Kiemelt kép: EURACTIV.com, Raimond Spekking
A klímakatasztrófához vezető klímaváltozás az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentésével mérsékelhető, viszont ez csak komoly áldozatokkal járó vállalásokkal oldható meg. Az önvezető autók az ilyen áldozatvállaló, zöld jövő-szcenáriók népszerű szereplői, elvileg és a legtöbb forgatókönyv alapján komoly szerepet játszhatnak a természet megóvásában. A világhírű Massachusetts Institute of Technology, ismertebb nevén MIT egyik kutatócsoportja, az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapja (NSF) által finanszírozott azonban pont a fejetetejére állította ezt az optimista jövőképet.
Szerintük ugyanis éppen az önvezető járművek válhatnak a globális széndioxid-kibocsátás egyik hajtóerejévé (driverévé). A magyarázat teljesen logikus: számítási szükségleteikhez rengeteg energia szükséges. Például 360 fokban kell látniuk a világot, ami nagyjából annyi, mintha két szem helyett hússzal nézik környezetüket, hogy minden irányban, mindent lássanak, majd feldolgozzák az adatokat.
Önvezető járművek és az adatközpontok
Ha a fejlesztések és a megvalósulás a mostani trendek folytatásaként, lényegi változtatások nélkül történnek, akkor a járműveket működtető masszív fedélzeti komputerek az egész világra kiterjedő önvezető flotta esetében nagyjából annyi üvegházhatású gázt fognak kibocsátani, mint a földkerekség összes mai adatközpontja.
Önvezető autók tervei (Kép: Flickr)
A kutatók az autonóm járművek feltételezett széleskörű elterjedése melletti lehetséges energiafogyasztást és a kapcsolódó széndioxid-kibocsátást vizsgálták. Elmondták, hogy erre a területre, az önvezető autók környezeti lábnyomára eddig világszerte kevesebb figyelmet fordítottak. Holott, ha a fizikai számítógépes infrastruktúra működésében kulcsszereplő adatközpontokból indulunk ki, akkor köztudott, mekkora károsanyag-kibocsátással dolgoznak. Számszerűsítve, annak 0,3 százalékáért felelősek, ez a mennyiség annyi, mint egyes közepes, de inkább nagyobb méretű országok éves kibocsátása.
A probléma tüzetesebb kivizsgálásához statisztikai modellt építettek. Egymilliárd járművel, járművenkénti napi egy óra vezetéssel, 840 wattot fogyasztó számítógéppel kalkulálva jutottak el addig, hogy nagyjából ugyanott leszünk velük, mint ma az adatközpontokkal.
Fejlesztések a fenntartható fejlődésért
„Ha folytatódnak a széntelenítés mai trendjei, és a hardverek hatékonysági rátája a jelenlegi tempóban növekszik, ez nem lesz elegendő a fedélzeti komputerek energiafogyasztásának kordában tartásához” – jelentette ki vészjóslóan Soumaya Sudhakar, a tanulmány egyik szerzője.
Védekezés egy környezetszennyezett világban (Kép: Envato Elements)
Nyilvánvalóan rengeteg forgatókönyv dolgozható ki, szimuláció futtatható le, és a kutatók bizakodnak, hogy munkájukat figyelembe veszik hozzájuk, mert a jövő önvezető autóinak tervezésekor a széndioxid-kibocsátás mennyiségének kellene az egyik legfontosabb mérőszámnak, viszonyítási pontnak lennie.
Alex Jones, az NSF Számítógép és Hálózati Rendszerek csoportjának igazgatója szerint az új komputeres és a kapcsolódó technológiák, így az autonóm járművek esetében a fenntarthatóságot a legfontosabb kihívások között, motivációs forrásként kell kezelni. A szervezet egyik új programja (számítógép program környezeti fenntarthatóságának tervezése) kifejezetten bátorítja az infokom technológiák jövőjét az eddigiektől eltérő, alternatív módon kezelő elképzeléseket.
