Nyitókép: Martin Junius
A pulzárok főként szupernova-robbanás, valamint fehér törpe csillagokból kialakuló, erős mágneses térrel rendelkező, gyorsan forgó neutroncsillagok. Egyik legismertebb példájuk az égbolt legerősebb gammasugárzását generáló, 1968-ban felfedezett Rák-pulzár.
A természetes asztrofizikai objektumok, égitestek periodikusan jelzéseket adnak ki magukból. Az általuk kibocsátott rádióenergia-nyalábok végigsöpörnek a Földön, és az emberiség is különféle alkalmazásokhoz, például radarokhoz használ ilyen irányított periodikus jeleket. A nem-periodikus jelek hátteréből kiemelkedő jelzések egyrészt a csillagközi térre hívják fel a figyelmünket, másrészt a folyamatosan sugárzó adókénál jóval alacsonyabb az energiahasználatuk.
Intelligens algoritmus kutatja a távoli jeleket
Tevékenységüket – és a világűrt – bolygónk számos pontjáról figyelik. A periodikus (spektrális) jelek kutatásának egyik úttörője, a Cornell Egyetemen dolgozó Akshary Suresh a Tejútrendszer, azaz a galaxisunk középpontjából elinduló jeleket vizsgálva, igyekszik ismétlődő mintázatokat kimutatni közöttük. Az eredmények rengeteget segíthetnek a földönkívüli életformák kutatásában is (SETI).
Egy esetleges pulzár (Kép: Picryl)
Suresh és kutatótársai speciális algoritmuson alapító nyílt forráskódú szoftvert fejlesztettek. Az úgynevezett „gyors hajtogatás algoritmus” (fast folding algorithm, FFA) hatékony keresési módszer rövid impulzusok – pulzálások – periodikus sorozataihoz. Számszerűsítve: másfélmillió feletti periodikus jelzéses idősorozatot alig félórába tömörít.
A Cornell Egyetem szorosan együttműködik az alienek kutatásában legismertebb szervezettel, a SETI Intézettel. Ezzel a közös projektjükkel, a Tejútrendszer központjára történő összpontosítással jócskán nő az esély földönkívüli technológiák észlelésére, jelenlétük biztosítására – már amennyiben léteznek.
Földönkívüli civilizációk nyomában
Azért választották a galaxisnak ezt a részét, mert ott köztudottan nagy a csillag- és a potenciálisan lakható égitest-, exobolygó-koncentráció. Ideális hely „idegeneknek” (földönkívülieknek), hogy a galaxis többi részével kommunikációt teremtő eszközt, valamilyen jeladót helyezzenek el.
A galaxis központja (Kép: Flickr)
Az algoritmust ismert pulzárokon tesztelték, és a várt eredményeket érték el. Utána a galaxis központjáról készült szkeneket, nagyobb adatsort kezdett vizsgálni. A széles rádiófrekvenciás tartományban jeleket kibocsátó pulzárokkal ellentétben, ezúttal szűkebb tartományban kerestek ismétlődő jeleket. Ezek egy átlagos FM rádióállomás sávszélességének kevesebb mint az egytizedét fedik le.
A viszonylag szűk sávszélesség és a periodikus mintázatok kombinációja intelligens civilizációk szándékos technológiai tevékenységére utalhatnak. A rengeteg adat és Suresh szoftvere új módszert kínál a szénakazalban rejtőző tű megtalálására – állítják a kutatók. Kiemelték, hogy a SETI eddig elsősorban a folyamatos jeleket kutatta, és ez az első átfogó kísérlet, amely célzottabban, mélyrehatóbban keresi azokat.
