A mai hiper-kapcsolatos, mindig aktív, azonnali hozzáféréssel rendelkező társadalomban nem ésszerűtlen azt gondolni, hogy a fenomenális technológiai változások idejét éljük. Bizonyos értelemben így is van. A technológiáknak köszönhető társadalmi változások azonban gyakrabban lassabbak, mint gondolnánk. És mindez azzal kezdődik, hogy hogyan is ismerjük meg valójában a minket éltető új technológiákat.
Fognak egyszer a gépek emberi nyelven beszélni?
Ahogy az emberek a beszélgető mesterséges intelligencia rendszerekkel interakcióba lépnek az egyértelmű kommunikáció kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük. Tágabb értelemben milyen nyelvet használjunk a vezérlőrendszer és a gépekkel folytatott beszélgetések során? Érdemes megvizsgálni az emberek és a mesterséges intelligenciák közötti mély, értelmes kommunikáció felé vezető út jelenlegi állását.
Proveniencia, avagy a digitális hitelesség kérdése az MI térhódítása mellett
Ahogy a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt tartalom elárasztja digitális világunkat, a valódi és a mesterséges közötti határvonal elmosódik, ami aggodalmakat vet fel a hitelességgel, a bizalommal és az információk integritásával kapcsolatban.
Ipar 5.0: az emberi tőke felszabadítása
Az Ipar 5.0 megjelenése soha nem látott lehetőségeket és kihívásokat egyaránt jelent a vállalatok számára. Ahogy a világ a dolgok internetéről (IoT) a viselkedések internetére (IoB) vált át, a vállalkozásoknak meg kell fordulniuk és alkalmazkodniuk kell ehhez a szép új korszakhoz. Bár az Ipar 4.0 lefektette az adatvezérelt gyártás és működés alapjait, az Ipar 5.0 továbbviszi azt az ember és a gépek közötti együttműködés hangsúlyozásával.
Kvantumalapú számítástechnika az MI árnyékában
A nyilvánosságban a kvantuminformatikáról és az AGI-ről alkotott képünket a hozzáférhető kutatások, a médianarratívák és az alakítja, amit a technológiai vállalatok nyilvánosságra hoznak.
Túlságosan rászorul(t)unk a technológiára?
Az, hogy az emberiség túlzottan rászorul-e vagy sem a technológiára kínzó kérdés. Érdemes ezért egy kicsit mélyebben megvizsgálni ezt a problémát. A válasz, ahogy az várható, bonyolultnak fog tűnni. És árnyaltabb mint gondolnánk. Egy olyan időszakban, amikor úgy látszik, olyan világban élünk, ahol a válaszoknak mindig binárisoknak kell lennie, amikor a polarizáció tűnik a normának, és amikor a technológiák áradata érkezik társadalmainkba, nem lehetséges egyetlen és kielégítő választ adni már.
A katasztrofális felejtés misztériuma
A memória létünk és identitásunk szempontjából alapvető fontosságú. A tanulás célja, hogy az agyban tárolt ismeretek szükség esetén gyorsan vagy intuitív módon előhívhatók legyenek. Ez mindenre vonatkozik, amit a mindennapi életben teszünk: készségekre, szokásokra, érvelésre, társadalmi interakciókra és döntéshozatalra is. Bár születésünktől fogva folyamatosan tanulunk, azt kívánjuk, bárcsak gyorsabban tanulnánk és többre emlékeznénk.
A CIO dilemmája: a kontroll délibábja a digitális transzformáció közepén
Ahogy egyre több vállalat alkalmazza a generatív mesterséges intelligenciát, különleges óvintézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy folyamatosan megelőzzék, felderítsék, mérsékeljék és reagáljanak a kockázatokra. Az üzleti vezetők kettős kihívással néznek szembe: a generatív MI előnyeinek kihasználása, ugyanakkor a károk megelőzése.
A mesterséges intelligencia ünnepe és a közelítő Technológiai Tél
Az új év új fogadalmakat és célokat jelent, valamint új technológiákat az idei CES kiállításon. A világ legnagyobb fogyasztói technológiai kiállítása platformként szolgál a különböző méretű technológiai cégek számára, hogy bemutassák kész termékeiket, prototípusaikat és ötleteiket. Idén szinte minden a mesterséges intelligenciáról szólt ugyan, de azért meg lehetett találni az év főbb és valós ICT-piaci trendjeit is.
Intelligenssé tehetjük-e a számítógépeket?
Míg a mesterséges intelligencia rendszerek kiválóan elemzik az adatmintákat és meglátásokat generálnak, gyakran alulmaradnak, amikor az emberi kreativitás határtalan birodalmáról van szó. Az a képességünk, hogy a dobozon kívül gondolkodunk, elképzelhetetlent képzelünk el, és látszólag egymástól független ötleteket kapcsolunk össze, úttörő innovációkat eredményez.
A média digitális metamorfózisa
A 2008-as pénzügyi válság megsemmisítő csapást mért az intézményekre és a megélhetésre. Az utórezgések visszhangoztak a médiatérben, felgyorsítva a nyomtatott sajtó hanyatlását, és elősegítve a digitális átállást. Miközben a hagyományos médiumok igyekeztek alkalmazkodni, új szereplők és platformok előtt nyílt meg a tér.
Az MI mint csúcsragadozó
Olyan világban élünk, ahol a technológia gyorsabban fejlődik, mint a Z-generáció zenei ízlése, és egyetlen szakma sem állja meg a helyét. Felejtsük el a régi szép időket, amikor stabil állást találtunk és végigballagtunk karrierünk rögös útjain. A mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek közös tulajdonsága az emberekkel: az adatfelvétel képessége; a környezetükben lévő adatokhoz való alkalmazkodás és az azokra való reagálás képessége.