(Kiemelt kép: Unsplash+)
A metaverzum különféle befektetési és pénzkereseti lehetőségekkel érkezett, ahol a felhasználók a digitális áruk és szolgáltatások széles skáláját vásárolhatták meg avatárjukhoz és saját virtuális élményeikhez. A márkás kiegészítőktől kezdve a virtuális boltokban kapható autókon át egészen odáig, hogy virtuális földet is vásárolhattak. Az NBA Brooklyn Nets sporttörténelmet írt, mivel az első profi sportcsapat volt, amelyik meccset közvetített a metaverzumban, melyet ők „Netaverzumnak” neveztek el. A metaverzumra már a kezdetekben is nagy téteket tettek. A Meta szemkápráztató összegeket költött a metaverzum játékára. A Reality Labs, a metaverzum-projekteknek otthont adó részleg a Metán belül 2021 és 2022 között közel 24 milliárd dolláros kumulatív veszteséget könyvelt el.
Nem olyan népszerű, mint ahogy várták
De amilyen gyorsan a metaverzum körül kialakult a hype (nagyjából egy időben Mark Zuckerberg hatalmas bejelentéseket tett arról, hogy a Facebook jövője egy magával ragadó 3D-s világhoz kapcsolódik, és a vállalatot átnevezték Metára), olyan gyorsan el is fogyott az érdeklődés és a lendület. Ennek bizonyítéka, ha megnézzük a metaverzumra vonatkozó Google-keresési forgalmat, mely az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent, és a bejelentés előtti szintre esett vissza. Néhány év alatt a technológiai és szórakoztatóipari óriások nagy összegeket fektettek be ennek a virtuális világnak az építésébe, hogy aztán rájöjjenek, hogy a legtöbbünknek nincs túl nagy étvágya a metaverzum iránt. Úgy tűnik, sokkal jobban ragaszkodunk a valósághoz, mint azt a technológiai vezetők először gondolták. A kiskereskedelem és a légi közlekedés statisztikái megerősítik, hogy a Covid-19 lezárását követően visszatértünk a „rögvaló” világba. A legtöbb ember még mindig nem érti, hogy mi is az a metaverzum jelenség, hogyan működik, vagy mit jelent számukra, ami elég jelentős kudarcnak minősíthető, figyelembe véve a hatalmas befektetéseket és a médiamegjelenéseket, melyeket ez a virtuális tér kapott. A Meta aktívan karcsúsította a virtuális világ működését. A Disney és a Microsoft is bezárja Metaverzum részlegét. Az Apple úgy tűnik, hogy szinte teljesen lemondott a virtuális valóság headsetjéről, míg a Tinder bejelentette, hogy felhagy a virtuális világban való randizással kapcsolatos terveivel.
Ami egykoron egy potenciálisan izgalmas üzleti és befektetési lehetőség volt, az mára egy borzasztóan drága szerencsejátékká vált, mely eddig úgy tűnik, hogy kudarcot vallott. A metaverzum egy nagy vállalati összeomlássá válik lassan, legalábbis a közeljövőben, több milliárd dollárnyi befektetés kerül veszélybe, és a hírneve is sérült. A technológiai innovátorok és vezetők hajlamosak a hype-ciklusban gondolkodni: a koncepciótól a széles körű elfogadásig tartó hullámvasútban. Egyelőre úgy tűnik, hogy hatalmas összegeket költöttek a befektetők egy olyan technológiára, melynek potenciálját még nem sikerült kiaknázni – és talán soha nem is fogjuk. Nemrégiben Mark Zuckerberg bejelentést tett a piacnak arról, hogy a Meta újra a mesterséges intelligenciára összpontosít, ami valószínűleg annak a jele, hogy csendben megöli a metaverzum projektet, és eláll a hatalmas beruházásoktól, melyeket ebbe a technológiába fektetett. És bár Zuckerberg rámutatott, hogy a metaverzum a Meta számára hosszú távú befektetés – és megígérte, hogy visszavesz a metaverzum-retorikából -, ez a kockázat egyre inkább a vállalati önhittség példájának tűnik.
