A dinoszauruszokat bolygónk felszínéről végleg eltüntető aszteroidánál hússzor nagyobb csapódott be egymilliárd éve a naprendszer legnagyobb holdjába, a Ganymedesbe. Mindent megváltoztatott, nyomai még ma is fellelhetők. De vajon alkalmas-e életre a feltehetőleg monumentális vízkészlettel rendelkező égitest?
Elon Musk Kaliforniából Texasba költözteti a Space X-et
A multimilliárdosnak elege lett Kaliforniából, és piacvezető űrvállalatát Texasba költözteti. Egyelőre csak a menedzsmentet, és kérdés, hogy egy ekkora cég működését mennyire zavarja meg a többlakiság. A Boeing példája nem jó ómen.
Hogyan akadályozzuk meg, hogy a világűr veszélyes roncsteleppé váljon?
Földi szemmel el sem képzeljük, mekkora veszély az egyre nagyobb mennyiségű űrszemét. A legpesszimistább forgatókönyv szerint annyi lesz, hogy a világűr használhatatlanná válik. Szerencsére egyes projektek már katalogizálják az „elszabadult” objektumokat.
A NASA szerint meteor égett ki a Szabadság-szobor felett
Július tizenhetedikén meteor égett ki New York City felett. A város lakói furcsa zajt észleltek, törmelék viszont egyáltalán nem hullott a földre, mert az égitest túl kicsi volt hozzá. A NASA ekkora objektumokat nem figyel, ezért késtek a jelentéssel, és ezért nem tudta egy ideig senki, hogy mi történt.
Szupersebességgel nyomtat játéksiklót az űrbe fellőtt printer
A Nemzetközi Űrállomáson nyomtattak már tárgyakat, most viszont egy csodaprinter a világűrben száznegyven másodperc, nem egész két és fél perc alatt állított elő nagyon kúl cuccokat. A gépet erre a közegre fejlesztették, óriási potenciál rejlik benne. A jövő űrmisszióinak megkerülhetetlen tárgyi kelléke lesz.
Felrobbant orosz műhold miatt Kína megerősíti űrállomását
A Tiangong űrállomás két asztronautája sétát tett a világűrben, hogy megerősítse a létesítmény külső védelmét. Azért volt szükség rá, mert egy felrobbant orosz műhold törmeléke bárhova eljuthat, és az űrszemét nagyon komoly veszélyforrás.
A NASA vizsgálja, miért szivárog víz az űrruhából űrséta közben
Furcsa esemény történt a Nemzetközi Űrállomáson. Az egyik asztronauta szkafanderéből víz kezdett spriccelni űrséta közben, még a szemellenzőjét is alig tudta használni. Szerencsére komolyabb baj nem lett belőle, az okokat mindenesetre vizsgálják. Közben a balsorsú Starliner űrszonda bizonytalan ideig az állomáson ragadt.
Digitális ikrek segítenek tudósoknak a világ legbonyolultabb kísérleteiben
A metaverzum ugyan eddig nem váltotta be a hozzá fűzött túlzott elvárásokat, de az egyik kapcsolódó technológia él és virágzik. Digitális ikrekre egyre több területen van szükség, a legbonyolultabb űrkutatási alkalmazásoktól az európai részecskegyorsítóig, változatos „munkakörökben” megfordulnak. Pontosak, keveset lehet hibázni velük.
A NASA nem járul hozzá, hogy milliárdos űrturista fizesse a Hubble teleszkóp megjavítását
Egyelőre nem tudni, mi lesz a Hubble Űrtávcső sorsa. Egy milliárdos űrturista felajánlotta a karbantartás kifizetését, a NASA viszont nem akar kockáztatni, így kivár, és bízik benne, hogy legalább egy giroszkóp 2025-ig elműködget.
Bajok vannak a Boeing űrszondájával
A NASA 2014 óta vár arra, hogy a Boeing Starliner űrszondája embert szállítson a világűrbe. A folyamatos késést változatos okokkal magyarázzák, miközben egyre jobban belendül az űripar.
Hogyan gyűjtsünk az űrből napenergiát?
Az éghajlatváltozásra és az energiaválaszra is megoldást jelenthet a Föld körüli pályán keringő naperőművek. Az ötletet Isaac Asimov vetette fel egy 1941-es novellában, és közel száz évvel később valósulhat meg.
Élethű számítógépes modellek segítik robotok kőzetgyűjtését a Holdon
A Hold túl messze van: az ottani robotok kőzetbányászatát lehetetlen késleltetés nélkül, valósidőben a Földről vezérelni. Ha viszont elkészítjük a regolitok élethű mását, a robotok tevékenysége hitelesen és késedelem nélkül szimulálható. Az őket működtető operátorok a szimulációban készülhetnek fel a Hold-misszióra.
