(Kiemelt kép: Unsplash)
Az online írás ipara gyökeresen megváltozhat. A Hoshi Shinichi-díj, egy nemzeti irodalmi díj Japánban. Minden évben emberek és gépek nyújtják be írásaikat abban a reményben, hogy a négy fordulón átjutva, megnyerik a díjat. Igen, jól olvasták, gépeket is elfogadnak szerzőként erre a versenyre. 2016 volt az első év, amikor mesterséges intelligencia által generált regényeket küldtek be. Ez volt az az év is, amikor egy mesterséges intelligencia majdnem megnyerte a versenyt. „A nap, amikor egy számítógép regényt ír”. Meglehetősen kreatív cím egy mesterséges intelligencia által írt regényhez. Az első utalás egy, az emberekre jellemző tulajdonságra: a rekurzióra. Az MI regényt írt egy regényt író MI-ról, ez már túlzottan „meta” egy mesterséges intelligenciától is. A regény átment az első fordulón, de ahogy Satoshi Hase, a díj bírája mondta: „még mindig van néhány probléma, amit le kell küzdenie ahhoz, hogy megnyerje a díjat, például a karakterleírások”. Ez még 2016-ban történt, amikor a GPT-3 nem létezett sőt, még az alapjául szolgáló technológia sem született meg. A transzformátort – a minden modern nyelvi modell mögött álló mélytanulási architektúrát – 2017-ben találták fel. Eltelt néhány év azóta, hogy „egy számítógép írt egy regényt”, és a nyelvi mesterséges intelligenciák kiforrottak. A természetes nyelvi generálás ma az MI-kutatás egyik élharcosává vált. Éppen ezért ezek a rendszerek egyre fenyegetőbbé váltak számos, a nyelvvel kapcsolatos emberi munkára nézve. Ezek közül az írás lett az egyik legveszélyeztetettebb mára.
Az MI bármiről tud írni
Az MI-szakemberek hamar rájöttek, milyen erő rejlik a transzformátor-architektúra mögött. Az NLP „Szent Gráljának” számított egy olyan típusú neurális háló, mely képes volt párhuzamosan betanítani és feldolgozni is egy szöveget. Miután néhány évig javították a transzformátorok teljesítményét, kutatók egy csoportja úgy döntött, hogy valami újat próbálnak ki. Egy modellt képeztek ki az internet adatainak nagy részével, felügyelet nélküli módon – nem kellett az összes adatot felcímkézniük, így időt és pénzt takarítottak meg. És úgy döntöttek, hogy a modellt nagy méretűvé teszik hiszen nagyon megnőtt az étvágyuk ugyanis. Ez 2020-ban történt, a modell neve OpenAI GPT-3 volt. Amint a fejlesztők elkezdtek vele játszani, rájöttek a benne rejlő potenciálra. Az OpenAI által közzétett dokumentum nem írta le eléggé a rendszer képességeit, de az emberek rájöttek, hogy képes esszéket, verseket, dalokat, vicceket és még kódot is írni. Játszott analógiákkal, filozófiával, főzési receptekkel, józan ésszel, sőt, még az élet értelmével is. Segíthet hirdetések tervezésében, e-mailek átírásában vagy szövegek megírásában. Még híres embereket is képes „megszemélyesíteni”, sőt, a történelem legjobb íróinak stílusát – és mesteri tudását – is lemásolhatja. Ez megint csak tavaly történt. Idén már nyugodtan mondhatjuk, hogy a GPT-3 képességei elavultak. Sokan lemásolták az OpenAI nyelvi modellekkel kapcsolatos megközelítését, és sokkal jobb rendszereket hoztak már létre.
