2024 a választások éve, a földkerekség tíz legnépesebb országából nyolcban (Banglades, Brazília, Egyesült Államok, India, Indonézia, Mexikó, Oroszország, Pakisztán), valamint az Európai Unióban járulnak vagy járultak már a szavazóurnákhoz az állampolgárok, és döntenek államfőről, parlamentről, önkormányzatról.
A szavazásra jogosultak feléről, a világ lakosságának közel egyharmadáról, több mint kétmilliárd személyről van szó.
A jobboldali-libertariánus Javier Milei győzelmével végződő 2023-as argentin és – kevésbé látványosan – más választások már előrevetítették, mi várható: Argentínában került sor először a mesterséges intelligencia (MI) által masszívan befolyásolt, de legalábbis meghatározott politikai kampányra és szavazásra. A technológia korábban is jelen volt, például a Cambridge Analytica (és a közösségi hálózatok) nélkül talán nem történt volna meg a Brexit, és Donald Trump sem lett volna az Egyesült Államok elnöke.
Az MI azonban a generatív modellekkel jutott el a tömeges, mindennapos használat szintjére, és politikai értelemben 2023-ban szembesültünk a legkirívóbban a jelenséggel: a mesterséges intelligencia széleskörű, mindenre kiterjedő, skrupulusok nélküli alkalmazásával. Argentína volt a vízválasztó.
A Cambridge Analytica tündöklésének éveiben csak államilag szponzorált hackerek, rosszfiúk tudtak visszaélni a high-tech adta lehetőségekkel, jelenleg viszont kisebb szereplők is belepiszkíthatnak velük politikai folyamatokba. Persze ettől még az államok is aktívak, például a tajvani választásokat eufemisztikusan „államilag támogatottnak” nevezett, a Kínai Népköztársasághoz közelebb álló Kuomintang-jelöltet favorizáló csoportok próbálták (sikertelenül) befolyásolni.
Az április és június között, több fordulóban zajló indiai választások előtt a Bollywoodnak MI-vel filmjeleneteket, televízióknak reklámokat készítő Divyendra Singh Jadoun, az „indiai mélyhamisító” elmondta: többszáz politikus kereste meg, hogy „szépítse meg” őket, vagy etikátlan dolgokat (valótlan hanganyagot riválisokról stb.) is kért tőle. Utóbbiakra negatív választ adott.
A választó manipulálása
Az MI-vel készült politikai hirdetések, az egyre jobb minőségű, ma már megtévesztően realista kamutartalmak (például a többek között politikusokat általuk nem megélt szituációkban mutató, szájukba soha nem mondott szövegeket adó mélyhamisítványok, deepfakes) tökéletes eszközök a nyilvánosság félrevezetésére, elhitetni a szavazókkal XY közéleti szereplő fiktív véleményét súlyos társadalmi, gazdasági problémákról. Maia Saidu, Moldova nyugatbarát elnöke például lemondásáról beszélt, és Putyin-párti jelölt támogatására buzdított egy kamuanyagban.
Ha ezeket a tartalmakat nem ellenőrzik, az MI szándékosan dezinformatív, csalárd használata sérti a választók megalapozott döntéshozásra vonatkozó alapjogát.
A választók jelöltekről alkotott véleményének befolyásolása mellett, a technológiával, a részvétel visszaszorítását szolgáló dezinformáció terjesztésével a választások lebonyolítása is manipulálható. Negatív figurák – egyes politikai szervezetek megbízásából vagy szórakozásból – meggyőzően hamis üzeneteket generálhatnak MI-vel arról is, hogy hol és mikor szavazhatunk. A 2024-es New Hampshire állambeli demokrata előválasztást megelőzően generált robothívás utánozta Joe Biden hangját, sugalmazva, hogy az arra jogosultak ne vegyenek részt benne, szavazatukat „őrizzék meg” a novemberire. Mit gondolhatott az átlag demokrata szavazó? Logikusan arra a következtetésre juthatott, hogy Biden tényleg felvette az üzenetet, ő meg teljesíti a kérést.
Fantáziánkat nem kell elereszteni a kamuüzenetekről. Képzeljük el, hogy hitelesnek tűnő hangok a polgárokat eltántorítják a szavazástól, hamis híreket terjesztenek nemlétező sürgősségi helyzetekről: tűz ütött ki a környéken, megtámadták a választás helyszínét stb. A technológia dezinformációs célú használata az egyébként is több korláttal szembenéző kisebbségek esetében még súlyosabb következményekkel járhat. (Dezinformáció és félretájékoztatás annyiban különböznek, hogy előbbinél szándékosan hozzák létre és terjesztik a hamis információt, utóbbinál viszont nem manipulatív céllal, hanem félreértésből juttatnak el nem valós tartalmakat széles nyilvánossághoz.)
