A világűr megismerése tudományos-fantasztikumból mind inkább realitássá válik, az űrutazás ma már nem sci-fi, hanem működő technikai feltételeken alapuló, egyelőre igen költséges valóság. Hivatalos, missziókon kívül nagyon-nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, de a jövőben ez, ha lassan is, de valószínűleg változni fog.
Addig viszont maradjunk a tudományos űrmisszióknál!
A jelenlegi űrverseny, az infokommunikációs technológiákhoz hasonlóan, főként az Egyesült Államok és Kína között zajlik. Oroszország ugyan fontos tényező maradt, de a szovjet idők sikereit aligha fogja mostanában és a közeljövőben megismételni.
Az utóbbi évtizedekben egyrészt látványosan, másrészt mégsem média csinnadratta közepette nagykorúvá érett az űripar. Országok, nemzeti és nemzetközi szervezetek projektjei mellett, nő a magánszereplők, az érintett nagyvállalatok száma.
A NASA és a Boeing románca
Ezek egyike a „földi” légi közlekedés főszereplői közé tartozó Boeing. Starliner űrszondájuk azonban távolról sem nevezhető sikertörténetnek, a NASA kerek egy évtizede, 2014 óta várja, hogy elkészüljön, és űrhajósokat szállítson rajta a Nemzetközi Űrállomásra (IST).
A Starliner űrszonda
Legutoljára a május elején észlelt héliumszivárgás okozott problémát, így tovább csúszik a szonda első útja emberrel a fedélzeten. A Boeing és a NASA ennek ellenére közölte, hogy a szivárgás kijavítása nélkül is lesz fellövés. A döntés azért is furcsa, mert az utóbbi időben egyre több repülésbiztonsági aggály merült fel.
Ha a szivárgás a jelenlegi százszorosa lenne, akkor is tudnánk kezelni, mert nem zavarja a biztonságos fellövést – állítja a NASA. A május hatodikai, utolsó fellövést – űrhajósokkal a fedélzeten – mégis leállították. Furcsa zümmögő hangra lettek figyelmesek, majd a fellövést végző Atlas V rakétán hibás oxigénszelepet találtak.
A Boeing felelőssége
A hibáért nem feltétlenül a Boeing okolható. Azért viszont már inkább, hogy a meghiúsult fellövés után az úrszondán is találtak egyet; a szervizmodul héliumszivárgást elromlott tömítés okozta. A hibáknak nyilván nincs közük egymáshoz.
Szakértők véleménye szerint szivárgással nem is annyira rossz repülni, és a múltban is lőttek fel magukból héliumot szivárogtató űrjárgányokat – ilyen volt a SpaceX Dragonja is. A NASA az utóbbit választotta ki az asztronautáknak az űrállomásra történő szállítására.
A döntés mindenesetre felborzolta a kedélyeket. A tömítés cseréje meglehetősen bonyolultnak ígérkezik, mert a Starlinert gyárban kell szétszedni, majd ismét kell tesztelni.
Bármennyire is elterjedt ez a gyakorlat, kicsit úgy hangzik, mint a Boeing költségcsökkentési tervei. A repülőgépek egyre gyakoribb hibáit ezekkel a tervekkel magyarázzák.
A sikertelen fellövés után a ValveTech, a NASA egyik beszállítója közölte, hogy a következőt le kell állítani, mert katasztrófa lehet.
Csökken a Boeing űrszondájába vetett bizalom.
Képek: Wikipedia, Flickr
