„Nők, élet, szabadság” – ez lett az Iránban még mindig tomboló forradalom tiltakozó skandálása hónapokkal azután, hogy egy 22 éves kurd nő, Mahsa Amini meghalt az erkölcsrendészet őrizetében. Amini-t tavaly szeptemberben tartóztatták le, mert „helytelenül” viselte a hidzsábot és megsértette az Iszlám Köztársaság kötelező öltözködési törvényeit. Azóta az ő neve virulens hashtaggé változott, amelyet világszerte több millió online aktivista használt, az önkényuralmi rendszerek ellen tiltakozva.
Az iráni hatóságok, az Iránban zajló – főként nők és fiatalok által vezetett – tiltakozásokra válaszul egyre inkább korlátozzák az internet hozzáférést. Először ideiglenesen blokkolták a népszerű alkalmazásboltokat és határozatlan időre letiltották az olyan közösségi médiaalkalmazásokat, mint a WhatsApp és az Instagram. Ezután szórványos mobilhálózat lezárásokat vezettek be mindenhol, ahol a tiltakozások fellángoltak. Talán a legszélsőségesebb, hogy a hatóságok februárban az internet teljes blokkolásával reagáltak a délkelet-iráni tüntetésekre. Digitális és emberi jogi szakértők szerint a motivációk között szerepel az információ ellenőrzése, a tüntetők offline állapotban tartása, valamint a tüntetők arra kényszerítése, hogy állami szolgáltatásokat vegyenek igénybe, ahol online tevékenységüket könnyebben nyomon követhetik – és néha letartóztatásokat is kiválthatnak.
Mivel Iránban az internetezés egyre nagyobb kihívást jelent mindenki számára – nem csupán a tüntetők számára –, milliók tanultak meg virtuális magánhálózatokra (VPN) támaszkodni, hogy elrejtsék az internetes tevékenységet, megkerüljék a blokkolásokat, és az állami propagandán túli, hiteles információkhoz jussanak. Egyszerűen fogalmazva, a VPN-ek úgy működnek, hogy elfedik a felhasználó IP-címét, így a kormányok sokkal nehezebben tudják nyomon követni a tevékenységeket, vagy megállapítani a felhasználó tartózkodási helyét. Ezt úgy érik el, hogy a felhasználó adatait a VPN-szolgáltató távoli szervereire irányítják, így az internetszolgáltatók (vagy a kormányok) számára sokkal nehezebbé válik a VPN-szolgáltató szervereinek internetes tevékenységének és az adott tevékenységet ténylegesen végző egyéni felhasználóknak az összekapcsolása.
400 százalékos VPN-forgalomnövekedés
Mivel azonban a VPN-ek iránti kereslet a csúcsra jár, a hatóságok az utóbbi időben egyre határozottabban lépnek fel a VPN-hozzáférés blokkolása érdekében. Ez olyan drasztikus lépések megtételét is magában foglalja, mint például a VPN-ek értékesítésének kriminalizálása. Ruhollah Momen-Nasab, a parlament különleges tanácsadója, aki egy több mint 50 emberi jogi csoport által elítélt internetkorlátozási törvénytervezetet felügyel, nemrégiben a VPN-értékesítők kivégzésére szólított fel.
A VPN-szolgáltatók azonban nem adták meg magukat az erős nyomás alatt. A Lantern Irán egyik legrégebbi és legnépszerűbb ingyenes VPN eszköze, amelynek közel 9 millió havi aktív felhasználója van az országban. Forgalma 400 százalékkal nőtt Amini halála óta, és emiatt a szerverköltségek az egekbe szöktek. Annak érdekében, hogy a VPN-hozzáférés stabil maradjon, miközben a szolgáltatások automatikus skálázása megfeleljen a növekvő felhasználói igényeknek, a Lantern elkezdett adományokat fogadni, hitelkártyákat maximalizálni, és együttműködik más, a térségben VPN-szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel, hogy a felmerülő kapcsolati problémákat elhárítsák.
A Top10VPN – amely egy VPN-használatot és az internetlezárásokat figyelő független felülvizsgálati oldal – jelentése szerint Irán Oroszország mögött áll az internetlezárások által leginkább érintett nemzetek között. Tavaly az internet leállása 773 millió dollárjába került az iráni gazdaságnak – a vállalkozások 130 órányi internetszűkítés, 2179 órányi internetkimaradás és 4863 órányi közösségi média leállás során veszítettek pénzt. Globálisan 2022-ben a gazdaságoknak okozott költségek közel 24 milliárd dollárra rúgtak, ami több mint 300 százalékkal magasabb, mint a 2021-es leállási költségek.
