A mesterséges intelligencia a kezdetek óta három nagy áttörést és két stagnálási időszakot élt meg. Legutóbbi reneszánszát 2016-ban indította el az a történelmi pillanat, amikor az AlphaGo legyőzte a világ legjobb Go játékosát, egy olyan játékot, melyet túl bonyolultnak gondoltak még a gépi elme számára. Amint azt a mesterséges intelligencia korábbi körforgásából megtanulhattuk, valahányszor ugrásszerű fejlődésen megy keresztül, mindig sokan vizsgálják és aggódnak amiatt, hogy ez mit jelent majd a világra nézve; mind az iparágakban, mind a társadalomban.
Hogyan változtatja meg a generatív MI a B2B-értékesítést és marketinget
A generatív mesterséges intelligencia hatalmas erő a jelenlegi gazdaságban, és a vállalatoknak el kell kezdeni megérteniük a benne rejlő lehetőségeket a termelékenységük növelése érdekében. Mivel az előrejelzések szerint 2030-ra a globális GDP több mint 26 százalékát az MI generálja, egyértelmű, hogy ez a technológia egyre fontosabb szerepet fog játszani a közeljövőben. A B2B marketingesek, írók, tervezők és fejlesztők számára ez azt jelenti, hogy minden eddiginél gyorsabban férhetnek hozzá kiváló minőségű termékekhez és erőforrásokhoz.
A kvantumos jövő árnyékában
A Moore-törvény megszűntével őrült rohanás kezdődött a fejlődés új útjainak megtalálására. Az optimisták szerint a kvantumszámítástechnika megfelel majd a célnak és az átmenet zökkenőmentes lesz. A pesszimisták szerint ez a jövőtechnológia megöli a titkosítást, és ezzel együtt a globális kereskedelmet is.
Hogyan fogja a mesterséges intelligencia megváltoztatni a világot?
A mesterséges intelligencia folyamatosan formálja át világunkat. Egyre jobban látjuk, hogy a gépi elme a szemünk előtt változtatja meg környezetünket, a jól belakott univerzumunkat napról napra. Ez az azért van, mert az MI területén a jelenlegi innovációk olyan villámgyorsan zajlanak, hogy már nehéz lépést tartani velük, nemcsak a „halandó” felhasználóinak, de iparági korifeusainak és tervezőinek is.
Hogyan éljük túl az automatizálást
A gépek hamarosan elveszik a munkánkat? És ha igen, mit tehetünk ellene? A közhiedelemmel ellentétben ez nem egy új diskurzus. A ludditák az 1800-as évek elején tönkretették a gépeket a textilgyárakban, és most itt vagyunk újra 2023-ban, és arról beszélünk, hogy az olyan mesterséges intelligencia-alkalmazások, mint a ChatGPT, mindannyiunkat feleslegessé tesznek. Nem fognak, de ez a probléma minden bizonnyal rávilágít arra, hogy a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak világszerte szükségük lesz arra, hogy relevánsak maradjanak, és felkészüljenek erre a gépi elmés új jövőre.
Web3 kontra Web 3.0: a decentralizált és a szemantikus web közötti különbség
Az internet, a számítógépeket világszerte összekötő hálózatok hálózata 1969-ben indult el, és azóta számos technológiai és infrastrukturális módosításon ment keresztül, hogy elérje mai állapotát. Eredeti célja, hogy az információmegosztás eszköze legyen, az évek során messze túlmutatott ezen, és életünk alapvető részévé vált. A világháló Tim Berners-Lee általi bevezetése jelentős szerepet játszott életünk újszerű átalakításában. Ma a harmadik iterációjához érkeztünk el, de mit is jelent ez számunkra valójában?
Elérkezett a 3D nyomtatás forradalma?
