(Kiemelt kép: Unsplash+)
Számos tudós, elemző és más megfigyelő szerint az innovációval szembeni ellenállás az autoriter rendszerek Achilles-sarka. Az ilyen kormányok nem tudnak lépést tartani az ellenfeleiket segítő technológiai változásokkal; a jogok elfojtásával gátolhatják az innovatív gazdasági tevékenységet és gyengíthetik az ország hosszú távú állapotát. Egy új tanulmány azonban (AI-tocracy (Martin Beraja, Andrew Kao, David Y Yang, Noam Yuchtman)) egészen mást sugall. A kutatás szerint Kínában a kormány egyre nagyobb mértékben alkalmazza a mesterséges intelligencia alapú arcfelismerő technológiát az ellenvélemény elfojtására; sikeresen korlátozta a tiltakozást; és eközben ösztönözte a jobb mesterséges intelligencia alapú arcfelismerő eszközök és más szoftverek fejlesztését. Kína azon régióiban, ahol nagyobb a zavargások száma, a helyi kormányzati egységek, például az önkormányzati rendőrségek nagyobb arányban szereznek be arcfelismerő mesterséges intelligenciát. Ebből az következik, hogy az MI-innováció bebetonozza a rezsimet, és ez a politikai ellenőrzés érdekében a mesterséges intelligenciába való befektetések további határinnovációit ösztönözi. A tudósok ezt az állapotot „MI-tokráciának” nevezik, leírva azt az összefüggő ciklust, melyben a mesterséges intelligencia által vezérelt technológia fokozott alkalmazása elfojtja az ellenvéleményeket ugyan, de közben az ország innovációs kapacitását is növeli.
Peking sikeresen felzárkózott az MI versenyben, ami sokak szerint Kína kereskedelmi ambícióit, magabiztos nemzetbiztonsági törekvéseit és elnyomó belbiztonsági apparátusát fogja támogatni. Ennek eredményeképpen a mesterséges intelligencia ma már az USA és Kína közötti stratégiai verseny egyik fő aggálya. Ez a verseny már a mesterséges intelligencia fejlődési pályájának és jelentőségének megértéséhez használt központi probléma is lehet. Bár az MI fejlesztése kiterjedt globális együttműködéssel jár, sokan úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia hatása olyan hatalmas, hogy a fejlesztésében és alkalmazásában „vezető” országok geopolitikai előnyre tehetnek szert. A legtöbb mérőszám alapján az Egyesült Államok és Kína az MI két vezető országa, számos kutatóintézet és vállalat működik az élvonalban az alkalmazott MI és a fejlett kutatás-fejlesztés (K+F) különböző területein. Bár számos nemzetközi és hazai tényező alakítja a mesterséges intelligencia kínai fejlődési pályáját, de mégis Kínában az állam és a magánszektor közötti kapcsolat lehet az, ami fontos szerepet fog játszani az innováció előmozdításában.
A mesterséges intelligencia felemelkedése
A kínai vállalatok gyorsan fejlődtek a mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztése és kereskedelmi alkalmazása terén. Ennek egyik oka a vállalkozói réteg fokozatos növekedése, mely az elmúlt két évtizedben Kína nagy technológiai platformjainak fejlődését hajtotta, valamint nem szabad elfeledkezi a rendkívül dinamikus és versenyképes üzleti környezetről sem. A vállalati beruházások és partnerségek, valamint a transznacionális tudományos kutatások révén megvalósuló nemzetközi együttműködés szintén központi szerepet játszik ebben a trendben. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia kínai alkalmazásait ösztönző vállalatok mind a beruházások, mind a kutatás-fejlesztés célzott állami támogatásában részesültek. A kínai kormány gyakran irreálisan ambiciózus célokat tűz ki, de megközelítése hatékony lehet abban, hogy hatalmas erőforrásokat mozgósítson a célzott iparágak számára. A kínai MI-cégek részben azért váltak innovatívabbá, mert a kínai politikai környezet elősegítette a mozgékony kereskedelmi ökoszisztéma kialakulását. Ráadásul Kína népességének mérete és a kiterjedt felügyelet együttesen azt jelenti, hogy a kínai vállalatok potenciálisan hatalmas mennyiségű, a kormányzati szervek által (többek között a térfigyelő kamerák és az intelligens városi rendszerek révén) gyűjtött adatot használhatnak fel, amikor közbeszerzési szerződéseket nyernek. A nagy adathalmazok fontos inputok a növekedés és az innováció ösztönzéséhez a mesterséges intelligencia területén, és a kínai technológiai vállalatok a mobil- és online szolgáltatások mindenütt jelen lévő elterjedtségének köszönhetően jelentős mélységű, az egyének viselkedésének széles skáláját lefedő adatokhoz jutottak. Bár a közelmúltban a néhány vezető kínai internetes vállalatot érintő szabályozási szigorítás bizonyos területeken visszafogta a magánszektor növekedését, a kínai kormány továbbra is határozottan elkötelezett a mesterséges intelligencia technológia fejlesztésének és széles körű alkalmazásának előtérbe helyezése mellett.
