték-programja egy teljes játékot fejezett be a Ferranti Mark I számítógépen a Manchesteri Egyetemen. Azóta a mesterséges intelligenciát az oltóanyagok RNS-szekvenálásának segítésére és az emberi beszéd modellezésére is használják, olyan technológiákra, melyek modell- és algoritmusalapú gépi tanulásra támaszkodnak, és egyre inkább az érzékelésre, az érvelésre és az általánosításra összpontosítanak. Az ilyen innovációkkal a mesterséges intelligencia újra a középpontba került, sokkal inkább mint még annak idején, a hőskorában – és a közeljövőben úgy tűnik, hogy nem is fogja átadni a rivaldafényt más feltörekvő technológiának már.
Milyen iparágakat fog megváltoztatni az MI?
Gyakorlatilag nincs olyan jelentős iparág, melyet a modern MI (pontosabban a „szűk MI”), mely adatokkal kiképzett modellek segítségével végez objektív funkciókat, és gyakran a mélytanulás vagy a gépi tanulás kategóriájába tartozik ne érintett volna már. Ez különösen igaz az elmúlt néhány évre, mivel az adatgyűjtés és elemzés jelentősen felgyorsult a robusztus IoT-kapcsolatoknak, a csatlakoztatott eszközök elterjedésének és az egyre gyorsabb számítógépes feldolgozásnak köszönhetően. A vállalatok évente dollár milliárdokat költenek mesterséges intelligenciával kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra: az olyan ICT óriások, mint a Google, az Apple, a Microsoft és az Amazon hatalmas összegeket költenek új MI-termékek és szolgáltatások létrehozására. Sőt az egyetemek a mesterséges intelligenciát egyre hangsúlyosabb részévé teszik tanterveiknek, az Egyesült Államok védelmi minisztériuma pedig fokozza a mesterséges intelligenciás kutatásait, tényleg nagy dolgok fognak történni és már a közeljövőben. Sok iparágban a fejlődés a tél, és az újabb tél, majd az örök tavasz mintáján megy keresztül, de lehet, hogy mi „az MI örök tavaszát” éljük most éppen, vélekednek sokan az iparág korifeusai közül. Egyes ágazatok az „MI-utazás” elején járnak, mások már veterán utazók, de még hosszú út áll előttünk. Ettől függetlenül nehéz figyelmen kívül hagyni a mesterséges intelligencia mai életünkre gyakorolt hatását.
KÖZLEKEDÉS
A közlekedés az egyik olyan iparág, mely minden bizonnyal arra készül, hogy drasztikusan megváltozik az MI által. Az önvezető autók és a mesterséges intelligenciával működő utazástervezők csak néhány olyan aspektusa annak, hogy hogyan jutunk el A-ból B-be, melyet az MI befolyásolni fog. Bár az autonóm járművek még messze nem tökéletesek, egy napon mégis el fognak minket szállítani egyik helyről a másikra.
GYÁRTÁS
A gyártás már évek óta profitál a mesterséges intelligenciából. Az 1960-as és 1970-es évekre visszanyúló, mesterséges intelligenciával rendelkező robotkarok és más gyártórobotok révén az iparág jól alkalmazkodott a mesterséges intelligencia „erejéhez”. Ezek az ipari robotok jellemzően az emberek mellett dolgoznak, hogy korlátozott számú feladatot, például összeszerelést és alkatrészek precíziós egymásra illesztését végezzék el, miközben a prediktív elemző szenzorok biztosítják a berendezések zavartalan működését.
EGÉSZSÉGÜGY
Talán valószínűtlennek tűnik, de az MI az egészségügyben már most is megváltoztatta az emberek és az egészségügyi szolgáltatók közötti interakciót. A nagy adatelemzési képességeknek köszönhetően az MI segít gyorsabban és pontosabban azonosítani a betegségeket, felgyorsítja és egyszerűsíti a gyógyszerkutatást, sőt, virtuális ápolási asszisztensek segítségével még a betegeket is figyelemmel kíséri.
OKTATÁS
A mesterséges intelligencia az oktatásban minden korosztályban meg fogja változtatni az emberek tanulási módját. A gépi tanulás, a természetes nyelvi feldolgozás és az arcfelismerés segítségével segít digitalizálni a tankönyveket, kiszűrni a plágiumot és felmérni a diákok érzelmeit, hogy megállapíthassa, ki küzd nehézségekkel vagy éppen unatkozik a tanórán. A mesterséges intelligencia jelenleg és a jövőben is a diákok egyéni igényeihez igazítja majd a tanulás élményét.
MÉDIA
Az újságírás is hasznosítja a mesterséges intelligenciát, és a jövőben is profitálni is fog belőle. Erre példa az Associated Press által használt Automated Insights, mely évente több ezer kereseti riportot készít. De ahogy a generatív mesterséges intelligencia-íróeszközök, például a ChatGPT piacra léptek, egyre több kérdés merül fel az újságírásban való etikus felhasználásukkal kapcsolatban.
ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
A legtöbb ember retteg attól, hogy robothívást kap, de az MI az ügyfélszolgálatokban olyan adatvezérelt eszközöket biztosíthat az iparág számára, melyek mind az ügyfél, mind a szolgáltató számára értelmes betekintést nyújthatnak. Az ügyfélszolgálati iparágat működtető MI-eszközök chatbotok és virtuális asszisztensek formájában jelentek meg a piacon.
Az MI hatása a társadalomra
Hogyan fogja az MI megváltoztatni a munka világát? Az alsó 90 százalékot, különösen a jövedelem vagy képzettség szempontjából a világ hátrányos 50 százalékát súlyosan érinti majd a munkahelyekről való kiszorulás. Azt az egyszerű kérdést kell megfogalmaznunk előbb vagy utóbb, mennyire „rutinszerű” feladatokra épül egy-egy munkahely ma 2023-ban. És ez az, ami felfedi, hogy mennyire valószínű, hogy egy munkát felvált majd a mesterséges intelligencia vagy sem, mert a rutinfeladaton belül képes megtanulni, hogyan optimalizálja önmagát. És minél mennyiségibb, minél objektívebb feladatrészekből áll egy munka (a dolgok szétválogatása tárolókba, mosogatás, gyümölcsszedés és ügyfélszolgálati hívások fogadása stb.) derül ki, hogy ezek nagyon is ismétlődő és rutinszerű feladatok valójában. Így valószínű, hogy öt, 10 vagy 15 éven belül ezeket kiszorítja majd a mesterséges intelligencia. Az online óriás és a mesterséges intelligenciát alkalmazó Amazon raktáraiban, ahol több mint 100 000 robot dolgozik, a komissiózási és csomagolási feladatokat még mindig emberek végzik, de ez is meg fog hamarosan változni.
A mai mesterséges intelligencia két jelentős szempontból „haszontalan”: nincs kreativitása, és nem képes együttérzésre vagy szeretetre. Inkább „egy eszköz az emberi kreativitás felerősítésére”. Az ismétlődő vagy rutinfeladatokkal járó munkakörökben dolgozóknak új készségeket kell elsajátítaniuk, hogy ne maradjanak az „út szélén”. Az Amazon még pénzt is ajánl a dolgozóinak, hogy más cégeknél való munkára képezzék át már magukat. Az egyik abszolút előfeltétele annak, hogy a mesterséges intelligencia sok területen sikeres legyen, hogy óriási összegeket fektessünk bele az oktatásba, hogy az embereket átképezzük az új munkahelyekre. Az munkavállalóknak úgy kell megtanulniuk a programozást, mintha egy új nyelvet tanulnának. És ezt a lehető legkorábban kell megtenniük, mert ez lesz tényleg a jövő. Ahol, ha nem tudsz kódolni, nem tudsz programozni, akkor csak egyre nehezebb lesz. Bár sokan azok közül, akiket a technológia kiszorít a munkahelyükről, új állást találnak majd, ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Ahogyan az ipari forradalom idején, amikor a világ a mezőgazdasági gazdaságról az ipari gazdaságra váltott, (ami nagy szerepet játszott a nagy gazdasági világválság kialakulásában is), az emberek végül talpra álltak. A rövid távú hatása azonban hatalmas volt. A megszűnő munkahelyek és az újak megjelenése közötti átmenet nem feltétlenül olyan fájdalommentes, mint ahogy ma azt az emberek gondolják és sejtik.
Adatvédelmi kockázatok
Természetesen sok szó esett már arról, hogy az MI nagy mennyiségű adatra való támaszkodása már most is jelentős hatással van a magánéletünkre. Nézzük csak meg a Cambridge Analytica Facebook-ügyeit vagy az Amazon Alexa lehallgatását, melyek csak kettő az elszabadult technológia példái közül. A kritikusok szerint megfelelő szabályozás és önkorlátozás nélkül a helyzet még rosszabb lesz. 2015-ben Tim Cook, az Apple vezérigazgatója gúnyolódott a versenytársak, a Google és a Meta „kapzsi” adatbányászatán. Mindent felfalnak, amit csak megtudhatnak rólad, és megpróbálják pénzzé tenni, mondta egy 2015-ös beszédében. Később, egy Brüsszelben, Belgiumban tartott előadásán Cook kifejtette újra aggodalmát. A mesterséges intelligencia fejlesztése hatalmas személyes profilok gyűjtésével lustaság, nem pedig hatékonyság. Ahhoz, hogy az MI valóban intelligens legyen, tiszteletben kell tartania az emberi értékeket, beleértve a magánéletet is. Ha ezt elrontjuk, akkor a veszélyek mélyrehatóak lesznek.