A választási folyamat manipulálása
A generatív mesterséges intelligencia a választási adminisztráció legitimitásának aláásására, az eredménnyel kapcsolatos megalapozatlan kételyek drasztikus felerősítésére szintén bevethető. A technológiával könnyen készíthetők szavazatok meghamisítását ábrázoló kamuképek, gyárthatók kamubizonyítékok például szavazatok megsemmisítéséről.
Nemcsak a választási eredmény hitelességébe vetett bizalom csorbul, hanem felhívás is az adminisztrátorok elleni erőszakra.
Az elmúlt években az egyik párthoz sem tartozó, a demokratikus folyamat zökkenőmentességét és igazságosságát biztosítani igyekvő független választási dolgozók példátlanfenyegetésekkel, zaklatásokkal szembesültek. Az MI tovább ronthat helyzetükön.
Az összes szavazat leadását követően is fabrikálható hanganyag az eredmények meghamisítását állító jelöltről. Más dezinformációk szintén generálhatók, és ezek hatására a sikertelen kampány támogatói tömegesen megzavarhatják a szavazatszámlálást, hitelesítési eljárásokat. Gondoljunk csak a 2020-as amerikai elnökválasztás utáni helyzetre, amikor a generatív MI csak a fejlesztőlaborokban „ébredezett.” A még közelebbi múltban pedig a kamumédia az argentin és a szlovák választásokat befolyásolta.
„Idén több, kifinomultabb és tetszetősebb a politikai mélyhamisítvány mint tavaly”
– állapította meg Hany Farid, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatója. A manipuláció kockázata, szavazatok megsemmisítése, hamis infók terjesztése mind megelőzte az MI-kort, a nehézségek nélkül hozzáférhető, bárki számára elérhető új technológia viszont sokkal könnyebbé tette a kivitelezést.
Hogyan védekezzünk?
Hatékony válaszlépésekre lenne szükség, csakhogy a szabályozás (bejáratottabb technikáknál is) régóta képtelen követni a fejlesztések tempóját, az amerikai-kínai chipháború fényében – de egyébként is – teljesen abszurd nemzeti és nemzetközi moratóriumokkal a kutatásokat vetnék vissza, és nem utolsósorban komoly versenyelőnyhöz juttatnák az azokat alá nem író szervezeteket, országokat.
Döntéshozói oldalon nincs gyors és hatékony válasz technológiai kihívásokra.
Ne legyenek illúzióink: a jövőben még kevésbé lesznek. Ráadásul mint mindig, olyan infokom területről van szó, amelynek nagyságrendekkel több a haszna, mint a kára. A megoldások zöme túl is mutat a szimpla szabályozáson, mert jóval többről van szó. Sok állam, nemzetközi szervezet igyekszik lépni, vagy lépett is már: javaslatokat fogadtak el az MI által készített anyagok megjelöléséről, így tájékoztatva a szavazókat a generált tartalmakról, de például az EU vonatkozó törvénye csak a júniusi választások után lép hatályba.
Születtek a mélyhamisítványokat tiltó törvények is. Az Egyesült Államokban szövetségi szinten, mind a két nagy párt által elfogadott törvényt vezettek be: MI-vel készített megtévesztő anyagokat tilos választások befolyásolása vagy adománygyűjtés érdekében terjeszteni. Egyes döntéshozók a választásokon túlra is tekintenek, New Hampshire-ben az ominózus Biden-eset következményeként, betiltottak egyes (MI által generált hangú) robothívásokat.
Húsz nagyvállalat, köztük a Google, a Meta, az OpenAI, a TikTok és az X (volt Twitter) a mélyhamisítványok és más manipulatív tartalmak felderítésére, nyomon követésére és az ellenük folytatott küzdelemre, konkrét lépésekre tett ígéretet. A javaslatok persze nem jelentenek működő védelmet, sok nagyon távol van még az alkalmazástól.
A legcélravezetőbb persze az alapoknál, az oktatással kezdeni, a nyilvánosság csak úgy tudja majd kezelni a közvéleményt befolyásoló, politikai döntéseket manipuláló mesterségesintelligencia-médiát.
(Képek: MSNBC, Rawpixel, MIT, UC Berkeley)