Az amerikai metódus
Az Egyesült Államok és Kína politikai-gazdasági különbségei miatt a mesterséges intelligencia eltérő módon fejlődik. Az USA hagyományosan mágnesként vonzza a nemzetközi tehetségeket, és világszínvonalú kutatóintézetekkel rendelkezik. Ez a viszonylag nyitott rendszer általában előnyös volt a mesterséges intelligencia területén, és hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet töltsön be az MI általános kutatás-fejlesztésében. Míg a kínai mesterséges intelligencia ágazat növekedése több évre nyúlik vissza, az Egyesült Államokban nagyrészt észrevétlen maradt, mivel sokan elvetették Kína innovációs kapacitását. Kínában azonban a kormányzat minden szintje elkötelezte magát az MI elfogadása és bevezetése mellett annak a 2017-ben kitűzött célnak a részeként, hogy Kína 2030-ra a világ vezető MI-központjává váljon. A benyújtott szabadalmak (bár a megadott szabadalmak száma nem) és a megjelent folyóiratcikkek száma tekintetében Kína ma már messze megelőzi az Egyesült Államokat. Rengeteg versenyképes MI-vállalat működik, melyeket növekvő magán- és állami beruházások támogatnak. A Georgetown Center for Science and Emerging Technology (CSET) becslése szerint a kínai kormány már 2018-ban legalább 2 milliárd dollárt költött az MI-kutatás támogatására. Az Egyesült Államok és Kína között nincs közvetlen összehasonlítás az MI K+F-kiadások tekintetében, de összehasonlításképpen 2018-ban az amerikai kormányzat nem védelmi célú MI K+F-je mintegy 560 millió dollárra becsülhető. Az USA mesterséges intelligenciára irányuló magánberuházásai azonban messze meghaladják a világ többi részét, és 2021-ben háromszor akkorák voltak, mint Kínáé.
A kínai kihívás felismerése
Míg a Trump-kormányzat kezdetén Washingtonban nem a kínai MI-kapacitás volt a fő beszédtéma, 2018-ra jelentősen megnőttek az aggodalmak amiatt, hogy az amerikai MI-kutatás és -beépítés lemaradásban van. Még abban az évben létrehozták a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Nemzetbiztonsági Bizottságot (NSCAI), melynek elnöke a Google korábbi vezérigazgatója, Eric Schmidt volt, míg a Fehér Ház 2019 elején hivatalos MI-stratégiát indított. 2021-re, amikor az NSCAI kiadta zárójelentését, a nem védelmi célú mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztésre fordított szövetségi kiadások 2018-hoz képest csaknem megháromszorozódtak, 1,53 milliárd dollárra. Az állami és magánforrásokból származó beruházások csak tovább nőttek, és a mesterséges intelligencia az Egyesült Államok és a világ politikai döntéshozóinak egyik legfontosabb kérdésévé vált. A Kínával folytatott technológiai verseny, többek között az MI és a félvezetők terén, melyeket az MI-algoritmusok felhőben történő betanítására és az élen történő futtatására használnak, átformálja az amerikai kormányzat hagyományos innovációs megközelítésének egyes aspektusait. Ez azt is eredményezi, hogy a kormányzat közvetlenebb figyelmet fordít az ellátási lánc rugalmasságára, az adatvédelemre és a stratégiai iparágakra. Ilyen például a CHIPS-törvény és a Nemzeti Tudományos Alapítvány igazgatóságának létrehozása, melyről jelenleg is folyik a vita a kongresszusban, és mely (amennyiben sikerül megállapodásra jutni) bekerülhet a kétpárti innovációs törvény végleges változatába. A mesterséges intelligencia növelheti a kínai vállalatok termelékenységét és versenyképességét. Ugyanakkor nemzetbiztonsági kockázatokat is hordozhat az Egyesült Államok és partnerei számára, mivel Kína hadserege bővíti mesterséges intelligencia képességeit. De ahogy az Egyesült Államok választ dolgoz ki a Kínával a mesterséges intelligencia vezető szerepéért folytatott versenyben, tudatában kell lennie a saját gazdaságára, nemzetbiztonságára és kormányzására gyakorolt hatásokkal.