A Lantern olyan globális hálózatok telepítésével tervezi felvenni a harcot ezzel az aggasztó tendenciával szemben, amelyek ellenállóbbak lehetnek a növekvő cenzúra taktikákkal szemben. Ez a terv azonban attól függ, hogy több támogató hálózat is bekapcsolódik-e, de eddig csak néhány nagy technológiai vállalat reagált az egyre növekvő blokkolásokra és leállításokra. Az év eleji egyik kiemelkedő példában a Meta új proxy-támogatási funkciót vezetett be, hogy segítsen az Iránban határozatlan időre blokkolt WhatsApp-felhasználóknak. Minden új megoldás a blokkok megkerülésére egy újabb eszközzel bővíti az irániak eszköztárát.
Az aktivisták egy nagyobb, kollektív válaszról álmodnak, amely technikai támogatást és társadalmi aktivizmust egyaránt nyújtana – olyanról, amelyet kormányzati szervek, nagy technológiai vállalatok és más szervezetek globális hálózata működtet, amelyek egyesíthetik erőforrásaikat, hogy olyan támogatási rendszereket építsenek ki, amelyek lehetetlenné teszik a kormányzati internetlezárásokat.
A Lantern sem tervezi Irán elhagyását – a tüntetők jogaik védelmében hozott áldozatokat látva , inkább több, hosszú távú megoldás kiépítésébe fektet be. Az iparágban másokat is össze akar gyűjteni, hogy több olyan technológiát építsenek, amelyek világszerte több felhasználónak segítenek az önkényuralom elleni küzdelemben.
Az irániak online tartása
Egy héttel azután, hogy Irán tavaly szeptemberben a WhatsApp és az Instagram blokkolásával reagált a tüntetésekre, a Top10VPN szeptember 21-én a VPN-ek iránti kereslet megugrását dokumentálta, amely 2164 százalékkal volt magasabb, mint az előző 28 nap kereslete. A következő napokban a kereslet tovább emelkedett, és a tüntetések kezdete előtti szinthez képest több mint 3000 százalékkal magasabb volt. Figyelemre méltó, hogy a kereslet hetekig magas maradt, közel 1000 százalékkal magasabb maradt, mint a tiltakozás előtt. Aztán október közepén a kereslet hirtelen csökkenni kezdett. Ez a csökkenés “azt tükrözheti, hogy az iráni hatóságok egyre nagyobb sikerrel blokkolják a VPN-forgalmat” – jelentette a Top10VPN.
Ahogy a VPN-eket célba veszik, macska-egér játék kezdődik a kormány és a VPN-szolgáltatók között, ahogy a korlátozások egyre elnyomóbbak lesznek, úgy lesznek egyre innovatívabbak a módszerek, amelyekkel az emberek kijátsszák őket.
A Lantern számára az innováció ezen a téren olyan technikák vagy módszerek kifejlesztését jelentette, amelyek megnehezítik az iráni hatóságok számára, hogy egyszerű tűzfalakkal blokkolják a VPN-eket. A VPN-ek általában olyan szabványos módszereket használnak, amelyeket a cenzorok könnyen azonosíthatnak és blokkolhatnak anélkül, hogy más forgalmat befolyásolnának, de a Lantern a homályosítás és titkosítási módszerek szélesebb választékát használja a felhasználói tevékenység elrejtésére, amelyet kevésbé kívánatos blokkolni.
A Lantern 20 ezer globális proxyra támaszkodik, amelyek folyamatosan változtatják az IP-címeket a felhasználói adatok lekérdezése közben, a hatóságok számára olcsóbb a VPN-eszköz célba vétele, mint a felhasználók megfigyelése.
Bár kifinomultabb, mint a hagyományos VPN-ek, a Lantern használatához sem kell túl sok technikai tudás. Sok VPN-felhasználó számára nem jelent nehézséget kitalálni, hogyan kell használni a VPN-eket. Problémák csak akkor merülnek fel, amikor a felhasználóknak hibaelhárítást kell végezniük egy olyan eszközzel, amely nem működik.
Itt jönnek a képbe az ASL19-hez hasonló szervezetek, amelynek segélyszolgálata naponta több mint kétezer kérést kap az internetre csatlakozni próbáló irániaktól. Az ASL19-et 2012-ben alapították kifejezetten azért, hogy segítsen az irániaknak megkerülni az internetes cenzúrát, és az elmúlt évtizedben rengeteg forrást biztosított az internetezőknek, hogy a korlátozások szigorodásával személyre szabott megoldásokat dolgozzanak ki, beleértve a saját VPN-eszközét is. A Lantern csak egy az ASL19 platformján elérhető számos eszköz közül, amely még népszerűbbé vált, amikor a Google Play Store-t blokkolták Iránban.