A mesterséges intelligencia már elérte az emberi szintű írástudást
2020 júliusában Liam Porr, aki a „Semmi más, csak szavak” című hírlevelét szerkesztett, melyben közzétett egy cikket a a produktivitás hiányáról és ennek túldimenzionálásáról és megoldásáról. A tézis? A kreatív gondolkodás lesz mindig majd a megoldás. Egy egy jól felépített, önsegítő cikk volt, mely pontosan olyan tucatáru volt, mint a marketing blogokban található baromságok 99%-ka. Egy tipikus produktivitási titkokat ígérő kattintásvadász cikk. Csak egy maroknyi ember jött rá a benne rejlő „poénra”. Hol volt a csapda benne? Liam Porr cikkét teljes egészében a GPT-3 írta. Vicces módon a bejegyzés nem mutat semmiféle kreatív gondolkodást, mivel olyan, mintha az összes létező produktivitás 101-es lecke felemlegetése lenne. Mégis, Porr sikeresen megtévesztette a legtöbb embert, hogy azt higgyék, ez egy valódi cikk lenne. Hadd fogalmazzunk másképp. Sikeresen használta a GPT-3-at, hogy egy marketing cikket küldjön ki az az előfizetőinek. És elismerte, hogy milyen könnyű lenne egy egész hírlevelet létrehozni, mely kizárólag a GPT-3 cikkein alapulna. Elég jó a GPT-3 ahhoz, hogy gyorsan felépítsen egy emberi olvasókból álló közönséget? A válasz egyértelműen igen. És nem ez az egyetlen eset, amikor az MI által generált cikkek becsapták az emberi olvasókat. A GPT-3 tanulmányában a szerzők a rendszer fő tehetségeként említik a hírcikk-generálást: A GPT-3 által előállított cikkek felismerésének átlagos emberi pontossága alig haladta meg a véletlent, 52 százalék volt. Az esetek felében az emberi bírálók, akik tudatosan álltak a GPT-3 cikkeinek felismerése előtt, összetévesztették azokat az ember által készített cikkekkel. Mi történne, ha mesterséges intelligencia által írt cikkekkel bombáznának minket, miközben nem is vagyunk tudatában annak, hogy ez egy valós lehetőség? Ez akár most is megtörténhet. A veszély nem az, hogy a mesterséges intelligencia megtanult írni. Hanem az, hogy megtanult a jó emberi írók szintjén írni már.
Az MI-nak nem kell értenie a szavakat ahhoz, hogy jól írjon
A nyelvi modellek egyik hátránya, hogy nem értenek egyetlen szót sem, amit leírnak. A mesterséges intelligencia elsajátította a nyelv szerkezetét és formáját; a szintaxist, de a jelentéséről fogalma sincs. Számunkra a nyelv akkor tölti be a funkcióját, amikor a szavakat összekapcsoljuk a szövegkörnyezetükkel. A GPT-3 és 4 valószínűségszámítással ír meg mindent. Egyesek és nullák az egyetlen dolgok, melyekkel kölcsönhatásba lép. De itt van az előnye is. A nyelvi mesterséges intelligenciáknak nem kell érteniük a nyelvet ahhoz, hogy jól strukturált, kreatív írást hozzanak létre. A GPT-3, mely a küldő funkcióját látja el, nem akart semmit, amikor megírta Porr művét. De mi, az olvasók, értéket nyerhetünk belőle. Nehéz felfogni ezt a gondolatot, mert a szándékot öntudatlanul összekötjük az értékkel. Azzal a szándékkal írom ezt a cikket, hogy közvetítsek néhány felismerést, és remélem, hogy a lényegre térek ki, hogy Önök is kapjanak belőle valamit. A GPT-3 nem tud és akar semmit elérni a cikkével és nincs szándék az írási aktusa mögött sem, de ez nem szünteti meg a kimeneteinek belső értékét.
A mesterséges intelligencia rossz írást készíthet, de mindig lehet szerkeszteni azt. Mi emberek elgondolkodhatunk azon, amit és ahogy és amikor írunk. Kaphatunk visszajelzést az olvasástól vagy más emberektől. Megkérdezhetjük magunktól, hogy megfelelő-e a szerkezet, a stílus vagy a szóhasználat. Mi írunk. És újraírjuk mindig a szövegeket. A mesterséges intelligenciáknak nincs öntudatuk és önreflexiójuk, így az írásukban hibásak lehetnek. A cikkben használt példák e rendszerek legjobb teljesítményeit emelik ki. De az írásuk nem mindig jön ki ilyen tisztán. Ez az egyik fontos kritikája a nyelvi mesterséges intelligenciát övező hype-nak. Tudnak jól írni, ez igaz. De milyen arányban van ez az erényük a rossz írásukkal? Elakadhatnak logikai hurkokban, vagy elveszíthetik a témát, vagy egyszerűen elfelejtik magát a tézist amiről írnának, és összefüggéstelenül érvelnek néha. Ez jogos kritika, ha ezeket a mesterséges intelligenciákat arra használnánk, hogy olyan feladatokat oldjanak meg, melyeket 100%-ban jól kell elvégeznünk. De ez nem így van az írásban. Ennek oka pedig az, hogy bármikor átszerkeszthetjük ma már, amit éppen írunk. Az írás a legkönnyebben automatizálható része az írási folyamatnak. A végtermék szempontjából valahogy lényegtelen, hogy mennyire jól csinálták meg. Ezért van az, hogy a legsikeresebb íróknak mindig csak egyetlen legfontosabb tanácsa van: „Csak írj tovább!” Mert még ha elsőre rosszul is csinálod, vagy az első vázlatod szinte olvashatatlan, később mindig tudsz szerkeszteni rajta. A GPT 3 és 4-et felkérhetem, hogy írjon egy önsegítő cikket, és 10 perc alatt 10 különböző eredményt kapok. Aztán egyszerűen kivehetném a fő gondolatokat, és átírhatnám a többit, vagy akár csak a legjobb darabokat, és kicsit szerkeszteném őket. Naponta 10 cikket tudnék közzétenni annyi idő alatt, amennyi idő alatt önnek egy cikket kellene írnia.