Mit jelent az MI az emberi jogok szempontjából?
A mesterséges intelligenciát hasznosító bizonyos típusú alkalmazások elfogadásának következményei még messze nem tisztázottak, különösen a polgári és emberi jogok tekintetében. A biztonsági kamerák és drónok használata például, melyekhez MI-algoritmusokat hasznosító arc- vagy tárgyfelismerő rendszerek is társulhatnak, az elmúlt 20 évben világszerte megnőtt. Világszerte a kormányok és a társadalmak még mindig küzdenek a megfelelő egyensúly megtalálásával a polgárok magánélethez való jogának védelme és az innováció elfojtásának elkerülése között egy-egy feltörekvő ágazatban. Csak az Egyesült Államokban 2015 és 2018 között 50 százalékkal nőtt a térfigyelő kamerák száma, és már 2021-re becslések szerint 85 millió ilyen eszközt telepítettek az országban. Az Egyesült Államok-szerte telepített kamerák közül sok magánjellegű, és nem mindegyikben lehet arc- vagy tárgyfelismerés, hanem inkább csak élő közvetítést vagy élő videófelvételt használnak. Az elmúlt néhány évben az arcfelismerő rendszerek speciális alkalmazásokban, például a bűnüldözésben való alkalmazása egyre jobban a figyelem középpontjába került. Kínában az elmúlt években a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok is felerősödtek. A tavaly elfogadott két fontos törvény, köztük a személyes adatok védelméről szóló törvény és az adatbiztonsági törvény azt jelenti, hogy Kína papíron a világ egyik legerősebb adatkezelési rendszerével rendelkezik. A kínai közbiztonsági szervezetek azonban még a fejlett, mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiai rendszerek megjelenése előtt is meglehetősen ügyesek voltak a bűncselekményekkel gyanúsítottak és a rezsimről másként gondolkodók nyomon követésében és megfigyelésében. Az arcfelismerő rendszereket ma már a közbiztonsági apparátus megfigyelési képességeinek fokozására használják. Erős bizonyítékok vannak például arra, hogy egyes arcfelismerő rendszereket kifejezetten a Hszincsiang tartomány ujgur származású polgárainak célba vételére használnak. Ez azt eredményezte, hogy az Egyesült Államok szankciókkal sújtott több olyan kínai vállalatot, melyek arcfelismerő technológiát fejlesztettek ki, és a technológiát és bizonyos szolgáltatásokat nyújtottak a közbiztonsági szerveknek. Ennek eredményeképpen több vezető kínai mesterséges intelligenciával foglalkozó cég felkerült a Kereskedelmi Minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatalának Entity Listájára.
A kínai mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek vezető szerepet töltenek be az innováció egyes területein
A mesterséges intelligencia versenyében az országok teljesítményének mérése során az egyik állandó kihívás a megfelelő mérőszámok meghatározása. Az egyik megközelítés az olyan kimenetek elemzése, mint a szabadalmak és a vonatkozó publikációk száma és minősége, vagy ami még fontosabb, az algoritmusok versenyeken vagy benchmarkokban nyújtott teljesítménye. A kihívást az jelenti, hogy az eredmények módszertanonként eltérőek lehetnek, és függhetnek a vizsgált mesterséges intelligencia típusától. Például a kínai székhelyű vállalatok és kutatók szabadalmai és publikációi mennyiségben megelőzik az amerikai székhelyű társaikét, de gyakran gyengébb minőségűek. Az egyes részterületeken is vannak különbségek: például a 2020-as és 2021-es felmérések, melyeken különböző algoritmusokat hasonlítanak össze annak vizsgálatával, hogy azok milyen gyorsan és pontosan képesek feladatokat végrehajtani, azt mutatják, hogy a kínai vállalatok különösen jól teljesítenek az arcfelismerő technológiákban. Más területeken, például a nyelvi területeken azonban a kínai algoritmusok kevésbé szerepelnek jobban. Hasonlóképpen, a szakértői interjúk arra utalnak, hogy az alapkutatás terén Kína általában nem előzte meg még az Egyesült Államokat.
