Két vezetői csoportot lehet ma megkülönböztetni: az egyik szerint az AI teljes egészében kiválthatja a vállalata egyes osztályain a humánerőt, a másik szerint az AI használata elősegíti a munkavállalói magasabb hozzáadott értékű feladatokkal való foglalkozását. A vállalati szektorban a kommunikációs, a kiskereskedelmi, reklám-marketing és logisztikai cégek érdeklődését keltette fel legelőször a mesterséges intelligencia. A legtöbb nyilatkozat szerint egyetlen szektor sem lesz érintetlen, ám a legtöbbek szerint a gasztronómiában dolgozóknak biztosan nem kell tartaniuk tőle. De…
Mindenki fejleszt
Első körben a gyorséttermek figyelme összpontosult az AI-ra, hiszen az üzletmenetük javarészt logisztika. Az AI-t például az autós- (drive), a kiszállítási-, a házon belüli megrendelések szolgáltatásának javítására használhatják, például vendégszám előrejelzésre, vagy alapanyag megrendelés optimalizálására. A CNBC készített egy riportot azzal kapcsolatban, hogy az amerikai gyorséttermek mennyire nyitottak az AI használatára. A téma egyébként forró, ugyanis az Egyesült Államokban már a pandémia előtt is hatalmas igény volt a kis vegyeskereskedésekben, cukrászdákban és pékségekben az adatvizualizációs rendszerekre, ugyanis az élelmiszer pazarlás hatalmas társadalmi problémává vált. Az tengeren túli fogyasztási szokásokba nem fér bele, hogy a pékségek másnapi terméket értékesítsenek, vagy a cukrászdák fél napot ált süteményeket adjanak a kávé mellé. Ezért az adatvizualizációs rendszerek segítségéhez fordultak, hogy például mely napszakban milyen termékeket és persze mennyit készítsenek, hogy minimalizálják a kidobandó felesleget. Ezzel igazodnak a társadalmi elvárásokhoz és javítják a költségszerkezetüket azzal, hogy pont annyi terméket állítanak elő, amit eladnak.
Az ilyen adatvizualizációs rendszerek jól alkalmazhatóak a kisebb egységekben, de egy gyorsétterem sokkal bonyolultabb, sokkal több az alapanyag kombinációs lehetőség és egészen más pszihológia mozgatja a vendégek növekedését, vagy csökkenését, illetve elégedettségét mint egy pékségnél. A mesterséges intelligencia tanulóképessége viszont lehetővé teszi egy-egy étterem optimális működésének szabályozását.
Vannak persze problémák – derül ki a CNBC riportjából – például nyelvi akadályok. Az AI például még nem érti tökéletesen az autós megrendeléseknél az egyes dialógusokat, vagy nyelvi eltéréseket, amit egy hús-vér ember képes. Ennek ellenére a felmérések szerint a hang alapú rendeléseknél az AI a szuggesztív eladásokkal 15 százalékkal növelheti a forgalmat és 10 másodperccel gyorsíthatja a kiszolgálási időt. Több amerikai gyorséttermi lánc is tesztidőszakban van, ahogyan például a McDonald’s is. Szinte mindenki a drive szolgáltatásán kísérletezik. Nem véletlenül, ugyanis itt rendkívül nagy az élőmunka igény, abból pedig ezen a piacon meglehetősen kevés van. Az Egyesült Államokban a gyorstéttermekben megnyíló két pozícióra összesen egy jelentkező akad. Végső soron tehát az AI nem egy munkavállalótól venné el a munkalehetőséget, hanem enyhítené a munkaerő hiányát. Az AI nem csak a drive szolgáltatásoknál használható, hanem egyszerre, egyidőben a telefonos megrendeléseknél is. A helyzetéből fakadóan pedig mindezt a nap 24 órájában képes megoldani, ellentétesen a hús-vér munkavállalóval.
Tényleg kiváltja az embert
A gyorséttermek mellett a pékség láncok is beszálltak az AI versenybe, a Panera Bread például az OpenCity AI-al működik együtt a hang alapú mesterséges intelligencia tesztelésben, mint a kiszolgálás, mind pedig a back office tekintetében. Ráadásul a Miso Robotics-al közösen fejlesztett egy olyan gépet, amely a kávé minőségének, konzisztenciájának és hőmérsékletének beállításán dolgozik folyamatosan… és itt van a kutya elásva. A gasztronómiában egyes műveletekhez olyan emberi tudásra és tapasztalatra van szükség, amely egy robotban nem összpontosulhat, tekintettel arra, hogy nem érez ízeket. A kávé pedig szó szerint a legösszetettebb ízélményt produkáló élelmiszer alapanyag, annak a pörkölése, keverése, őrlése és főzése a mai tudás szerint végtelen kombinációt generál. A Panera szerint az AI használata segítségével a munkaerő több időt fordíthat az ételkészítésére és a minőség ellenérzésre és sokkal többet tudnak a vendégekkel foglalkozni.
Az itthon is ismert nevű Chipotle (mexikói ízeket hozó gyorsétteremlánc) ugyancsak a Miso Robotics-al közösen egy merészebbet húzott. Nemrég mutatta be a Chippyt, amelyet arra képeztek ki (egyelőre egy étteremben működik), hogy az elkészült csipszeket, fűszerezze és a vásárlói visszajelzések alapján a cég alapreceptjét újra gondolva tökéletesítse. E mellett a cég mesterséges intelligenciát alkalmaz, hogy szuggesztív eladásokat hajtson végre, és kamerarendszereket használ az étterem tesztkonyháján, hogy valós idejű adatokat biztosítson a szükséges termékmennyiségről az ügyfelek általános igényei alapján. Kérdés persze, hogy pontosan hogyan teszi, hiszen ezekhez arc és gesztusfelismerő rendszereket kell használnia, amely itthon, vagy az EU-ban nagyon komoly kérdéseket vetne fel.
Fine dining
Ebből kiindulva nem sok kell ahhoz, hogy az AI megjelenjen a magas hozzáadott értéket képviselő éttermek konyhájában is. Ezeknek az éttermeknek a legnagyobb kincse az a humánerő, amely képes a tapasztalatával, tudásával és készségeivel folyamatosan megújítani az étterem kínálatát és azt a legmagasabb minőségben felszolgálni, természetesen meglehetősen borsos áron. Ha viszont a mesterséges intelligencia a robotikával összekapcsolva képes lesz a konyhán használt alapanyagokat konyhakészre készíteni, képes lesz recetúrákat alkotni és képes lesz felismerni a minőségében folyton változó nyersanyagok tulajdonságához igazodva (megfelelő konyhatechnika alkalmazás, például a hőkezelés egyes fajtáira) javaslatokat tenni, akkor végső soron egy „esztergályost” is be lehet majd állítani a gázzsámolyok elé, hogy elkészítse a vendégeknek a megfelelő minőségű ételt, sőt az AI javaslatai szerint azt fel is tudja majd tálalni.
