A Tiangong űrállomás két asztronautája sétát tett a világűrben, hogy megerősítse a létesítmény külső védelmét. Azért volt szükség rá, mert egy felrobbant orosz műhold törmeléke bárhova eljuthat, és az űrszemét nagyon komoly veszélyforrás.
A NASA vizsgálja, miért szivárog víz az űrruhából űrséta közben
Furcsa esemény történt a Nemzetközi Űrállomáson. Az egyik asztronauta szkafanderéből víz kezdett spriccelni űrséta közben, még a szemellenzőjét is alig tudta használni. Szerencsére komolyabb baj nem lett belőle, az okokat mindenesetre vizsgálják. Közben a balsorsú Starliner űrszonda bizonytalan ideig az állomáson ragadt.
Digitális ikrek segítenek tudósoknak a világ legbonyolultabb kísérleteiben
A metaverzum ugyan eddig nem váltotta be a hozzá fűzött túlzott elvárásokat, de az egyik kapcsolódó technológia él és virágzik. Digitális ikrekre egyre több területen van szükség, a legbonyolultabb űrkutatási alkalmazásoktól az európai részecskegyorsítóig, változatos „munkakörökben” megfordulnak. Pontosak, keveset lehet hibázni velük.
A NASA nem járul hozzá, hogy milliárdos űrturista fizesse a Hubble teleszkóp megjavítását
Egyelőre nem tudni, mi lesz a Hubble Űrtávcső sorsa. Egy milliárdos űrturista felajánlotta a karbantartás kifizetését, a NASA viszont nem akar kockáztatni, így kivár, és bízik benne, hogy legalább egy giroszkóp 2025-ig elműködget.
Bajok vannak a Boeing űrszondájával
A NASA 2014 óta vár arra, hogy a Boeing Starliner űrszondája embert szállítson a világűrbe. A folyamatos késést változatos okokkal magyarázzák, miközben egyre jobban belendül az űripar.
Hogyan gyűjtsünk az űrből napenergiát?
Az éghajlatváltozásra és az energiaválaszra is megoldást jelenthet a Föld körüli pályán keringő naperőművek. Az ötletet Isaac Asimov vetette fel egy 1941-es novellában, és közel száz évvel később valósulhat meg.
Élethű számítógépes modellek segítik robotok kőzetgyűjtését a Holdon
A Hold túl messze van: az ottani robotok kőzetbányászatát lehetetlen késleltetés nélkül, valósidőben a Földről vezérelni. Ha viszont elkészítjük a regolitok élethű mását, a robotok tevékenysége hitelesen és késedelem nélkül szimulálható. Az őket működtető operátorok a szimulációban készülhetnek fel a Hold-misszióra.
Biztonságosak a felfújható élőhelyek
Decemberi földi teszten kiderült, hogy biztonságosak és a világűrben is megállják helyüket a felfújható élőhelyek. Amerikai cégek most a Nemzetközi Űrállomást valamikor helyettesítő kereskedelmi változaton dolgoznak, és a coloradói Sierra Space technológiája áll legközelebb a sikerhez.
3D nyomtatás mikrogravitációban
A 3D nyomtatás fontos szerepet játszik a jövő űrkutatásában. Ezért fontos pontosan ismerni, hogy hogyan működik a súlytalanságban, milyen anyagot célszerű használni, mennyire működik az ultraibolya sugárzással szemben.
Emberek mellett fog dolgozni Apollo, az új humanoid robot
A mesterséges intelligenciához hasonlóan, a kortárs robotika egyik nagy problémája, hogy a gépeket szűk területekre, kifejezetten szaktevékenységekre fejlesztik. Kevés az általános rendeltetésű robot. A texasi Apollo, egy emberméretű és embertömegű humanoid már az, és még inkább az lesz.
Madárka a Marson
Virtuálisvalóság-öltöny és marsbeli tájak, adatruha és adatvizualizáció a VR jelenének legígéretesebb fejlesztései, bizonyítva a technológiában rejlő kimeríthetetlen és kiaknázatlan potenciált, de senki nem tudhatja pontosan, hogy mit hoz a jövő.
Nyomtassunk műholdat!
3D-nyomtatással könnyebb, rövidebb idő alatt és olcsóbban elkészíthető műholdak gyárthatók. Ma már egyre több alkatrészt printelnek hozzájuk és a kocka alakú, kisebb szerkezetek elterjedésével a technológiának a mainál is nagyobb szerep jut.
