Képek: Flickr, Futurity
A digitális dezinformáció hosszú évek óta befolyásolja a közéletet, manipulálja az állampolgárokat, megváltoztatja a választások menetét, mint például 2016-ban az USA-ban, vagy a szintén 2016-os Brexit-szavazáson. Azóta nem javult, sőt, csak súlyosbodott a helyzet.
A generatív mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődésével újabb hatékony eszköz került a propagandagépezetek kezébe. A félretájékoztatás jelentős részét politikai hirdetések formájában kapjuk meg.
Keresőjével, a YouTube-bal és a web egészével, a Google óriási mennyiségű reklámot juttat el a felhasználóknak. A nagyvállalat most új szabályokkal igyekszik visszaszorítani a dezinformáció-áradatot.
Amikor jönnek a választások, akkor indul be igazán az átverés-sorozat
India, Dél-Afrika és az Egyesült Államok hamarosan választási kampányba kezd. 2023 novemberétől a Google egyes országokban (Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Európai Unió, India, Izrael, Tajvan, Új-Zéland) megköveteli a politikai hirdetések, valós személyek és események fikciós ábrázolásának egyértelműsítését. A cég külön nem említi a félrevezető hirdetések gyártását automatizáló generatív MI-t.
Ezekben az országokban csak hosszadalmas ellenőrzési folyamaton átesett hirdetőktől fogadnak el hirdetéseket. Az új szabályok értelmében a valós emberekről vagy eseményekről szóló „nem autentikus” képek, mozgóképek, hanganyagok hitelesített hirdetőinek úgy kell nyilatkozniuk, hogy a felhasználók lássák is.
Joe Biden, 2026
Nyilatkozatot kell közzé tenniük, ha egy hirdetésben egy személy olyat mond vagy tesz, amit nem mondott, nem tett. Akkor is kötelező a nyilatkozat, ha a hirdetés ugyan valós eseményeket mutat be, de az anyagba betettek meg nem történt jeleneteket is. A hirdetés anyagi forrását szintén meg kell jelölniük.
Bizonyos MI által generált politikai üzenetek a Google szigorításával ellenkező hatást érhetnek el. Ron DeSantis, Donald Trump egyik republikánus riválisa friss hirdetésében az MI a volt elnökéhez hasonló hangot hozott létre, és akár működhet is. Indiában szintén igyekeznek befolyásolni a szavazókat. Az egyik jelölt például több nyelven beszélt, pedig nyilván nem ő volt, hanem egy jól betanított modell.
A kínai internetet árgus szemekkel figyelő szervezet új szabályokat januárban fogalmazott meg: a generált médiumot egyértelműen fel kell címkézni, hogy a közönséget még véletlenül se vezesse félre.
De mi van akkor, ha a hirdetés nem valós eseményekről szól, és mégis manipulál? A Republikánus Párt tavaszi videójában az esetleges Biden-újjáválasztás következményeként súlyos gazdasági, társadalmi, háborús stb. válságba kerül az USA – minden fikció, mégis hat, pedig a legelején néhány másodpercig a bal csücsökben, kicsinyítve látjuk, hogy MI az alkotó, az események pedig fiktívek.
