A mesterségesintelligencia-kutatásban évtizedek óta fontos szerepet töltenek be az ágensek. A Google-fordító, szótárak és más rendszerek sokáig „ügynöknek” fordították az angol agent szót, de nyugodtan dőljünk hátra, mert teljesen másról, átfogóbb infokom-megoldásokról van szó.
Még akkor is így van, ha például az ezredforduló egyik elsőszámú kultmozija, a Mátrix negatív hőse, Smith ügynök (Agent Smith) és hasonmásai a hírszerzői ügynöki tevékenység és az IT-értelemben vett ágenstech kritériumainak egyaránt megfeleltek.
“Az ágensek, ágensarchitektúrák olyan mesterséges kreatúrák, mint például a robotok, amelyek programozható voltuk miatt jól használhatók szimulációra, modellezésre és egyéb szabályozó mechanizmusok tanulmányozására.”
Az MI-fejlesztések Szent Grálja
A kilencvenes évek második felében és a következő évtized elején az ágenstechnológia tűnt a mesterséges intelligencia fejlesztések Szent Gráljának: ágensalapú szimuláció, multiágens-rendszerek, rajintelligencia voltak az ígéretes kulcs- és hívószavak, és persze már akkor is fejlesztettek a felhasználóra reagáló, vele interakciók sorát folytató, azokból tanuló fecsegő szoftverrobotokat, azaz chatbotokat.
Az emergencia-, a komplexitás- és sztochasztikus mozgásokon, jelenségeken alapuló más teóriákra, például részben a káoszelméletre és a fraktálokra, de még a mesterségesélet-kísérletekre és tágabb kontextusban, a szintetikus biológiára is „rímelő” ágenstechnológia azonban nem, de legalábbis
nem úgy váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat, ahogy prókátorai túlzó vágyainak megfelelt volna.
Eredményei kvázi láthatatlanul épültek be a számítástudományba, nélkülük viszont a mesterségesintelligencia-modellek egész biztosan nem érték volna el a mai színvonalukat.
2000 magasságában majdnem ugyanakkora felhajtás volt az ágensek, különösen a multiágens-rendszerek körül, mint ma a generatív mesterséges intelligencia, a nagy nyelvmodellek (large language models, LLM) körül. Az LLM-ekkel az ágensek is „visszaszivárogtak” – igaz, soha nem is tűntek el, mindig jelen voltak, csak az utóbbi 2-2,5 évtizedes rivaldafény nélkül.
Ismét színre léptek a az idei CES-en
Megint a Szilícium-völgy radarjában vannak, és ezt a tendenciát jól szemléltette a fogyasztói elektronika legnagyobb éves seregszemléje, a szokás szerint év elején, januárban Las Vegasban megrendezett CES (Consumer Electronics Show), amelyen debütált a hangutasításra zenét játszó, ételt rendelő, taxit vagy Ubert hívó és sok más mindent megtevő „nyuszika”, a Rabbit R1.
Több más cég, akadémiai, egyetemi labor, független fejlesztők szintén ezt az utat járják, munkáik izgalmasnak ígérkeznek az általános mesterséges intelligenciához (Artificial General Intelligence, AGI) vezető rögös úton.
Az OpenAI-elnök, Bret Taylor által társalapított Sierra startup vállalkozások számára fejleszt beszélgetőágenseket. Ezek az MI-k olyan tevékenységeket képesek elvégezni, mint csomagok nyomon követése, termékek kicserélése és egyéb fogyasztó által jelentett problémák megoldása.
A hosszú ideig a Google-nál dolgozó Ioannis Antonoglou, Sherjil Ozair és Misha Laskin otthagyták a techóriást, és saját startupot alapítva ágensek kutatására és fejlesztésére összpontosítanak.