A Big Tech szerepe az internetes cenzúra megszüntetésében
A TechCrunch többféle módon is beszámolt arról, hogy a techcégek a tavaly ősszel kezdődött tüntetések után hogyan reagáltak, hogy segítsenek az irániaknak az internethez jutni.
Néhány, már szolgáltatásokat nyújtó vállalat pedig azon dolgozott, hogy felhívja a figyelmet a cenzúraellenes eszközökre. Az elmúlt években például a Google által menedzselt Jigsaw technológiai inkubátor elindította az Outline VPN-t, amellyel az emberek 2018 óta saját VPN-kiszolgálókat hozhatnak létre. Az ASL19-hez hasonló csoportok egyre inkább az Outline VPN-t népszerűsítik, mint új megoldást az iráni emberek számára, az ASL19 az Outline VPN kódját használja saját hálózatának és VPN-eszközeinek fejlesztésére, ami most prioritás. Az ASL19 proxykat is üzemeltet a WhatsAppot használni kívánó iráni internetezők számára. Az Outline VPN együttműködik kutatókkal, hogy létrehozzanak egy dashboardot, amely globálisan figyeli az internetes blokkokat.
A kínai megfigyelések alapján az Outline VPN például Iránban kiadott egy új funkciót, amely megkönnyíti a kapcsolatok álcázását – ezt a funkciót a Lantern azóta már be is vezette. Iránban azonban “trükkösebb” a blokkok enyhítése, mert Kínával ellentétben – ahol a kormányzati internetcenzúra módszerei, beleértve a VPN-blokkolást is, nagyon központosítottak – az iráni internetszolgáltatóknak változatos stratégiáik vannak a VPN-ek blokkolására.
Az Internet Society, egy nonprofit érdekvédelmi csoport üdvözölte az amerikai pénzügyminisztérium tavaly szeptemberi döntését, amely a szankciós iránymutatást úgy módosította, hogy felhatalmazza a technológiai vállalatokat, hogy több lehetőséget kínáljanak az iráni népnek a biztonságos, külső platformok és szolgáltatások terén. Nyilvánvaló, hogy a nagy technológiai cégek rendelkeznek a legmélyebb zsebekkel ahhoz, hogy ilyen forrásokat biztosítsanak és új technológiákat építsenek és nyomást gyakoroljanak a kormányzatokra.
A VPN-hozzáférést egyre inkább blokkolják világszerte
Az internet leállításával küzdő irániak számára nem az a kérdés, hogy mikor érnek véget a korlátozások, hanem az, hogy milyen korlátozások következnek. Nehéz megmondani, hogy pontosan mire terjed majd ki a “Kibertér-szolgáltatások szabályozási rendszeréről szóló törvényjavaslat”, amelyet az iráni parlament az elmúlt évek során kidolgozott. Az Article 19 nevű emberi jogi csoport arról számolt be, hogy a törvény egyes részeit már a ratifikáció előtt végrehajtották.
Más emberi jogi csoportok arra figyelmeztettek, hogy amellett, hogy a törvényjavaslat növeli a teljes internetkimaradás kockázatát, büntetőjogi intézkedéseket vezethet be bárki ellen, aki VPN-eket vagy proxy-szolgáltatásokat fejleszt, sokszorosít vagy terjeszt, és a törvény megsértőire akár két év börtönbüntetést is kiszabhatnak – jelentette tavaly a Human Rights Watch. Ahogy a peer-to-peer proxy szolgáltatások – mint például a WhatsApp idén bevezetett funkciója – egyre népszerűbbé válnak, a cenzúra megkerülésének módszerei a technológiai vállalatokat és az egyes internetfelhasználókat is veszélyeztethetik a bűncselekményekkel való megvádolással.
Ha Irán úgy döntene, hogy betiltja a VPN-eket, nem ő lenne az egyetlen ország, amely ezt tenné. Oroszország nemrég betiltotta a népszerű VPN-ek egy csoportját. Tavaly a Fortune arról számolt be, hogy Oroszország legalább egy tucat VPN-szolgáltatást betiltott, a TorrentFreak pedig arról számolt be, hogy az orosz VPN-ellenes jogszabályok miatt a Google több százezer VPN-hez kapcsolódó linket blokkolt.
2023-ban nemcsak Iránból, hanem Etiópiából, Mianmarból, Irakból, Indiából, Törökországból, Mauritániából és Suriname-ból is jelentették az internet leállítását, ami máris közel 230 millió dollárba került a gazdaságnak – jelentette a Top10VPN.
