(Kiemelt kép: Unsplash)
A mesterséges intelligencia már évek óta divatos kifejezés, de a közelmúltban történt előrelépések és a ChatGPT elindítása a legfontosabb technológiai vívmánnyá tette az MI-t. Az innováció közvetlenül a marketing- és ügyfélélmény-vezetők asztalán landolt, akik különösen a generatív MI-fejlesztésekkel módosították a kampányokat, programokat és tartalmakat. És ahogy belépünk az mesterséges intelligencia új évtizedébe, a vállalkozásoknak meg kell érteniük a potenciális hatását, és ki kell használniuk erejét, hogy versenyképesek maradhassanak. A ChatGPT körüli jelenlegi hype-ot, valamint az MI széleskörű hatása nem korlátozódik már csak a technológiában jártasakra. A marketingeseknek és az ügyfélélményért felelős szakembereknek is tudniuk kell a legfrissebb MI-előrejelzésekről, és arról, hogy a generatív MI legújabb fejlesztései mennyit vehetnek ki majd az egész MI-tortából. Lehet, hogy nem is olyan nagy az, mint azt néhány marketinges és ügyfélélmény-szakember ma gondolja.
Az MI-piac fényes jövő előtt áll?
Jelenleg valószínűleg nagyon kevesen vannak, akik még nem hallottak a ChatGPT-ről, az OpenAI rendkívül népszerű generatív mesterséges intelligencia programjáról. Novemberi megjelenését követően mindössze öt nap alatt elérte az 1 millió felhasználót. De mitől lett ilyen népszerű? A Netflixnek több mint három évbe, a Twitternek két évébe, a Facebooknak pedig 10 hónapjába telt, mire elérte ugyanezt a mérföldkövet. A ChatGPT népszerűségét két fő tényezőnek tulajdoníthatjuk: egyrészt a mesterséges intelligenciát olyan emberek számára is elérhetővé teszi, akik nem rendelkeznek technológiai ismeretekkel. Ez egy rendkívül funkcionális program, mely sokféle feladatot kínál, és több nyelven képes kommunikálni, ráadásul mindezt ingyen is teszi. Hirtelen így a nem technológiai beállítottságú emberek számára is elérhetővé vált a mesterséges intelligencia, ami a feladatok széles spektrumát kínálja számukra. Még beszélni is tud egy csomó különböző nyelven, és mindezt ingyen. Ez egy demonstráció lett így a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetéről, és egy ébresztő felhívás a vállalatok számára, hogy vegyenek részt ebben a projektben.
A technológiai ipar egyik ágazataként az MI-piac olyan vállalatokat foglal magában, melyek MI-hardvereket, -szoftvereket és -szolgáltatásokat hoznak létre és forgalmaznak. Mintegy 20 000 vállalat működik ezen a területen, a legtöbb az Egyesült Államokban. Annak ellenére, hogy a technológiai és üzleti vezetők egy csoportja közös kezdeményezést írt alá, melyben a nagy MI-projektek leállítására szólít fel, a piac robbanásszerű növekedésre számít. Az elemzők ugyanis 38%-kos éves növekedést jósolnak, és a piac 2030-ra elérheti az 1,5 milliárd dollárt. Hogy ezt perspektívába helyezzük, az MI-piac várható értéke meghaladja a gyógyszerpiac és az alkoholtartalmú italok piacának értékét világszerte. A generatív mesterséges intelligencia piaca így az előrejelzések szerint szintén nagyon gyorsan, mintegy 34%-kos éves növekedési ütemmel fog növekedni, és 2030-ra valószínűleg eléri a 111 milliárd dollárt. A teljes MI-piac 1,5 milliárdos dolláros értékével szemben a generatív MI a teljes mesterséges intelligencia piacnak csak kis részét, jelenleg mintegy 9%-kát teszi ki. Sikeresnek lenni azt jelenti, hogy a legjobb erőforrásokhoz, kiváló minőségű adatokhoz, felhőalapú szuperszámítógépekhez és élvonalbeli MI-chipekhez kell hozzáférni. Az olyan technológiai vállalatok, mint a Google, a Microsoft, a Baidu és az Amazon jelentős előnnyel rendelkeznek ezeken a területeken, mivel hozzáférnek ritka és drága erőforrásokhoz és nagy mennyiségű adathoz.
