(kiemelt fotó: EnvatoElements)
Elképesztő verseny indult be a mesterséges intelligencia megoldások fejlesztése kapcsán az elmúlt hónapokban, az Open AI a ChatGPT-vel már tavaly novemberben nagyot robbantott, azonban azzal, hogy a Microsoft dollármilliárdokkal és a cég elképesztő piaci súlyával is beszállt a projektbe szintet lépett a történet, hiszen már a Bing böngészőben is megjelent az MI. Természetesen a Google is reagált a cég már kipróbálhatóvá tette saját mesterséges intelligencia-alapú chatbotját, a Bardot.
A két társaság küzdelme pedig csak a jéghegy csúcsát jelenti, hiszen jóval kisebb sajtófigyelemmel ugyan, de rengeteg cég dolgozik azon, hogy lényegében az élet minden területén megtalálják az MI alkalmazásának lehetőségeit. Ez pedig természetesen üzleti szempontból is hatalmas változásokat hoz, amiről az IDC készített egy friss előrejelzést. A piackutató „Worldwide Artificial Intelligence Spending Guide” című elemzése szerint idén várhatóan 154 milliárd dollárt költenek majd mesterséges intelligencia megoldásokra – beleértve a szoftvert, hardvert és szolgáltatásokat – világszerte, ami a múlt évhez képest 26,9 százalékos bővülést jelent. A társaság 2026-ig szóló középtávú prognózisa pedig évente átlagosan 27 százalékos fejlődéssel számol a következő pár évben, így a vizsgált időszak végén már éves szinten 300 milliárd dollárt meghaladó piacról lehet majd beszélni.
„Azok a vállalatok, amelyek késlekednek a mesterséges intelligencia alkalmazásával lemaradnak, függetlenül attól, hogy kicsik, vagy nagyok. Az MI-t jelenleg az üzleti szektorban leginkább az emberi képességek kiegészítésére, az ismétlődő feladatok automatizálására, személyre szabott ajánlások nyújtására, valamint az adatvezérelt döntések gyors és pontos támogatására lehet használni” – mutatott rá Mike Glennon, az IDC Customer Insights & Analysis csapatának vezetője.
Élen a bankszektor és a kiskereskedelem
Azt, hogy milyen fontos szerepet játszik az MI a következő években jól érzékelteti az az adat is, hogy az IDC által elemzett 36 felhasználási mód közül csak esetében lesz 24 százaléknál kisebb az éves átlagos növekedés a 2022-2026 közötti időszakban. A legnagyobb összeget olyan mesterséges intelligencia rendszerekre költik majd, amelyek az értékesítést támogatják, illetve az ügyfélszolgálatok hatékonyabb működését segítik. A piackutató előrejelzése szerint idén az összes MI-költés mintegy negyed jut majd ezekre a területekre.
Az iparágakat vizsgálva idén a bankszektor és a kiskereskedelem szereplői fektetik majd be a legtöbb pénzt mesterséges intelligencia megoldásokba, megelőzve az üzleti szolgáltatási szegmenst, valamint a gyártást és a feldolgozóipart. Az IDC várakozásai szerint egyébként 2023-ban ez az öt ágazat a teljes MI-költés több mint felét adja majd. Érdekessége, hogy a 2022-2026 közötti időszakban a legnagyobb éves átlagos növekedés a médiaiparban lesz majd a mesterséges intelligenciára költött összeget vizsgálva, az IDC 30,2 százalékos értékkel számol.
A globális átlagnál jobban teljesít Európa
Földrajzi szempontból az Egyesült Államok lesz az MI-rendszerek legnagyobb piaca, az USA a vizsgált időszakban a mesterséges intelligencia megoldásokra költött összeg több mint felét adja a vizsgált időszakban. Európa a második lesz ebben a rangsorban, idén kontinensünkön várhatóan 33,2 milliárd dollárt fordítanak majd MI megoldásokra, vagyis a globális költés ötödét.
Az IDC prognózisa szerint az európai MI-kiadások 2021 és 2026 között a globális átlagnál gyorsabb ütemben, évente átlagosan 29,6 százalékkal nőnek majd. Az európai növekedés motorja Nyugat-, valamint Közép- és Kelet-Európa lesznek, és 2026-ra várhatóan 70 milliárd dollár fölötti összeget költenek majd MI-re a kontinensen.
Európában a bankszektor, a kiskereskedelem a gyártás és a feldolgozóipar járnak majd élen a mesterséges intelligencia beruházások kapcsán. Kontinensünkön a két leggyakoribb felhasználási mód a fokozott fenyegetés-felderítés és -megelőzés, valamint a csaláselemzés és -nyomozás lesznek, ami jól mutatja, hogy mennyire felértékelődött a biztonság az elmúlt időszakban. Ráadásul a pénzügyi szektor szereplői mellett a közszféra és a fenyegetéseknek jobban kitett iparágak, mint például a távközlés, a közműszolgáltatás és a közlekedés is kiemelten sokat költ majd MI-vel támogatott biztonsági megoldásokra.
„Az európai MI-beruházások eddig ellenállónak bizonyultak a külső körülményekkel szemben, mint például az Ukrajnában zajló háború. Az egyes iparágak olyan felhasználási módokat keresnek, amelyekkel javíthatják biztonsági rendszereiket, garantálhatják a működési hatékonyságot, és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújthatnak az ügyfeleknek” – jelezte Carla La Croce, az IDC Customer Insights and Analysis részlegének kutatási igazgatója.