Az írástudó mesterséges intelligenciák kora
A jó MI-írók létrehozása sok pénzbe kerül. Csak a legnagyobb technológiai cégek engedhetik meg maguknak, hogy megtervezzék, megépítsék, betanítsák és beüzemeljék ezeket a rendszereket. A GPT-3 kiképzése az OpenAI-nak becslések szerint 12 millió dollárjába került. Rájöttek, hogy változtatniuk kell az üzleti modelljükön, ha továbbra is nagy, korszerű neurális hálózatokat akarnak készíteni, ezért partnerségre léptek a Microsofttal – amely 1 milliárd dollárt fektetett a vállalatba, hogy segítsen nekik a mesterséges általános intelligencia kiépítésében. Mégis, ha egyszer már kiadták a GPT-3-at a nyilvánosság számára, a használata ehhez képest gyakorlatilag költségmentes (a felhasználó számára). Ha mindenki használhatná a mesterséges intelligenciát az íráshoz, az írás egyre kevésbé értékes készséggé válna. Lehet, hogy nem váltana ki minket az írói munkából, de a munkánk ára jelentősen csökkenne, még akkor is, ha az általunk előállított érték állandó maradna.
Az MI felváltja az írókat?
Érthető, hogy az írók fenyegetésként érezhetik a mesterséges intelligenciát, tekintettel e fejlett rendszerek egyre növekvő képességeire. Az egyik aggodalom az MI által generálható tömeges tartalomtermeléssel kapcsolatos, mely potenciálisan alacsony minőségű írásokkal telítheti a piacot, és csökkentheti az ember által írt művek értékét. Ezt a félelmet táplálja az a növekvő számú, mesterséges intelligenciával generált cikk, blogbejegyzés, sőt, egész könyvek is elárasztják a digitális világot, ami megnehezíti az emberi szerzők számára, hogy kitűnjenek a tömegből. Ahogy egyre több vállalat és szervezet fordul a mesterséges intelligencia felé a tartalomkészítésben, úgy aggódnak, hogy az emberi írók iránti kereslet csökkenni fog. Mivel az MI által generált tartalom egyre elterjedtebbé és kifinomultabbá válik, egyesek attól tartanak, hogy az emberi íróknak segítségre lesz szükségük ahhoz, hogy felvegyék a versenyt digitális társaik sebességével és hatékonyságával. Ez kevesebb lehetőséghez vezethet az írók számára, ami megnehezítheti a pályafutásuk fenntartását ezen a területen. A másik ok, amiért az írók fenyegetve érezhetik magukat a mesterséges intelligencia miatt, az a munkahelyek kiszorulásának lehetősége. Ahogy a mesterséges intelligencia rendszerek tovább tanulnak és fejlődnek, úgy fejlődhet ki bennük az emberi érzelmek, gondolkodási folyamatok és történetmesélési képességek utánzásának képessége. Ha a mesterséges intelligencia eléri ezt a fejlettségi szintet, az emberi és a gép által generált tartalom közötti határvonal elmosódhat, megkérdőjelezve az emberi kreativitás és szerzőség valós értékét. Továbbá félő, hogy a mesterséges intelligencia idővel felülmúlja az emberi kreativitást, és az írók egyedi meglátásai és perspektívái elavulttá válnak. Néhány tanulság az írástudó olvasók idegeinek a megnyugtatására.