Vezető MI-vállalatok
Mindegyiküket ismerjük: Amazon, Apple, Alphabet, Microsoft és Meta, mind amerikai székhelyű vállalat. Míg az Egyesült Államok uralkodik, Kína a második helyen áll, mivel itt található néhány igen jelentős MI-vállalat, köztük az Alibaba, a Tencent és a Baidu. A verseny rendkívül erős, minden vállalat a maximális piaci részesedésért küzd, és mindannyian versenyben vannak az új és innovatív termékek kifejlesztéséért. Jelenleg 191 generatív MI startup van, a kínai piac korlátozott átláthatósága mellett; 105 az Egyesült Államokban, 17 az Egyesült Királyságban és 30 Ausztráliában található. A generatív mesterséges intelligencia területén eddig hat cég érte el az unikornis státuszt, ami azt jelenti, hogy az értékelésük meghaladta az 1 milliárd dollárt anélkül, hogy a tőzsdén nyilvánosan jegyezték volna őket. 2022 végére 155 MI unikornis volt, a legtöbbjük (72) az Egyesült Államokban található. Az egyik legfrissebb, az egyszarvúak klubjához csatlakozott Character.AI, mely nemrég jelentette be, hogy 150 millió dolláros A sorozatú tőkebevonást hajtott végre, 1 milliárd dolláros értékelés mellett.
Kína fog a leginkább profitálni
Míg korábban az MI-t az informatikai részlegek témájának tekintették, azóta stratégiai céllá vált, melyet a vállalat legmagasabb döntéshozatali szintjein vitatnak meg. Sőt, megosztottak egy olyan felmérést is, mely szerint a mesterséges intelligenciát ma már a stratégiailag legfontosabb kérdésnek tartják a döntéshozók, megelőzve az éghajlatváltozást. 2030-ra az MI által a globális GDP potenciális növekedése az előrejelzések szerint 50,7 milliárd dollár lesz, ami a teljes GDP 14%-kának felel meg. A teljes MI-piaci bevétel 2030-ra várhatóan 1,5 milliárd dollár lehet, a GDP-re gyakorolt hatása pedig ennek tízszerese is már akár. A becslések szerint azonban Kína profitálhat a legtöbbet, 26%-kos, azaz 7 milliárd dolláros potenciális növekedéssel. A második helyen az Egyesült Államok áll, ami körülbelül 15%-kos vagy 3,7 milliárd dolláros potenciális hatást jelenthet, és lehetséges geopolitikai következményekkel is járhat, ha Kína valóban megelőzi az Egyesült Államokat mint legerősebb gazdaságot.
Emberi feladatokat elbitorló gépek
Míg a korábbi mesterséges intelligencia fejlesztések nagyrészt a kékgalléros dolgozókra voltak hatással, ma már a ChatGPT-hez hasonló programok már a fehérgalléros munkavállalók állásait is komolyan befolyásolni fogják. Számos olyan feladatot, melyet korábban csak egyetemi végzettséggel rendelkező, szakképzett emberek végeztek, ma már a gépek is el tudnak végezni. A médiaiparban például a chatrobotok képesek gyorsan összefoglalni és kutatni és meg is írni a híreket és cikkeket. Hasonlóképpen, a jogi ágazatban a chatbotok képesek szerződéseket készíteni és jogi ügyekben kutatásokat is végezni. Az egészségügyi ágazatban a chatbotok képesek röntgenfelvételek elemzésére, de a Deutsche Telekom a mesterséges intelligenciát használta fel Beethoven korábban befejezetlen szimfóniájának befejezésére is már. Jelenleg sokat beszélünk a ChatGPT-ről és a kapcsolódó generatív MI-piacról, de ez csak egy kis részhalmaza a vállalati implementációjának. Az MI területe nagyon gyorsan fog növekedni és minden országnak be kell kapcsolódnia ebbe a témába, és meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt a szabályozás és a beruházások között.
