Felmerülhet a kérdés, hogy miben más egy technológiára és főként a mesterséges intelligenciára (MI) fókuszáló jogi szakember, mint a „hagyományos” jogi keretek mentén tevékenykedő. A válasz a mindennapi gyakorlatból adódik, ami dr. Kerecsen Évát arra ösztönözte, hogy kilépjen a megszokott keretekből, és egyfajta összekötő szerepet töltsön be az üzleti igények, a technológia alkalmazása és a jogi megfelelés között.
NIS2: a kiberellenálló képesség fokozása, avagy az EU új irányelve
Egy olyan korszakban, amikor a digitális biztonság éppoly fontos, mint a fizikai megfelelője, az Európai Unió monumentális lépést tett a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló felülvizsgált irányelv (NIS2) bevezetésével. Ez a kezdeményezés nem csupán az eredeti NIS kiberbiztonsági megbízatásait erősíti meg, hanem kiterjeszti annak hatályát is, és így különböző ágazatokra és digitális szolgáltatókra is hatással lesz.
Hogyan gondolkod(j)unk a vállalati információk mesterséges intelligenciával történő felhasználásáról?
Mindenki azt hiszi, hogy ma már az összes cég is alkalmazza és ki is használja az MI-t (vagy legalább kísérletezik vele), de a valóságban a legtöbb vállalat nem így tesz. Azok, melyek igen, néha olyan MI-kezdeményezéseket tesznek, melyek köszönő viszonyban sincsenek az üzleti céljaikkal. A mesterséges intelligencia divat hatására talán látszólag úgy tűnik, hogy mindenki igyekszik egyedi stratégiát bevetni a technológia kihasználására, de ha a vezetés nem tudja, mi is a célja, nem biztos, hogy látják is az előnyeit.
A közösségi hálózatok jövője
A hagyományos közösségi médiával szemben meggyőző alternatívát kínáló decentralizált hálózatok az elosztott főkönyvi technológiák kihasználásával bizalmat és átláthatóságot biztosítanak az online interakciókban, ahol az adatok több, a felhasználók által ellenőrzött csomóponton keresztül tárolódnak. Az ilyen közösségek ezeket a rendszereket arra használják, hogy lehetőséget biztosítsanak a magánjellegű, cenzúramentes kommunikációra, és a felhasználóknak nagyobb ellenőrzést biztosítsanak személyes adataik felett.
Proveniencia, avagy a digitális hitelesség kérdése az MI térhódítása mellett
Ahogy a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt tartalom elárasztja digitális világunkat, a valódi és a mesterséges közötti határvonal elmosódik, ami aggodalmakat vet fel a hitelességgel, a bizalommal és az információk integritásával kapcsolatban.
Emberi augmentáció és kontextustudatos MI
A mesterséges intelligencia következményeiről heves viták folynak közgazdászok, politikusok és filozófusok között is egyaránt. Az MI ma már olyan munkavállalókat fenyeget, akiknek a munkáját korábban lehetetlennek tűnt automatizálni, a pénzügyi elemzőktől kezdve az ügyvédeken át az újságírókig. Hogyan fog reagálni a társadalom? És hogyan fog idővel megváltozni az életünk?
A Microsoft esete a brit szabályozókkal
A Microsoft ugyan a játékvilág egyik legfőbb szereplőjévé vált egy óriásvállalat felvásárlásával, de rögös úton jutottak el eddig. Az akvizíció során meggyűlt a bajuk a világ nagy szabályozó hatóságaival, köztük az Egyesült Királyságéval és az Egyesült Államokéval is. Brad Smith elnök élesen kritizálta az előzőt, majd miután a deal végre megköttetett, visszavett a tónusból.
A Google peren kívül megállapodott a Chrome böngésző magánadat-kezelése miatt ügy felpereseivel
A Google szerény ötmilliárd dollárral lesz szegényebb, miután peren kívül megállapodott a magánadataik online tevékenység közbeni biztonsága miatt aggódó felhasználókkal. A per elmarad, tanulság viszont, hogy inkognitó módban sem lehetünk nyugodtak.
Forradalom a reklámiparban
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és iparágak egészét alakította át. A marketing és a reklám területén az MI-t egyre inkább a folyamatok racionalizálására, a célzás javítására és a kampányok optimalizálására használják, ami hatékonyabb és eredményesebb stratégiákat eredményez.
Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
A mesterséges intelligenciával ellátott megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyben is. Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni szükséges, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni.
A generatív mesterséges intelligencia jogi és etikai szempontjai
A 2023-as év a mesterséges intelligencia, különösen a generatív változatának felemelkedésének éve. Maga a technológia nem új; számos technológiai vállalat fejlesztett és indított el alkalmazásokat valamilyen „generált” komponenssel.
MI-szorongás
A generatív mesterséges intelligencia körüli riadalmak kakofóniája zavart és aggodalmat keltett a vezetőkben, különösen annak fényében, hogy az MI mindenki számára elérhető a szervezetükben, nem kizárólag az adattudósok előjoga már.