A Google, a Microsoft és más cégek hasonló technológiákkal kísérleteznek. Ezek lehetővé teszik, hogy az ágensek fájlokat mozgassanak, szerkesszenek, más ágensekkel folytassanak interakciókat (talán egyszer még multiágens-rendszer, vagy az ezredeleji szociológiában népszerű, szintén ágensalapú mesterséges társadalmak egyedeként is).
A Browser Company nemrég jelentette be, hogy Arc böngészőjébe integrál ágenseket. Rendeltetésük az interneten fellelhető videók, receptek, termékek és fájlok megtalálása, eljuttatása a kereső személyhez, entitáshoz, rendszerhez.
Az Adept a felhasználó tevékenységét rendszeresen figyelő, monitorozó rendszert fejlesztett. Az MI utasításokra reagálva, azokat megválaszolva kattintgat, gépel és le-felfelé görget a webböngészőben. Az ACT-1 nevű technológia alfateszt-változata nyilvánosan hozzáférhető, várólistára kell feliratkozni hozzá.
Csakhogy az ágenstechnológiáknak is megvannak a maguk hátulütői. Ember által tervezett szoftverek működtetésére buktatókkal járó, nehéz feladat ágenseket betanítani.
Egyes ágensek részekre szednek szét egy-egy nagyobb feladatot, aztán küszködnek vagy elakadnak a kivitelezéssel. Másoknak nehézséget okoz korábbról nem ismert vagy nagyon komplex megbízások kezelése. Mindezek ellenére, az ágensek számos területen, változatos beállításokban egyre megbízhatóbbak, fejlesztőik pedig mindig igyekeznek jellemzően kisebb lépésekkel előrébb vinni a technológiát.
Az ágensek egyik jellemző tulajdonsága az autonómia, még az ugyan egymástól függő, egymással szinkronban cselekvő egykori és mai multiágens-rendszerek tagjai is valamelyest önállóak, az archetipikus „magányos’ ágensek viszont végképp autonóm gépi entitások.
Az OpenAI megoldásai
A mesterségesintelligencia-forradalom élharcosa, az OpenAI a felhasználó érdekében cselekvő autonóm ágenseket is fejleszt. Ezek az alkalmazások általános digitális feladatokat az appok és az eszközök irányításával, kontrolljával igyekeznek automatizálni.
A Microsofttal összeállt vállalatnak jelenleg két ilyen rendszere van, de szokásukhoz híven nagyon kevés információt közöltek róluk – anyagiakról, termékekről, megjelenési időpontról semmit, sőt, magáról a technológiáról sem tudunk sokat.
- Az egyiket üzleti, például könyvelő szoftverek és tartalomkezelő rendszerek automatizálására tervezték.
- A másik webalapú feladatokat végez el: meghatározott témakörben keresgél információkat, például utazással kapcsolatban folytat különféle tevékenységeket.
A felhasználó megadja a szöveges utasítást (promptot), például dokumentumból vagy táblázatból átvisz adatokat egy másik felületre, vagy kitölti a kiadásokra vonatkozó beszámolót, és eljuttatja a könyvelőszoftverre. Az ágens a kurzor mozgatásával, gombokra kattintással, szövegek kiválasztásával és beírásával reagál. És így tovább, az idő múlásával egyre többre lesz képes.
Az OpenAI novemberben vezette be a fejlesztőket ágensszerű asszisztensek építésében segítő Assistants API alkalmazásprogramozói felületet. A saját alkalmazásainkba beépített asszisztensek utasításokat követve automatizálnak egyes feladatokat.
Egy 2022-es anyagban az OpenAI egy olyan ágensről számolt be, amely a billentyűzetet és egeret a Minecraft videójáték játszására használja. Az ágenst korábban olyan videókon gyakoroltatták, amelyekben emberek játszottak játékkal.
Úgy tűnik, az ágenstechnológia, jelentős átalakulás után, él és virul, nagyon hasznos az újabb generatív MI-modellek fejlesztésében, közelebb vihet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos álmok megvalósulásához.
(Képek: DeepLearning.AI)