Az MI jövője (valószínűleg) kínai lesz
A Huawei-ért folytatott harc csak az előjátéka volt a mesterséges intelligencia világméretű uralmáért folytatott küzdelemnek. Az 5G mobilhálózatok (az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia és a dolgok internete létfontosságú infrastruktúrája) terén mutatott technikai és működési fölényével a Huawei maga Kína avatárja lehet: ambiciózus, jövőorientált, és komoly fenyegetést jelent az amerikai mai „kivételességre”. Az amerikai erőfeszítések kétségbeesése a technológia és különösen az MI területén folyó nemzetközi verseny hideg igazságát tükrözi: Kína egyre nagyobb előnyre tesz szert. Miután 2017-ben nyilvánosan elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ra világelsővé válik az MI területén, Kína több milliárd dollár értékű finanszírozással és a terv végrehajtását irányító egységes bürokratikus erőfeszítéssel támasztotta alá stratégiáját. Ez a kiáramló beruházás máris kézzelfogható gyümölcsöket hoz, a csúcstechnológiát képviselő számítógépes látás technológiától kezdve az újfajta autonóm drónrajokig. A parancsuralmi gazdaság előnyeivel Kína olyan környezetet teremtett, mely a lehető legkevesebb akadályt gördíti a technológiai vállalatok elé. Az olyan szabályokat, mint az adatvédelem és a trösztellenes szabályok, az állam csak szelektíven érvényesíti; mint sok minden másban Kínában, a párt barátainak más a szabálya, a többieknek pedig más. Ez mind jó hír az MI fejlesztésének kínai bajnokai számára mint a Baidu, Tencent és az Alibaba. Nemcsak a kínai 2030-stratégiához kötődő befektetések gyümölcseit élvezhetik, hanem a technológiájukat is az ellenséges média vizsgálata nélkül fejleszthetik.
Az adatok táplálékot jelentenek
Alig két évvel a 2017-es bejelentés óta számos mutató jelzi Kína eddigi erőfeszítéseinek sikerét. A PwC előrejelzése szerint az MI 2030-ra 16 milliárd dollárral fogja fellendíteni a világgazdaságot, és ennek csaknem a fele a kínai gazdaságból származik majd – ami a kínai GDP elképesztő, 26%-kos növekedését jelenti. A magánszektorban tavaly először fordult elő, hogy a kínai cégek több kockázatitőke-finanszírozást vonzottak, mint az amerikai alapok. A világ unikornisainak többsége ma már Kínából származik, ahol 14 MI unikornis van már, melyek az autonóm járművektől kezdve az intelligens városi technológián át a drónokig és az egészségügyi technológiákig mindent létrehoznak. A kínai MI-technológia robbanásszerű növekedésének van egy másik eleme is: az 1,4 milliárd kínai állampolgár által generált adatok puszta mennyisége. Az adatok táplálékot jelentenek az MI-rendszerek számára. A mesterséges intelligenciák mintákat vonnak ki az adathalmazokból, és a több adat nagyobb pontosságot és hatékonyságot jelent. Kína születőben lévő MI-iparága számára szerencsére nincs még egy olyan hely a bolygón, ahol annyi adat lenne, mint Kínában. A népesség nagyságától eltekintve a Kínában élő emberek több mint fele okostelefonon keresztül rendszeresen hozzáfér az internethez. Az okostelefonok sokkal több adatot termelnek, mint az asztali számítógépek, köszönhetően a bennük található érzékelők számának és annak, hogy tulajdonosaik hajlamosak egész nap magukkal hordani őket. A több mint 50 milliárd dolláros állami támogatással, a célzottan impotens szabályozási rendszerrel és a rendelkezésre álló adatok puszta mennyiségével könnyen érthető, hogy a kínai mesterséges intelligencia fejlődése miért volt olyan meteorszerű.
Mi a helyzet a Google és társaival?