A kínai vállalatokról gyakran úgy gondolják, hogy valódi előnnyel rendelkeznek, köszönhetően annak, hogy az ország nagyszámú lakossága széles körben használja a technológiai platformokat. Például 2017-ben a kínai felhasználók 50-szer gyakrabban fizettek okostelefonokkal árukért, mint az amerikaiak, és az ételkiszállítás volumene 10-szer nagyobb volt, mint az Egyesült Államokban. Ráadásul a mindenütt jelenlévő közfelügyelet is kiterjedt adatmennyiséget hoz létre. Érdemes azonban gyanúperrel kezelni ezeket a tényeket. Például a vezető amerikai technológiai cégek, mint az Alphabet és a Meta óriási mennyiségű adatot gyűjtenek világszerte a termékeiken keresztül. Míg az olyan cégek, mint a Bytedance és az Alibaba bővítik globális felhasználói bázisukat, földrajzi hatókörük továbbra is kevésbé kiterjedt. Az adatok minősége, beleértve azok pontosságát is, valamint a demográfiai sokféleség és az összegyűjtött adatok fajtája is számít. Még nem egyértelmű például, hogy a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó nagy adathalmazokhoz való hozzáférés mindig hasznos a biotechnológiai alkalmazások számára, bár ez változhat. Yuchtman és Yang professzorok a kormányzati közbeszerzési szerződések hatalmas adathalmazára támaszkodva megerősítik, hogy az adatokhoz való hozzáférés valóban valódi előnyt jelent az MI teljesítménye és a gépi tanulás terén, legalábbis az arcfelismerés esetében. A kínai felügyeleti állam és az MI-ipar közötti kapcsolat elemzéséből kiderül, hogy (legalábbis ezen a területen) a vállalatok kereskedelmi előnyre tehetnek szert a kormányzati közbiztonsági közbeszerzési szerződések révén szerzett adatok felhasználásával. A kínai felügyeleti MI-iparág bővül, mind a biztonsági kamerák, mind az arcfelismerő szoftverek értékesítése gyorsan növekszik. Ez párhuzamba állítható a megfigyelési technológia alkalmazásának globális elterjedésével, valamint azzal, hogy Kínában egyre szélesebb körben alkalmazzák a mesterséges intelligenciát és a fejlett technológiákat megfigyelési célokra.
A kínai helyi önkormányzatok az MI-technológia fő vásárlói
A kínai kormány a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológia egyik fő vásárlója, beleértve a kínai felügyeleti állam „megerősítéséhez” kapcsolódó eszközöket, például az arcfelismerést. A kínai állami beruházások nagyságrendje mellett az egyes MI-technológiát használó rendszerek nagyszabású kormányzati beszerzése azt jelenti, hogy az állam jelentős befolyással rendelkezik ebben a szektorban a kínai cégek támogatása terén. Akár szándékos ez, akár nem, a végeredmény nem különbözik a célzott közbeszerzések iparpolitikai célú bevetésétől, mely jól dokumentált gyakorlat. A mesterséges intelligencia technológia, köztük a közbiztonsági MI-technológia beszerzése az idő múlásával növekszik. A kormányzat azonban olyan rendszereket is vásárol, melyek a biztonságtól független alkalmazásokhoz is használnak mesterséges intelligenciát. Ez nem meglepő, hiszen számos olyan terület van, ahol az MI alkalmazható a kormányzati funkciók javítására. Kína politikai struktúrája fontos szerepet játszik a szerződések kibocsátásának módjában. A helyi önkormányzatok általában döntő szerepet játszanak a központi szintű célok végrehajtásában, és ez alól a mesterséges intelligencia és a felügyelet sem kivétel. A központi kormányzat nem a mesterséges intelligencia technológia fő vásárlója. A prefektúra- és alprefektúra szintű kormányok (nagy és közepes méretű városok) vezető szerepet játszanak az MI-technológiák beszerzésében. Ez nem meglepő, mivel a helyi önkormányzatok feladata (Kínában és máshol is) a közbiztonság és más, nem biztonsági igazgatási feladatok végrehajtása, amit a mesterséges intelligencia technológia csak megkönnyíthet. Ráadásul a helyi önkormányzatok beszerzési és beruházási erőfeszítéseiket általában azokra a rendszerekre összpontosítják, melyekre a központi kormányzat jelezte támogatását, hogy biztosítsák a Pekinggel való összhangot.