Sokan mások is egyetértenek ezzel. A brit székhelyű Article 19 és a Privacy International emberi jogi és adatvédelmi csoportok által 2018-ban közzétett dokumentumukban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmakat inkább a mindennapi funkciói miatt tartják fenyegető veszélynek, hasonlóképpen mint amilyen kataklizmatikus váltás volt a robotok megjelenése a gyárakban. Ha felelősségteljesen alkalmazzák, a mesterséges intelligencia a társadalom hasznára válhat. Azonban, mint a legtöbb újonnan megjelenő technológia esetében, itt is fennáll a valós veszélye annak, hogy a kereskedelmi és állami felhasználás káros hatással lesz az emberi jogokra. Azt a legtöbben viszont elismerik, hogy már a nagy mennyiségű „jóindulatú” módon kivitelezett adatgyűjtéssel (például spamszűrők és ajánlómotorok segítségével) is megpróbálhatják megjósolni a jövőbeli emberi viselkedést és reakciókat. De valós veszélyt jelent az is, hogy ez már eleve negatívan befolyásolhatja a magánéletet és a diszkriminációtól való mentességhez való jogot is.
Felkészülés a mesterséges intelligenciás jövőre
Az emberi szintű mesterséges intelligencia, amit más néven mesterséges általános intelligenciának (AGI) neveznek, már régóta az írók és filmrendezők fantáziájának kedvenc „tápláléka”. De annak az esélye, hogy a közeljövőben, vagy egyáltalán megvalósuljon, elég csekély. Még mindig jelentős áttöréseknek kell megtörténniük ahhoz, hogy elérjünk bármit, ami az emberi szintű mesterséges intelligenciához hasonlít. A mesterséges intelligencia jelenleg nem képes a nyelv teljes megértésére. Ez jól mutatja az ember és az MI közötti különbséget a jelenlegi pillanatban: az emberek képesek lefordítani és megérteni a gépi nyelvet, de az MI nem képes ugyanerre az emberi nyelv esetében tökéletesen. Ha azonban elérjük azt a pontot, amikor az MI képes lesz „elsajátítani” teljesen a nyelvünket, akkor az MI-rendszerek képesek lesznek elolvasni és megérteni mindent, amit valaha írtak. Ha egyszer meglesz ez a képességük, akkor lekérdezhetnék az egész emberi tudást, és képes lenne az MI szintetizálni, integrálni és megválaszolni olyan kérdéseket, melyekre az ember még soha nem volt képes válaszolni, mert nem olvasták és nem voltak képesek összerakni és összekötni a pontokat olyan dolgok között, melyeket nem értettek és ismertek fel és a történelem során felfedezetlenek maradtak.
Ez sok problémát és fejtörést kínál nekünk, az emberi agy utánzása ugyanis rendkívül nehéz, és ez egy újabb ok az AGI egyelőre hipotetikus jövőjére. A cél mindig is az volt, hogy megpróbáljuk megalkotni azt, amit „kognitív architektúrának” nevezünk, vagyis azt, ami szerintünk egy „intelligencia rendszer” veleszületett tulajdonsága. Az egyik dolog, amit tudunk, például az, hogy az emberi agy nem csak egy homogén neuronhalmaz. Valódi struktúrája van a különböző komponensek szempontjából, melyek közül némelyik a világ dolgainak elvégzésével kapcsolatos tudást dolgozza fel. Ezt nevezik procedurális memóriának. Aztán van az általános tényeken alapuló tudás, más néven szemantikus memória, valamint a korábbi tapasztalatokkal kapcsolatos tudás (vagy személyes tények), amit epizodikus memóriának nevezünk.
Az AGI fenyegetést jelent az emberiségre?
Nem kevés vezető MI-szakember vallja (némelyikük inkább túlzóan, mint mások), hogy az úgynevezett „szingularitás” rémálom-forgatókönyve szerint a szuperintelligens gépek átveszik az uralmat, és rabszolgasorba taszítva vagy kiirtva az emberiséget végleg megváltoztatják a ma emberinek ismert létet. A néhai elméleti fizikus, Stephen Hawking híres posztulátuma szerint, ha maga a mesterséges intelligencia jobb mesterséges intelligenciát kezd már el tervezni, mint az emberi programozó gazdái, az eredmény „olyan gép(ek) lehet(nek), melyek intelligenciája jóval haladhatja meg a miénket, mint a miénk például a csigákét”. Elon Musk úgy véli és figyelmeztetett, hogy az AGI az emberiség legnagyobb egzisztenciális fenyegetése. Az erre irányuló törekvések olyanok, mintha „megidéznénk egy démont”. Még annak az aggodalmának is hangot adott, hogy barátja, a Google társalapítója, Larry Page a legjobb szándéka ellenére is véletlenül valami „gonoszat” szabadíthat rá a világra. Bár a gyilkos gépek továbbra is a fikció táplálékául szolgálhatnak, sokan úgy vélik, hogy különböző módokon előbb vagy utóbb ki fogják szorítani majd az embereket a jól belakott és ismert világukból. Vae victis!