Az MI előnyei a humán írástudók számára
Ezen aggályok ellenére fontos felismerni a mesterséges intelligencia lehetséges előnyeit az írók számára, és arra összpontosítani, hogy a mesterséges intelligencia hogyan egészítheti ki és fokozhatja az emberi kreativitást. Ahogy fejlődünk, az íróknak alkalmazkodniuk kell, és meg kell találniuk a módját annak, hogy együtt dolgozzanak az MI-val, kihasználva annak erejét a „mesterségük” fejlesztésére. Ahogyan a számítógépek és számológépek átalakították a mérnöki és matematikai tudományokat, az MI az írók számára is hatékony eszköz lehet.
Az MI mint katalizátor
A mesterséges intelligencia kreatív katalizátorként szolgálhat az írók számára, segíthet serkenteni és bővíteni a képzeletüket. Azáltal, hogy ötleteket, cselekménypontokat és akár párbeszédeket generál, az MI segíthet az íróknak abban, hogy legyőzzék a kreatív blokkokat és új irányokat fedezzenek fel munkájukban. Az írók együttműködhetnek a mesterséges intelligencia eszközeivel, hogy bonyolultabb és érdekfeszítőbb elbeszéléseket fejlesszenek ki, szimbiózisra ösztönözve ezzel a kreatív folyamatot. Továbbá az MI által generált ötletek arra inspirálhatják az írókat, hogy ne csak a „dobozban” gondolkodjanak, hanem feszegessék kreativitásuk határait, ami innovatívabb és egyedibb történetekhez vezet. Az információ túlterheltség korában az írók számára kihívást jelenthet megtalálni a saját hangjukat és kiemelkedővé tenni a munkájukat. A mesterséges intelligencia segíthet ebben a folyamatban azáltal, hogy elemzi az író stílusát, és javaslatokat tesz arra, hogyan finomíthatná és differenciálhatná a hangját. Az irodalmi stílusok és technikák széles skálájából tanulva a mesterséges intelligencia személyre szabott visszajelzést és útmutatást tud nyújtani, segítve az írókat abban, hogy csiszolják mesterségüket, és még jellegzetesebb és meggyőzőbb írói stílust alakítsanak ki.
A mesterséges intelligencia mint időmegtakarítás
A mesterséges intelligencia írás során történő alkalmazásának egyik legjelentősebb előnye, hogy időt takarít meg és növeli a termelékenységet. Az olyan feladatok automatizálásával, mint a lektorálás, a szerkesztés és a kutatás, az MI felszabadítja az írókat, hogy munkájuk kreatívabb aspektusaira koncentrálhassanak. Ahogyan a számítógépek és számológépek lehetővé teszik a mérnökök és matematikusok számára, hogy összetettebb problémákat oldjanak meg, az MI segíthet az íróknak abban, hogy hatékonyabban gazdálkodjanak az idejükkel, és mélyebben elmélyedjenek a történeteikben. Sőt, a mesterséges intelligencia hatékonysága enyhítheti az írással gyakran együtt járó nyomást és stresszt, lehetővé téve az írók számára, hogy nyugodtabb és kényelmesebb tempóban dolgozzanak. Az alantas feladatokra fordított idő csökkentésével az írók több energiát fordíthatnak kreatív tevékenységükre, és jobban megőrizhetik a munka és a magánélet egyensúlyát. Ez pedig jobb mentális jóléthez és teljesebb írói élményhez vezethet.
Az MI mint tanulási eszköz
Mivel a mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik és rengeteg adatforrásból tanul, értékes tanulási eszközként szolgálhat az írók számára. Az írók a mesterséges intelligencia által generált elemzések segítségével azonosíthatják az írásuk azon területeit, melyek fejlesztésre szorulnak, és felfedezhetnek olyan új technikákat, melyek javíthatják történetmesélési képességeiket. Azáltal, hogy betekintést nyújt a különböző írói stílusok, technikák és műfajok világába, a mesterséges intelligencia az írók számára az irodalmi hatások szélesebb körét tárhatja fel, és segítheti őket készségeik bővítésében. Azáltal, hogy a mesterséges intelligenciát tanulási eszközként használják, az írók a mesteri tudás új szintjeit tárhatják fel, és kitűnhetnek választott területükön. Emellett a mesterséges intelligencia hatékonyabb tanulást segíthet elő azáltal, hogy személyre szabott ajánlásokat és forrásokat kínál az író egyedi igényei és érdeklődési köre alapján. Ez a célzott megközelítés segíthet az íróknak abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban fejlesszék készségeiket, ami folyamatos növekedést és fejlődést eredményez a szakmájukban.