Közbiztonság és mesterséges intelligencia
Yuchtman, Yang és munkatársaik egyik legfontosabb megállapítása, hogy közvetlen kapcsolat van a társadalmi zavargások esetei és az MI-technológia vásárlása között. Több változó ellenőrzését és különböző statisztikai módszerek alkalmazását követően azt találták, hogy a közbiztonsági MI-technológiai szerződések száma egy településen megnőtt a közvetlenül a zavargásokat követő időszakban. Pontosabban, az adatok azt mutatják, hogy a közbiztonsági MI-szerződések csak a zavargásokat közvetlenül követő negyedévben növekednek. Ez azt jelenti, hogy a közbiztonsági arcfelismerési szerződések növekedése a tüntetések bekövetkeztéhez kapcsolódik, és nem egyszerűen része egy olyan általános trendnek, amely e technológia beszerzésére irányul, és melyet külső tényezők, például a gazdasági növekedés vagy a központi kormányzat valódi céljai vezérelnek. Ezzel szemben Yuchtman, Yang és szerzőtársaik nem találtak kapcsolatot a zavargások és a nem közbiztonsági célú arcfelismerő MI beszerzése között. A más típusú mesterséges intelligencia beszerzésében nincs időbeli eltérés, ami azt bizonyítja, hogy a kapcsolat csak a nyugtalansággal és a közbiztonsági célú arcfelismeréssel áll összefüggésben. A kiegészítő megfigyelési technológiai beruházásoknak azonban pozitív hatása van: az önkormányzatok több nagy felbontású megfigyelő kamerát is vásárolnak, és több rendőrt osztanak be irodai munkakörbe, akiknek valószínűleg a közbiztonsági célokra telepített technológia felügyelete a feladatuk. E megállapításokból következik, hogy a megfigyelési technológia telepítése decentralizált folyamat Kínában. Az MI-technológia beszerzése nem olyan központilag koordinált, mint ahogyan azt egyébként feltételezhetnénk, ha kívülről szemlélnénk Kína mesterséges intelligencia-ambícióit. Bár Peking több programon keresztül aktívan ösztönzi a felügyelet kiterjesztését, a helyi közbiztonsági ügynökségek a kulcsfontosságú döntéshozók. A helyi önkormányzatok szerepe tovább bonyolíthatja az ezen a területen adatokat gyűjtő és elemző kutatók munkáját.
Az MI-val foglalkozó cégek kereskedelmi előnyre tesznek szert a közbiztonsági szerződésekből
Az eddig bemutatott adatok megmagyarázzák a kínai kormány által a közbiztonsági mesterséges intelligencia szoftverek vásárlására irányuló törekvés néhány mozgatórugóját. A közbiztonsági MI-beszerzésének növekedése azonban a vállalatok számára is innovációs előnyökkel jár. Ez lehet Yuchtman és Yang kutatásának az a része, mely a legnagyobb hatással van az amerikai-kínai technológiai versenyre. A megfigyelési célú arcfelismerő mesterséges intelligenciával való ellátására vonatkozó szerződés elnyerése egyértelmű kereskedelmi előnyökkel jár a cégek számára. Miután a vállalatok megkapták a közbiztonsági szerződést egy olyan várostól, mely a medián feletti felügyeleti kapacitással rendelkezik, és mely „adatgazdagnak2 jellemezhető, a cégek több szoftverterméket (beleértve az új szoftvereket vagy a főbb kiadásokat) adtak ki, minden más tényezőt figyelembe véve. A szerződések azért előnyösek, mert olyan adathalmazhoz biztosítanak hozzáférést, melyet a cégek egyébként nehezen tudnának megszerezni. És az a tény, hogy az adatgazdag kormányzati szerződésekre vonatkozó ajánlatok nagyobb számban és alacsonyabb áron érkeznek, mint más típusú szerződésekre, arra utal, hogy a cégek tisztában vannak ezekkel az előnyökkel. A közbeszerzés és a cégek teljesítménye közötti kapcsolat, valamint a kereskedelmi előnyt biztosító mechanizmusok bizonyítása érdekében Yuchtman és Yang és munkatársaik elemezték az összes kínai arcfelismerő cégre és a kínai kormányzat minden szintjéről származó, 2013 és 2019 közötti közel 3 millió közbeszerzési szerződésre vonatkozó információkat a kínai pénzügyminisztérium által fenntartott kínai kormányzati közbeszerzési adatbázisból. Ezek között több mint 28.000 olyan szerződést találtak, melyekben legalább egy mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat érintett.