A metaverzumokon túl
A generatív mesterséges intelligencia ellopta a metaverzum dicsőségét. Az OpenAI ChatGPT valós alkalmazásával jelenleg nehéz versenyezni, és ez így van rendjén. Azonnali, nagyon is valós és értelmes felhasználási módjai vannak, melyek óriási segítséget jelenthetnek az egyének és a vállalkozások számára. Jelentős hatást gyakorol a világ minden táján az eredményességre, és nem spekulatív, mint a metaverzum volt. Az MI jóval túlmutat a ChatGPT-n. Jelenleg négy területre osztható:
Automatizált intelligencia: Automatizálja a manuális rutin és nem rutinszerű feladatokat.
Támogatott intelligencia: Segíti az embereket bizonyos feladatok gyorsabb és néha jobb elvégzésében.
Kiegészített intelligencia: Segít az embereknek jobb döntéseket hozni.
Autonóm intelligencia: Automatizálja a döntéshozatali folyamatokat emberi beavatkozás nélkül.
Legyen szó gépi tanulásról, intelligens alkalmazásokról és készülékekről, digitális asszisztensekről vagy autonóm járművekről, a mesterséges intelligenciának jelenleg és a jövőben is nagyon is valós alkalmazási köre van a globális gazdaságban, ami segít elkerülni a „divathóbort” címkéjét. Ennek eredményeképpen biztonságosabb és kevésbé kockázatos befektetési tétként tekintenek rá.
Minek kell változnia ahhoz, hogy a metaverzum újra talpra álljon?
Ahhoz, hogy a metaverzumnak valamikor a jövőben bármilyen esélye legyen a sikerre, a fogyasztók oktatásának kellene a középpontba kerülnie. Fel kell oldani a virtuális világot és annak a fogyasztók és a vállalkozások számára történő alkalmazását övező titokzatosságot. Nem szabad alábecsülni a kihívás nagyságát. A felhasználói élmény szempontjából a metaverzum a legjobb esetben is olyan hiperrealisztikus 3D megjelenítési technológiát igényelne, melyet egy normál szemüvegnek is kínálnia kellene a gyakorlatban. Ez a virtuális világ jelenleg egyszerűen még túlságosan korai stádiumban van ahhoz, hogy valódi hatást gyakoroljon, ezért jelenleg veszélyesen spekulatív és kockázatos befektetésnek tekinthető. A metaverzum nem fog egyik napról a másikra egyszerűen elpusztulni. Idővel nem fogunk többé arra kényszerülni, hogy a virtuális világokban töltsük az időnket, furcsa avatárokat használva, hogy egyszerűen csak csevegjünk a barátainkkal, vagy lógjunk egy általunk megvásárolt digitális földterületen. A virtuális terek sokkal természetesebbé és valósághűbbé válnak majd – idővel. És ez a kritikus összetevő: az idő. Úgy gondolhatjuk, hogy a fejlődését egyre szélesebb körben fogjuk látni majd, talán szűkebb és fókuszáltabb módon – valószínűleg rövid időszakokra, azaz valóban magával ragadó élményekben, mint például termékbemutatók, koncertek, találkozók, oktatás és képzés, szocializáció és sok más, ahelyett a pontatlan vagy irreális elképzelés helyett, hogy ébren töltött napjaink nagy részét valahogy egy „kezdetleges” virtuális világban töltenénk el.
A metaverzum akkor halott?