Ma még a Google és anyavállalata, az Alphabet erős bizonyítékokkal büszkélkedhet arra, hogy a Szilícium-völgyben maradt a világ elsőszámú MI-je. Az autonóm vezetéssel foglalkozó Waymo révén a Google hiteles igényt tart a világ legfejlettebb vezető nélküli autóira. Seattle-ben az Amazon az Amazon Go, az autonóm boltok ambiciózus terve révén a kiskereskedelemben az MI fölényét vívta ki. A világ legnagyobb technológiai vállalatai (Amazon, Alphabet, Apple) mind az Egyesült Államokból származnak, és mind büszkélkedhetnek a legmodernebb MI-fejlesztésekkel. Természetesen az Egyesült Államok az oktatás terén is előnyben van, hiszen itt található a világ legjobb informatikai egyetemeinek többsége. Valószínű, hogy a Stanford vagy az Alphabet egyik kutatócsoportja lesz az első, amely szeizmikus áttörést ér el a mesterséges általános intelligencia (az emberi szintű, széleskörű és alkalmazkodó intelligencia) felé. A Szilícium-völgy eddigi technológiai fölénye ellenére azonban a technológiai óriásoknak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük, melyek a technológiapolitika következő néhány évére szóló borús kilátásokat jósolnak. A kontraszt Kínával, mely jelentős erőforrásainak jelentős részét nemzeti MI-stratégia mögé állítja, nem is lehetne élesebb. És félreértés ne essék: bár az Egyesült Államok nem államilag irányított gazdaság, a kormány fontos szerepet játszik a Google és az Amazon által irányítandó vállalati környezetek irányításában. Míg a kínai technológiai bajnokok részesülnek országuk pártfogásából, addig az Egyesült Államokban a kormány éppen támadja őket. Minden forgatókönyv szerint nehéz elképzelni, hogy az amerikai technológiai vállalatok szabályozási és politikai környezete miként fog javulni a közeljövőben. Az Amazon és a Google valószínűleg nem fog egyhamar összeomlani – de a dinamikus kínai vállalatokkal folytatott intenzív versenyben ezek a kihívások elégségesek lehetnek ahhoz, hogy Kína döntő technológiai előnyre tegyen szert.
Ki lehet a Mesterséges Intelligencia Első Elnöke?
Nem mindegy, hogy a világ vezető MI-je nem a Szilícium-völgyben, hanem a sencseni számítógépes laborokból kerül ki. Különösen, ha figyelembe vesszük azokat a képességeket, melyeket az MI várhatóan a következő néhány évben, nem is beszélve az évtizedekről, mindannyiunknak óvatosnak kell lennünk, hogy mit jelentene, ha Xi Jinping (aki most Kína örökös elnöke lett) hozzáférne e technológia legjobbjaihoz. Kína már most is alkalmazza az arcfelismerő MI-t az ujgurok, a többnyire muzulmánok kisebbségi csoportjának nyomon követésére, akiket az állam üldöztet. A fejlettebb mesterséges intelligencia csak erősíteni fogja az ország képességét a tekintélyelvű ellenőrzés érvényesítésére, ami valószínűleg szörnyű következményekkel jár a kisebbségi csoportok számára. Az MI technológiai előnye megállíthatatlan kibertámadások kockázatát hordozza magában – ennek ízelítőjét nemrégiben kínai hackerek adták, akik amerikai pénzügyi szolgáltatásokat és közműveket támadtak meg. A fejlettebb MI nagyobb kapacitást biztosítana Kínának a cenzúrára, felerősítené tengeri hatalmát, és lehetővé tenné a politikai másként gondolkodók nagyobb mértékű üldözését. Még rosszabb, ha a valódi mesterséges intelligencia fölényének fejlesztése egy összetett előnyt jelenthet – a legfejlettebb mesterséges intelligencia a gépi tanulás révén tanítja magát. Ha Kína rendelkezik a világ legjobb mélytanuló algoritmusaival, akkor arra számíthatunk, hogy ezek az algoritmusok idővel gyorsabban szívják magukba az új információkat és gyorsabban fejlődnek, mint bármely más mesterséges intelligencia.