Mindenki emlékszik a 3D nyomtatásra, más néven additív gyártásra? Valószínűleg olvasott egy-egy cikket 2012 körül róla, mely azt jósolta, hogy hamarosan minden otthonban lesz egy 3D nyomtató, melyet mindenféle zseniális feladatokra fogunk majd használni (hiszen bármire képes). Nos, ez nem történt meg, hiszen senki sem fog alkatrészeket készíteni a mosógépéhez, ha az majd elromlik. A tervezett elévülés korszakában ez nem is lehetne megvalósítható. Egyszerűbben és gyorsabban rendelhetünk meg dolgokat ma az internetről, és másnapra még ki is szállítják. Mégis a pandémia miatt az addiktív gyártás úgy tűnik erőre kapott és talán tényleg forradalmat hozhat az iparban és meglepő új területeken is.
A rózsaszín hidrogén a legígéretesebb jövőtechnológia?
Az atomenergia reneszánszát éli ma. Az energiaárakra nehezedő geopolitikai nyomás és a 2050-re a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló globális erőfeszítések arra kényszerítik az országokat világszerte, hogy felülvizsgálják energiapolitikájukat. Így az alternatív, szén-dioxid-mentes és méretarányosan rendelkezésre álló üzemanyagforrások keresése során a nukleáris energia újra előtérbe került. Ez pedig a 2011-es japán fukusimai reaktorbaleset utáni évtizedes hanyatlás után következik be. A háttérben valójában a nukleáris eredetű rózsaszín hidrogén, a jövő ígéretes technológiája állhat.
Az ingyenes közösségi média vége
Nincs ingyenebéd a digitális világban, ha bármi ingyenesnek látszik, akkor biztosak lehetünk abban, mi magunk leszünk a termék. Azzal hogy figyelünk miközben görgetünk, kattintunk a márkák példátlan pontossággal tudnak becélozni minket a felhasználókat. Ebbe a boldog gazdasági és hellyel-közzel működő (de már recsegő és ropogó) birodalomba Elon Musk, a Twitteres átszervezéssel és Mark Zuckerberg a verifikált felhasználók kísérletével csapott bele. De vajon ez az ingyenes közösségi média végét, és a social media közeli halálát is jelenti?
A digitális iker technológia és a metaverzum
A következő évtizedekben a vállalatok drámai változásokon fognak keresztül menni. Olyan világot képzeljünk el, ahol a fizikai és a digitális környezet közötti határok teljesen elmosódhatnak. Minden eszköz, folyamat vagy személy a vállalaton belül és hozzá kapcsolódóan virtuálisan megismétlődik és összekapcsolódik. Ennek eredményeként a munka szinte minden aspektusa kizárólag digitálisan történhet. A kiterjesztett (AR) és virtuális valóság (VR) által lehetővé tett immerzív élmények lehetővé teszik majd, hogy a berendezések 3D-s digitális másolatait manipulálják. A szimulációk és a mesterséges intelligencia technológiák a vállalati döntéshozatalt fogják totálisan átalakítani így.
A közlekedés jövője: innováció és trendek
A közlekedés folyamatosan fejlődik, hiszen minden évben új technológiák és innovációk jelennek meg az ágazatban. Az önvezető autóktól kezdve a hipervonatokig bezárólag a közlekedés jövője egyre gyorsabbnak, hatékonyabbnak és környezetbarátabbnak ígérkezik. A közlekedési változások eddig vagy fokozatosan, vagy forradalmi módon mentek végre, de jövőjét a fizikai és az információs rendszerek közötti egyre nagyobb fokú integráció fogja a leginkább befolyásolni.
A metaverzum a digitális transzformáció döglött lova
Vajon egy koncepció akkor válik virtuálissá ténylegesen, amikor elveszítjük iránta az érdeklődésünket? A Metaverzum a Facebook Meta névre történő átnevezése nyomán robbant be a köztudatba. Gyorsan, a pillanatok alatt a vállalat divatszava lett, és erre a különböző cégek igyekeztek is rögvest boldog nyilatkozatokat és látványterveket kiadni a saját bejáratú metaverzumukhoz kapcsolódó jövőbeli projektjeikről, mert mindent meg kell ragadni, ami egy digitális világban a túléléshez szükséges. Azóta láttunk ugyan furcsa metaverzum kísérleteket és működőnek kikiáltott prototípusokat, de a technológia még nem mutatta ki oroszlánfogait, sőt láthatólag a feltalálója Mark Zuckerberg sem tudja mit is kezdjen vele.