A metaverzumba való befektetés csak annyira értékes, amennyire az érintett technológiák iránti kereslet. Amikor a hype a csúcson volt, lehetett érvelni a virtuális világba történő (bár kockázatos) befektetés értéke mellett, de amikor a hype elapad, és a „játékosok” elmennek, a befektetés gyorsan értéktelenné válik. Bár a Meta megerősítette, hogy továbbra is hosszú távon összpontosít, és olyan nagyvállalatok, mint a Siemens, a Proctor and Gamble és mások használják a metaverzum technológiát különböző, az üzleti tevékenységükhöz kapcsolódó alkalmazásokhoz. Egyelőre viszont még senki sem hozta el azt a varázslatos alkalmazást vagy élményt, amit ígértek a technológia kezdetekor, valószínűleg azért, mert az ehhez szükséges hardvereszközök még nem léteznek. Tehát a metaverzum halott? Szerintünk nem. Legalábbis még nem. Túl korai lenne ezt kijelenteni. Nem arról van szó, hogy a valós világ visszatért, az online világ pedig már a múlté, hanem inkább arról, hogy a kettő párhuzamosan fog egymás mellett futni. Nem arról van szó, hogy az online univerzum eltűnik, hanem inkább arról, hogy talán elérte a mai határait.
Pillantás a metaverzumok gazdaságára
A metaverzumok vagy úgynevezett „virtuális világok” a kripto-ökoszisztéma egyik legambiciózusabb kategóriája, mivel két feltörekvő technológiát – a virtuális valóságot és a kriptográfiát – ötvözik. A három legnagyobb metaverzum „játék” a kereskedési volumen – és a legtöbb más mutató tekintetében – a Decentraland, a Somnium Space és a Cryptovoxels. Bár nem ez a legfontosabb mutató, a kereskedési volumen rávilágít ezeknek a játékoknak a spekulatív jellegére, miközben még a virtuális közösségek a gazdaság kiépítésének korai szakaszában vannak. Ha a virtuális világok az „a győztes kapja a legtöbbet” értékszámítási elvet követik, akkor a vezető platform digitális földje értékes lehet a jövőben. Van-e tehát elég virtuális tér több ilyen platform egymás mellett létezéséhez?
A decentralizáció rövid története
Az olyan projektek, mint a Decentraland, a Cryptovoxels és a Somnium Space a virtuális valóságot (VR) és számos kriptográfiai megoldást, például az okosszerződéseket és az NFT-t kombinálják, hogy a szűk keresztmetszetet is szem előtt tartva hozzanak létre virtuális világokat. A Decentraland virtuális valóságában minden földterület tokenizált, és rendelkezik egy megfelelő, LAND nevű, nem fungibilis tokennel, mely tulajdonjogként funkcionál. A LAND több része – vagy parcellája – kombinálható ingatlanok (EST) létrehozásához, ezáltal növelve egy adott digitális ingatlan méretét. Bármely felhasználó fejlesztheti és pénzzé teheti digitális ingatlanát, függetlenül attól, hogy kaszinót vagy digitális művészeti galériát tervez-e létrehozni. A Decentraland saját, MANA nevű eszközt is használ, melyet a LAND megszerzésére használnak. A MANA tokeneket játékbeli áruk és szolgáltatások vásárlására is használják.
A metaverzum mint keretrendszer
A metaverzumok a társadalmi interakció és a kodifikált tulajdonjogok kombinációja révén hatalmas gazdasági értéket teremthetnek. E virtuális világok és gazdaságok korai jellege miatt természetüknél fogva spekulatívak. Senki sem akar földet birtokolni egy olyan világban, melyet senki sem látogat. Könnyebb lenne megvenni egy webhelyet a Google harmadik vagy negyedik oldalán, ha így lenne. Az új virtuális világok vagy akár más, kriptovalutákat és új technológiát ötvöző protokollok további életképességének értékelésekor fontos a spekulatív növekedést a felhasználói kereslettel együtt vizsgálni. Ha egy adott piaci rés, például a digitális művészeti galériák vagy kaszinók sikeressé válnak a Decentralandban vagy más metaverzumokban, nagy növekedési potenciál lehet még benne. A metaverzumok jelenlegi formájában a piacnak megfelelő terméket keresnek, és ennek megtalálása hosszú és fárasztó folyamat lehet. A digitális tulajdon birtoklása egy fogadás arra, hogy a vagyon továbbra is az internet felé mozog, és eljut a hálózat legmélyebb zugaiba. Az „internetes külvárosok” mindig saját és egyedi biztos befektetésnek minősülő „egyedi világoknak” tűnnek, amíg el nem kezdenek terjeszkedni a virtuális „belváros” felé.
